Hatékonyabbak lesznek a vagyonosodási vizsgálatok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Júliustól a revizorok gyakorlatilag azonnal megkapják a vizsgált személy banki adatait, ami nagyban gyorsítja a vagyonosodási vizsgálatokat. Pedig a NAV eddig sem tétlenkedett: tavaly kétszer annyi vizsgálatot vittek végig, mint egy évvel korábban. Mára elmondhatjuk: kialakult a vagyonosodási vizsgálatok gyakorlata, ami alapján elmondható, hogy a tagi kölcsönre ugranak a revizorok, és menyasszonytáncból származó bevételre hivatkozni nem érdemes.


A vagyonosodási vizsgálatok 2007-ben indultak el tömegesen, amikor is 10 ezer vizsgálatot rendelt meg a Pénzügyminisztérium. Az adóhivatal akkor még olyan ügyekbe is belefogott, ahol semmiféle jel nem utalt arra, hogy gond van az adózóval, hogy teljesíteni tudják az elvárt célokat. Ez a helyzet azonban megváltozott – mondta el az Adó Online-nak Kocsis Zoltán, a Dr. Vilmányi és Társa Ügyvédi Iroda közgazdásza.

Átlagosan 10 milliót rejtegettek

A szakértő szerint ma már a NAV kifejezetten megtalálta a „célcsoportját”. A revizorok gyakran nem is a személyi jövedelemadót kezdik el firtatni, hanem csak egyes adókötelezettségre írnak ki vizsgálatot, ugyanis az adóhiány megállapítását csak a személyi jövedelemadó bevallás utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés során tehetik meg. Először ezért az egyes adókötelezettségeket nézik meg, és ha úgy látják, gond van, akkor utólag kezdik vizsgálni a bevallásokat. A másik trükk, hogy először a vállalkozás kap adóellenőrzést, amely során az iratok között bekérik a tagi kölcsön nyilvántartást, és az alapján indul a vagyonosodási vizsgálat. Ezen tűl ha a revizorok látják, hogy egy adózó beírja tagi kölcsönét a rövid lejáratú kötelezettségek közé a bevallásba, vagy feltünteti beszámolójában, akkor az is kiindulási pontot jelent NAV számára.

Tavaly a NAV ellenőrzési szakterülete 2029 vagyongyarapodással összefüggő vizsgálatot végzett, amely közel kétszerese az előző évi számnak (1082 vizsgálat) – derül ki az Adó Online számára átküldött adóhatósági adatokból. A revíziók 78 százaléka (1578) zárult megállapítással. A vizsgálatok során 20,6 milliárd forint nettó adókülönbözet tártak fel, amely 89 százalékkal több az előző évi értékéhez viszonyítva. Egy adóellenőrzés során átlagosan 10,2 millió forint nettó adókülönbözet tártak fel a revizorok, amely lényegében megegyezik a 2011-es évi eredményükkel.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

Mire lő a hatóság?

A NAV tájékoztatása szerint a vagyongyarapodási vizsgálatok általánosságban gazdasági társaságoknál végzett vizsgálatok során feltárt adatok, közérdekű bejelentések és társhatósági megkeresések alapján indultak.

Idén júliustól az adóhatóság az eddigieknél jóval könnyebben és gyorsabban juthat a vizsgált magánszemélyekkel kapcsolatban banki adatokhoz. A pénzintézetek elektronikus megkeresésével az adóhatóság igen gyorsan megkapja majd azokat a bankadatokat, amelyek az ellenőrzés egész menetét döntő mértékben befolyásolhatják.

Kocsis Zoltán is megerősítette lapunknak, hogy a feljelentés önmagában nem elég a vizsgálat indulásához. Az adóhivatal számára ugyanis jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésre, amely alapján döntenek arról, hogy elinduljon-e az ellenőrzés. Elsődlegesen az adóbevallást vizsgálják, de hozzáférnek az ingatlan-nyilvántartáshoz, gépjármű-nyilvántartáshoz, és ha esetleg ajándékozás történt, akkor a vagyonszerzési illetékek adatai is az adóhivatalhoz futnak be. Júliustól pedig az adóellenőrök már sokkal könnyebben tudják majd lekérni a bankszámlákat is. Eddig akár fél évet is kellett várniuk, amíg egy bank adatszolgáltatásra elküldte az adatokat, az év második felétől pedig már szinte azonnal, elektronikusan is megkaphatják.

