Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az adózás története a történelem egy sajátos nézőpontból. Az Adó Online-on hat évvel ezelőtt kezdtem el adótörténeti írásaimat közzé tenni. Azóta is, szinte minden héten jelentkezem új írással. Ebben a cikkben visszatekintek az első kétszáz írásra, a következő részben a Magyarország adótörténete sorozatot, valamint a 201-250. fejezeteket mutatom be.
Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.
(Széchenyi István)
A történelmi események – csaták, háborúk, forradalmak, uralkodók, nemzetvezetők kiemelkedése és eltűnése, stb. – sokkal esetlegesebbek, mint az adózás, mert az mindig, minden körülmények között volt/van/lesz. A társadalom működésének az egyik legfontosabb megnyilvánulása, hogy van közösségi tevékenysége, és ennek gazdasági forrása a közteherviselés. Ezért is fontos ismeret a közteherviselés története, fejlődése.
Az első száz cikkre is készült egy összefoglaló, a következő ötvenre már bővebb volt a tájékoztató, majd ugyanilyen részletezettségű írás jelent meg a 150-200. írásokról is.
A megjelent 250 írás összterjedelme – képek nélkül – meghaladja az ezer A4-es oldalt, az illusztrációkkal együtt közelít a duplájához. Több száz olyan illusztrációt is közzétettünk, amelyek kifejezetten adózási tartalmúak. Kijelenthető, hogy nincs a világon még egy ilyen gazdag gyűjtemény az adótörténelmi ábrázolásokból!
Érdemes kicsit részletesebben szólni – egyfajta kasszát csinálva – az első kétszáz írásról is. Minden írást képtelenség (és fölösleges is) felsorolni, itt most az érdekesebb témaköröket emeljük ki.
Minisorozatok
A Bibliában minden benne van! Az adózás is. Eddig 12 írásban idéztük meg az Ó- és Újszövetség történeteit, és még van hátra néhány. Az egyháznak való kötelező adófizetés templomadó és tized formájában maga is bibliai eredetű. József története vagy Jézus példabeszédei (szabad-e adót fizetni a császárnak, Jézus és a farizeusok, adógaras, Zákeus) jól ismertek, az viszont talán kevésbé, hogy ezeknek van üzenetük az adózásról is. Egyáltalán nem mellékesen az apostolok egyike, Máté maga is adószedő (vámszedő) volt, mielőtt Jézus elhívta tanítványának.
Masaccio: Az adógaras (a freskó három idősíkban mutatja be a bibliai történetet
A ’Vallás, egyház, adózás’ témakörhöz is kapcsolódott a Lady Godiváról (aki megmentette a szegényeket a súlyos adóktól) és a Szent Mamaszról (az adócsalók védőszentjéről) szóló írásunk is. E témakörben további írások várhatóak még, különös tekintettel arra, hogy más vallásokat alig érintettünk.
A vikingek történelme sokakat érdekel. A viking kor bővelkedik adóügyekben, így erről nyolc írás is született. A nyolc írás együtt a viking történelem egyfajta keresztmetszetét is adja, egyáltalán nem mellékesen az akkori ismert világ egészét – a Távol-Keletet kivéve – átszőtték a viking események.
Három évvel ezelőtt volt a reformáció 500. évfordulója. Erre külön is születtek írások, hiszen Luther cselekedetei szoros összefüggésben voltak adózási kérdésekkel, de VIII. Henrik is összekülönbözött a pápával adózási ügyekben. Mindezeket (és a reformációs folyamat előzményeit) hét cikkben részleteztük.
Az írók, költők gyakran játszottak szerepet az adózásban. Többen nem csak írtak róla, de maguk is adószedők voltak, de az is előfordult, hogy adócsalás miatt volt érdekes a személyük. Shakespeare mester személyében egyszerre volt adószedő (tizedbérlő) és adócsaló is (az utóbbiért el is ítélték)! Ebben a sorban foglalkoztunk Geoffrey Chaucerrel (Canterbury-i mesék), Cervantesszel (Don Quijote), Shakespeare-rel, Daniel Defoe-val (Robinson), Jonathan Swifttel (Gulliver), Robert Burnsszel (a skótok nemzeti költője), a magyarok közül Janus Pannoniusszal, Petőfi Sándorral, Arany Jánossal. Az sem a véletlen műve volt, hogy 2004-ben a leköszönő pénzügyminiszter Robert Burns egyik versét (Az ördög elvitte a fináncot) elszavalta a magyar parlamentben.
