Házastársi közös vagyon – a megosztás adómentessége

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pénzügyminisztérium állásfoglalása szerint adómentesnek minősül a közös vagyon megosztása folytán keletkezett jövedelem akkor is, ha az elidegenítésre később, külön szerződéssel, akár adásvétel jogcímén kerül sor – olvasható a 2009/57. Adózási kérdésben.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 2.4. pontja szerint adómentes a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében ingatlannak, ingónak vagy vagyoni értékű jognak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem. A törvény tehát nem írja elő kötelezően azt, hogy a házastársi közös vagyon megosztása során, azaz jellemzően a házasság felbontásakor kell megváltani például az ingatlant, hanem elegendő az adómentességhez az is, hogy a jövedelem – melyet a korábbi vagy jelenlegi házassági vagyonközösség szerinti házastárs fizet meg – a közös vagyon megosztása következtében keletkezzen.

Ez egyben azt jelenti, hogy az adómentesség nem csupán a házassági vagyonmegosztási szerződés alapján szerzett jövedelemre terjed ki. Amennyiben ugyanis a házassági életközösség megszűnése után is van olyan vagyontárgy (pl. ingatlan), amely a korábbi házastársak közös vagyonában marad (azaz pl. az ingatlan közös tulajdonát nem a váláskor szüntetik meg, hanem később) és a közös vagyon megszüntetésére a volt házastársak közötti adásvételi szerződés útján kerül sor, a vagyontárgy elidegenítésből származó jövedelem a volt házastársnál adómentesnek minősül. Az adómentesség bizonyítása érdekében célszerű az adásvételi szerződésben szerepeltetni azt, hogy a vagyontárgy a házasság fennállása során a házastársi közös vagyonba tartozott.

---