Helyi iparűzési adó kisokos V. rész

Szerző: Lakatos Zsuzsa
Dátum: 2015. október 22.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az iparűzési adóról szóló cikksorozatunk ötödik részében az önkormányzat által nyújtható adómentességeket és adókedvezményeket nézzük meg, kiemelt tekintettel a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességre, és áttekintjük az adó mértékét, valamint az adó csökkentési lehetőségeit.


Különféle adómentességeket és adókedvezményeket nyújthatnak az egyes önkormányzatok, ezért fontos, hogy az adott vállalkozás összes érintett önkormányzatának szabályaival tisztában legyünk. Érintett önkormányzatok azok az önkormányzatok lehetnek, ahol a vállalkozásnak székhelye, telephelye, fióktelepe, egyéb megjelenési formája van, ahol az adott vállalkozás valamilyen vállalkozási tevékenységet végez. Cikksorozatunk előző részében volt szó arról, hogy az 1990. évi C. törvényben (Helyi adó törvény) foglaltak szerint pontosan mi is minősül telephelynek. Ezt érdemes megvizsgálni, mert nem egyezik meg a fogalom a Cégtörvény szerinti fogalommal.

A Helyi adó törvény keretszabályokat fogalmaz meg az iparűzési adó mentességekre és kedvezményekre vonatkozóan, mégpedig a következő módon. Az egyes önkormányzatok a saját maguk által alkotott rendeletükben jogosultak adómentességet, adókedvezményt megállapítani az alábbiak figyelembe vételével:

  • Az adómentesség, adókedvezmény csak azt a vállalkozót illetheti meg, akinek/amelynek a törvényi rendelkezések alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az önkormányzat az adómentességre, adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió Ft-nál alacsonyabb adóalapösszeget is meghatározhat.
  • Az adómentesség, adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi – az előző bekezdésben foglaltaknak megfelelő – vállalkozó számára azonosnak kell lennie.

Ahhoz, hogy megértsük, miért lehetséges az, hogy léteznek iparűzési adó „mentes” települések, meg kell vizsgálnunk az adó mértékét, mert a fentiekből az következtethető, hogy 2,5 millió forintos adóalap felett nem lehet mentességet vagy kedvezményt igénybe venni.

Az adó mértéke

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa a 2000. évtől az adóalap 2%-a. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként legfeljebb 5000 forint.

Látható tehát, hogy nem az adóalapot mentesítik egyes önkormányzatok, hanem az adó mértékét határozzák meg 0%-ban, ezért nem kell az ilyen településekre jutó adót megfizetni. Legyünk körültekintőek azonban mielőtt iparűzési adó „mentes” településre helyezzük át a székhelyünket, mert sok buktatót rejthet ez a választás. Ha például a tényleges tevékenység egy olyan településen folyik (tehát ott dolgoznak a munkavállalók, vagy ott vannak az eszközök), ahol nem 0% az iparűzési adó, akkor az telephelynek minősül, és az iparűzési adó alapot meg kell osztani a székhely és a telephelyek között. Ez által lehetséges, hogy nem is tud az adott vállalkozás annyit spórolni, amennyivel egy ilyen döntés meghozatalakor számolt.

Navigátor Adózás modul

Az Art. Navigátor és az Áfa Navigátor csomagban, 10% kedvezménnyel.

A navigátorok a jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezárásig folyamatábrákkal követik végig, a kapcsolódó anyagok (jogszabályok, Nav-állásfoglalások, nyomtatványok) egy kattintással elérhetőek.

Megrendelés >>

A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség

Ez a mentesség gyakorlatilag minden vállalkozó/vállalkozás számára adott, mégis kevesen ismerik és élnek vele a tapasztalatok szerint. Ezért az alábbiakban közreadjuk a törvényi rendelkezéseket teljes terjedelmében.

Az iparűzési adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett – főben kifejezett – növekménye után 1 millió forint/fő összeggel.

Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. Állami támogatás a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése.

Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz c. kiadvány 2009. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell – két tizedesjegy pontossággal – számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba.

Az adóévben jogelőd nélkül alakult vállalkozó – magánszemély vállalkozónál vállalkozónak az adóévet megelőző két adóév egyikében sem minősülő vállalkozó – esetén az előző adóévi statisztikai állományi létszámnak nulla főt kell tekinteni.

Az adóévben átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző adóév statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Az adóévben szétválással (különválás, kiválás) létrejött vállalkozók esetén az adóévet megelőző adóév számított statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámának olyan arányával számított összegét kell tekinteni, amilyen arányt a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben külön-külön feltüntetett vagyonérték képvisel a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben szereplő együttes vagyonértékben. Az adóévben egyesüléssel (összeolvadás, beolvadás) létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző év statisztikai állományi létszámának az egyesülés előtt meglévő jogelőd vállalkozók együttes statisztikai állományi létszámát kell tekinteni.

Példák az áfatörvény alkalmazásához

Jelen kiadványunk olyan gyakorlati példatár, amely az általános forgalmi adózás területén leggyakrabban felmerülő jogeseteket és azok megoldását tartalmazza.

Megrendelés >>

Az adóalap-mentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe.

Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével viszont az adóalapot meg kell növelni.

A szabályozott ingatlanbefektetési társaság adómentessége

Mentes az adó alól a szabályozott ingatlanbefektetési társaságról szóló törvény (a továbbiakban: Szit. tv.) szerinti szabályozott ingatlanbefektetési, a Szit. tv. szerinti szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, valamint a társaság és az elővállalkozás Szit. tv. szerinti projekttársasága.

Ha az elővállalkozást az állami adóhatóság anélkül törli az elővállalkozások nyilvántartásából, hogy társaságként nyilvántartásba venné, akkor az elővállalkozás és annak projekttársasága a mentesség figyelmen kívül hagyásával számított, az elővállalkozásként való működés időszakára eső adó kétszeresét köteles az önkormányzati adóhatóságnak bevallani és megfizetni.

Ha az elővállalkozás projekttársasága megszűnik, vagy az elővállalkozás a projekttársaságban fennálló tulajdoni illetőségét részben vagy egészben elidegeníti, akkor a projekttársaság a mentesség figyelmen kívül hagyásával számított adójának kétszeresét az elővállalkozás a projekttársaság megszűnésének, elidegenítésének időpontját követő első adóbevallása benyújtásával egyidejűleg köteles bevallani és megfizetni.

A beszerző, értékesítő szövetkezet mentessége

Mentes az adó alól a beszerző, értékesítő szövetkezet. Ez a mentesség csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

Az adó csökkentése

A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően levonható az adóalany által

  • a) az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó,
  • b) a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (a továbbiakban: útdíj) 7,5%-a.

Az adóévben megfizetett ideiglenes jellegű tevékenység utáni adó és az útdíj előzőek szerinti része a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott települési adóalapok arányában vonható le.

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.

 


Kapcsolódó cikkek:


A rosette-i kő adótörténeti jelentősége
2020. szeptember 25.

A rosette-i kő története már önmagában is regényes, de ennél is érdekesebb az, hogy Champollion ennek alapján fejtette meg az egyiptomi hieroglifikus írást. A megfejtéssel Egyiptom írott történelme majd három évezreddel bővült, létrejött az egyiptológia, mint önálló tudományág. Arról már kevesebb szó esik, hogy mi is volt a kőre vésve.

Kúria ítélete: a megajándékozott mögöttes felelőssége
2020. szeptember 24.

A mögöttes felelősség szabályai alapján, amennyiben adózóval szemben indult végrehajtás eredménytelen, az adóhivatalnak meg kell vizsgálnia, hogy e felelősség alapján van-e a társaság mögött olyan magánszemély vagy jogi személy, aki a tartozás megfizetésére kötelezhető lenne.