Legújabban a céglovagok és „számlagyárosok” kerültek a célpontba; ők adóelkerülési és tartozás-felhalmozási céllal sokszor megszüntették cégeiket, majd újakat alapítottak, illetve adóelkerülési céllal gazdasági tevékenység végzése nélkül adtak el számlákat. Most ezen cégek vezetőivel szemben is keményebben fellépnek, és igyekeznek eljutni a büntető feljelentésig.

A vagyonosodási vizsgálat a személyi jövedelemadó bevallás utólagos ellenőrzésére, így elsősorban a rejtett vagyonok láthatóvá tételére szolgál. A revizorok elsősorban a bankszámlát, az ingatlan vagy a gépjármű vásárlását, cégalapítást és tagi illetve egyéb kölcsönöket vizsgálják. A legkisebbek, akikkel a NAV már foglalkozik azok, akik online felületeken próbálnak üzletszerűen adózás nélkül kereskedni.

 

A Dr. Vilmányi és Társa Ügyvédi Irodánál a vagyonosodási vizsgálat során védekező ügyfeleknél a vállalkozók 90 százalék feletti arányban állnak. Az eljárás indulásakor azonban még az adóhivatal sem tudja, hogy mekkora ügy lehet a vizsgálatból. Sokszor még az ügyfelek is úgy gondolják, hogy velük minden rendben van. Aztán a felkészülés során az iroda ugyanúgy átnézi az ügyfelet, ahogy azt az adóhivatal tenné. Sokszor ilyenkor derül ki, hogy a bankszámlán és a tagi kölcsönök között szerepel olykor egy-egy pár tízmilliós befizetés, amiről az ügyfél elfeledkezett.

Vagyonosodási vizsgálat során az adóhivatal napi szintre lebontva, vagyonmérleget felállítva veti össze az adózó bevallásait a kiadásaival. A revizorok munkájához rendelkezésre állnak az ingatlan nyilvántartás, gépjármű-nyilvántartás adatai, az adózók bankszámlái, életbiztosításai és sokszor a cégek részére fizetett kölcsöneinek nyilvántartása, ezenkívül a megélhetési költségeket a KSH adatai alapján veszik figyelembe. A vagyonmérlegben mindig a készpénzes mozgásokat rögzítik, tehát a készpénz ki és befizetése a bankszámlára, készpénzes ingatlanvásárlás. Ezenkívül nézi a hivatal a bankszámlára érkező utalásokat is, hogy azok célja nem az adóelkerülés-e.

Összekalapozták a milliókat

A NAV lapunknak küldött válasza szerint a vizsgálatok során tanúsított adózói magatartás nem változik, a forráshiányt leginkább ingatlanok, gépjárművek adás-vétele idézi elő. A szükséges fedezetet az adózók még mindig családi és baráti kölcsönökkel igyekeznek biztosítani, azonban a kapott kölcsönöket vagy ajándékba kapott pénzt a magánszemélyek „elaprózzák”, vagyis több személy ad több alkalommal kölcsön vagy ajándékba pénzt, amelyek összege egyenként és összesen sem haladja meg az 1 millió forintot. Ezekben az esetekben nyilvánvalóan az a cél, hogy a kölcsönt nyújtó személyeknél a viszonylag kis összegre tekintettel gyakorlatilag nem mondható ki, hogy azzal a magánszemély nem rendelkezhetett, főleg akkor, ha az illető bejelentett munkaviszonnyal és kimutatható jövedelemmel is bírt. Továbbra is „népszerű” igazolási kísérlet a menyasszonytáncból szerzett bevétel.

A gazdasági társaságokból történő vagyonkimentéshez kapcsolódóan jellemző, hogy a tagok a cégben fennálló tulajdoni részesedésüket más, gyakran külföldi állampolgárságú személyekre ruházzák át, általában jelentős adó, illetve egyéb köztartozást felhalmozva.