A szicíliai normann építészet csúcsa, a monreale-i katedrális, Krisztust ábrázoló mozaikja talán a legszebb a világon.
Több írás is szólt nevezetes építmények, épületek adózással való kapcsolatáról. Ilyen építmények, épületek a Nílus mellett a nilometerek, az athéni Akropolisz épületegyüttese, az isztambuli Hagia Szophia székesegyház, a római Szent Péter bazilika, az edirnei nagymecset, a londoni Szent Pál székesegyház vagy a londoni Westminster (nem a székesegyház, hanem a parlament épülete). Az épületek adózási háttere mellett több írás is szólt arról, hogy az épületek vagy azok egyes részei (például ablakok, ajtók, kémények) gyakran tárgyai is az adóztatásnak.
Gyakran olyan dolog az adózás tárgya, amelyek adóztatása finoman szólva is furcsának tűnik manapság, nem mintha a mai ötletelők ne lennének képesek vad adószabályokat kitalálni. Furcsa és rettenetes adófajták főcím alatt szóltunk a születéstől a halálig terjedő életeseményekkel, az ételekkel, italokkal, állatokkal, szépségápolással (higiéniával), a bűnnel és bűnhődéssel, a környezetvédelemmel kapcsolatos adóztatásról, de szóba kerültek olyan esetek is, amikor az adót fűszerekben (só, bors, szegfűszeg stb.) kellett leróni. A furcsaságok közül még jó néhány vár megírásra.
Johann Tetzel búcsúcédulát árul, a búcsúcédulák adóztatást valósítottak meg
Adóelméleti megközelítések
Jó néhány adóelméleti megközelítésű írás is szerepelt az eddig megjelentek között.
Öt részes sorozat szólt arról, hogy „Miért és hogyan adóztattak a történelem során?”. Szintén öt részes sorozat szólt az adózás alkotmányos megalapozásáról (vagy annak hiányáról), a cikksorozat címe is erre utalt: Az alkotmányos adózástól az adózási alkotmányig.
Három írás is szólt az állampolgárság és az adózás kapcsolatáról Ez utóbbi téma gyakran kérdésként vetődik fel manapság is, érdemes megnézni, hogy mi történt e területen 50-150-500 évvel ezelőtt.
Az adózásnak „csak” határterülete a társadalombiztosítás, de a fizetési kötelezettségek oldaláról nagyon is hasonlatos ahhoz. A társadalombiztosítás története alig másfél évszázadra vezethető vissza, mégis a mai fejlett országok közösségi életének meghatározó részévé vált. A nyugdíjbiztosítás, az egészségügy, a munkanélküliségi biztosítások, a gyermekvállalás- és nevelés támogatása szervesen beépültek a közteherviselés rendszerébe. A téma fontossága miatt a jóléti rendszerek kialakulásával két írásban, további egy cikkben a mai európai modellekről értekeztünk. A magyar társadalombiztosítás rendszerének kialakulásáról további öt írásban a Magyarország adótörténete sorozat keretében volt szó.
II. András szobra a Hősök terén, kezében az Aranybullával (Senyei Károly, 1912)
A magyar nyelv tele van olyan szavakkal, kifejezésekkel, amelyek adózási eredetűek. Taksál, dézsmál, sarc, ebek harmincadja, huszár, harácsolás, szegény, porció, virilista, hogy néhányat említsünk ezek közül. Öt írás is szólt az ilyen szavak kifejezések etimológiájáról.
Magyarország európai ország. Egy évezrede! Ez persze főleg a földrajzi elhelyezkedésre vonatkozik, a politikai entitás az már egy teljesen más kérdés! A nehezen alakuló, sok válsággal terhelt európai egység létrehozására 1957-ben hat ország (Franciaország, Olaszország, Németország és a Benelux államok) szövetkeztek, amikor aláírták az ún. Római Szerződést. Ez a mai Európai Unió alapító eseménye és okirata, ehhez csatlakozott azóta további 22 ország, köztük Magyarország is (a britek azóta kitáncoltak belőle). A Római Szerződés számos olyan szabályt tartalmaz, amely meghatározza a tagállamok adózási rendszereit is. Ezek a szabályok főleg a forgalmi adózásra és a tagállamok közötti adóeljárásra vonatkoznak, de egyéb területekre is – jövedelem- és vagyonadókra – is születtek irányelvek. A Szerződés aláírásának 60. évfordulóján nagyszabású ünnepség volt Rómában, ez adott alkalmat arra, hogy szóljunk a Közösségi adószabályokról is.