A Dr. Vilmányi és Társa Ügyvédi Iroda közgazdásza felhívta a figyelmet, hogy először az adóhivatalnál van a bizonyítási teher. Ennek a közhiteles nyilvántartások és az adózó nyilatkozatai alapján felállított vagyonmérleggel tesznek eleget. Ha a napi szintre lebontott mérlegben van olyan időszak amikor a „zsebünkben” lévő pénz nem nyújt fedezetet a kiadásunkra akkor ez a bizonyítási teher a speciális becslési eljárás szerint megfordul, és az adózónak kell meggyőzően bemutatni, hogy miből vásárolta az adott vagyontárgyakat, miből fizetett be a bankszámlájára vagy miből adott kölcsönt cégének.

Itt pedig csak az életszerű dolgok jöhetnek szóba, ha valaki például az esküvői menyasszonytáncból összegyűlt pénzre hivatkozik, az nem jó ötlet. Minél hitelesebben tudják alátámasztani a jövedelemforrásukat, annál nagyobb az esélye, hogy azt elfogadják.

Gyakran hivatkoznak a vizsgálat során a vizsgáltak, hogy kölcsön kapták a pénzt, ilyenkor azonban a hatóság azt is megnézi, hogy a másik fél adhatott-e kölcsön. Ajándékra hivatkozni pedig csak akkor lehet, ha ezt bejelentettük. Illetékmentesen csak egyenes ági leszármazottak ajándékozhatnak.

Kocsis Zoltán beszámolt olyan esetről is, amikor a banki szakértő azt a tanácsot adta, hogy mivel magánszemélynek sokkal jobb kamatot ad a bank, így az ügyfél tegye át a céges pénzt a magánszámlára. Ekkor a készpénz kiment a cégtől, amit aztán nem adminisztráltak, és azonnal keletkezett egy igen nagy magánvagyon, amire az adóhivatal egyből úgy tekintett, mint nem leadózott jövedelem. Mindeközben az ügyfél csak egy rossz tanácsot fogadott meg és sohasem szándékozott adót csalni.

Az elévülés kérdése ugyancsak érdekes lehet, amelyről azt érdemes tudni, hogy a bevallás évének utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amely bizonyos esetben meghosszabbodhat. Ami így a tényleges tevékenységhez képest plusz egy évet jelent. Azaz 2008. március 8-i ingatlan vásárlás 2014. december 31. napján fog elévülni. Ez egy hosszú vizsgálat során különösen érdekes lehet, amely éveken keresztül is eltarthat.

Bizonytalan helyzetben az önrevízió is megoldás lehet. Ezt azonban a vagyonosodási vizsgálat megindulása után már nem lehet megtenni. Nagyon fontos, megjegyezni, hogy az adóhivatali levelek át nem vétele az adóellenőrzés megindulását és lefolytatását nem akadályozza! Ha azonban valaki amiatt fél, hogy valamit korábban nem megfelelően vallott be, akkor érdemes egy adószakértővel megvizsgáltatni a helyzetet, és azután esetlegesen végrehajtani az önellenőrzést.

Az ügyvédi iroda tapasztalatai szerint már kialakult a vagyonosodási vizsgálatok gyakorlata, és meg lehetett ismerni az adóhatóság elvárásait. Ha valaki ellen ilyen eljárás indul, akkor mindenképpen javasolják, hogy forduljanak a területen járatos jogi szakértőhöz. A legtöbben például nincsenek tisztában azzal, hogy valóban a készpénzben kapott pénzeket vizsgálja a hivatal, és mire kell odafigyelni.

Ha valaki úgy érzi, jóhiszeműen járt el, és úgy gondolja, hogy minden adót megfizetett, akkor is érdemes szakértő ügyvédhez fordulni, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy szinte mindig van olyan tétel, amiről az adózó elfeledkezett. Szintén fontos tanács, hogy az adóhivatalban a vizsgálat alá vont adózók lehetőleg jogi képviselőjükkel együtt jelenjenek meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).