Rövidebb, egy-két írással bemutatott érdekesebb témák
A viking kort közvetlenül követte Angliában Hódító Vilmos uralkodása (aki maga is viking származású volt). Az adózásban jelentős szerepet játszott a Domesday Book (Ítéletnapi könyv) címet viselő birtokösszeírása. Erről egy önálló írás szólt.
Két írásban részleteztük a 800 éves Magna Charta történetét. Ennek az okiratnak kiemelt adózástörténeti jelentősége van. A hasonló tartalmú, alig hét évvel később született Aranybullát a Magyarország adótörténete sorozat keretében mutattuk be.
Szintén kapcsolódik a vikingekhez Moszkva felemelkedése. Hogyan lett a távoli kis faluból egy birodalom fővárosa, az alapító Pénzeszsák Iván adóügyeiről két részben is szóltunk.
Kalita Iván elindul az adók behajtására, a vámszedők kényszerítik a vonakodó adózókat
Marco Polo története nem csak kalandokról szól, hanem közigazgatásról, bürokráciáról, adózásról is. Könyvében szólt a kínai adóztatásról, sőt maga is volt adószedő egy ideig. Erről két írás szólt.
Marco Polo ismertette a teázás szokását is. Európába két úton ’vándorolt’ be a teaivás szertartása, egyrészt a Marco Polo által is bejárt selyemúton, részben arab közvetítéssel, másrészt az Orosz Birodalomban megjelent kínai kereskedők közvetítésével. A tea nagy értéket képviselt, nem véletlen, hogy gyakran volt tárgya kiemelt adóztatásnak. A kétrészes cikkben az előzőeken túl szóltunk a Twinings cég felemelkedéséről (ez is kapcsolatos volt az adózással), valamint a bostoni teadélután eseményeiről, amely az amerikai függetlenedési törekvések kiemelkedő eseménye volt,
Több írás is szólt az adózás elleni tiltakozásokról. A Beatles együttes Taxman (Adószedő) című dala igen távol áll attól a sztereotípiától, amivel az együttesre sokan gondolnak. Ez bizony kemény politikai támadás volt a zene eszközeivel. És ha lassan is, de eredményt értek el a fellépésükkel.
Az adótiltakozások több esetben vezettek az adónyilvántartások megsemmisítéséhez, sőt a hivatali épületek felgyújtásához. Erről „Égő adóhivatalok” címmel jelent meg írásunk.
A magyar rendszerváltást követően többször is jelentős adótiltakozások alakultak ki. Felemás eredményekkel! A taxisblokád, a mezőgazdaságban dolgozó gazdák útlezárásai, felvonulásai, a Bokros-csomag elleni tiltakozások, a képviselők költségtérítése elleni aláírásgyűjtés, a „zöld dossziés” ügy, az internetadó elleni tüntetések, a taxisok fellépése az UBER ellen voltak a legjelentősebbek. Természetesen ezeket is bemutattuk.
A zöld dossziék megrengették a NAV székházát is
Adótisztviselőnek lenni kockázatos dolog. Nem ritkán sújtja a társadalom bírálata ezeket a közszolgákat (ma is!). Ennél súlyosabb vége lett Lavoisier-nak, aki műkedvelő kémikusként beírta magát a tudománytörténetbe. Francia arisztokrataként, Párizs főadószedőjeként a tudományos eredmények mit sem értek, a guillotine lett a végzete.
Egy német adótisztviselő is tartott a támadásoktól, rablástól, ezért tevékenységét kutyái védelme alatt végezte. Fajtanemesítésbe is kezdett. A gazdáját akár az élete árán is megvédő kutyafajtát végül a nemesítést végző Karl Friedrich Louis Dobermannról nevezték el.
Számos más személy adóügyei is szóba kerültek a történetekben: Tell Vilmos, Colbert, Pascal, Henri Rousseau, Al Capone, Hitler, hogy néhányat említsünk közülük.
Az írások ma is elérhetőek az Adó Online lapjain, az érdeklődők meg tudják azokat keresni.
