Heti NAV-figyelő: 32. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Augusztustól változott az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adózásának szabályozása és a kiküldetés fogalma is. Bemutatjuk, elmagyarázzuk az új szabályokat.


1. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó nyereségre vonatkozó év közi változások

Az Szja tv. 67/A.§-a fogalmazza meg az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adózására vonatkozó szabályokat, melyekkel kapcsolatosan néhány módosító rendelkezés lépett életbe augusztus 1-jétől.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletről akkor beszélhetünk, ha értékpapírt az eladó nem közvetlen adás-vétel keretében értékesít, hanem befektetési szolgáltatón – azaz brókeren – keresztül. Ezen az ügylettípuson realizált nyereség is az általános 15%-os szja-mértékkel adózik, azonban kifejezetten előnyös rendelkezés, hogy az ügylettel kapcsolatosan eho-fizetési kötelezettség nincs, míg normál adás-vétel esetén az szja tv 67.§-a szerinti árfolyamnyereség szabályai szerint adózna a jövedelem, amihez 14% eho-fizetési kötelezettség is kapcsolódna.

További előnye az ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, hogy az adott évi nyereség csökkenthető a megelőző két év valamelyikében (vagy mindkettőben) realizált veszteséggel. Ennek azonban feltétele, hogy az adott évben a veszteséget a magánszemély a rendes bevallásában jelölte.

Legyünk figyelemmel arra, hogy a befektetési szolgáltatót nem terheli adóelőleg-levonási kötelezettség, így a magánszemély eladónak kell teljesíteni a bevallási és befizetési kötelezettségeket még akkor is, ha a szolgáltató egyébiránt az Art. rendelkezései szerinti kifizetőnek minősül. A módosítás is ezzel függ össze, hiszen elsődleges célja annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy az állami adó-és vámhatóság szerepeltetni tudja az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet a személyi jövedelemadó bevallás új módjaként 2017. január 1-jétől – elsőként a 2016. adóévre vonatkozóan – bevezetésre kerülő adóbevallási tervezetben.

A 2016. évi LXVI. törvény (saláta tv) által újonnan beiktatott illetve módosított rendelkezések 2016. augusztus 1-jétől hatályosak, azonban a 2016. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségekre vonatkozóan is alkalmazhatók.

Próbálja ki a HR Jogtárat!

Két hétig ingyenesen kipróbálhatja az új HR Jogtár Plusz adatbázist

A regisztrált ügyfelek az adatbázis teljes tartalmához hozzáférést kapnak az exportálás és nyomtatás lehetőségének igénybevétele nélkül.

Regisztráció, részletek >>

2. A kiküldetés fogalma

2016. augusztus 1-jétől változott a kiküldetés Szja tv 3.§ 11. szerinti fogalma. A módosítás következtében a minősítésnél már nincs jelentősége a munkavállaló munkaszerződésben megjelölt munkahelyének, és annak sem, ha azt a szerződésben nem rögzítették. Szintén ezzel kapcsolatosan mostantól a fogalom magában foglalja a „munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás”-t is. Ezzel azonban ha egyszerre nézünk rá a 10. pont szerinti hivatali, üzleti utazás fogalomra és a 11. pont szerinti kiküldetés fogalomra, akkor azt láthatjuk, hogy a két meghatározás egymásra hivatkozik. Ha azonban kissé hunyorítunk és elfogadjuk, hogy a tyúk és tojás nem fog vitatkozni az érkezési sorrenden, akkor érthető a rendelkezés mögötti jogalkotói szándék, célja ugyanis egy régi-régi jogértelmezési vita tisztázása a mozgó munkavállalók tekintetében. Ugyanis a módosítás alapján olyan munkakörökben, amelyekben a munkavállalók rendszeresen a lakóhelyükről indulva keresik fel munkavégzés céljából az üzleti partnereket (pl. ügynökök, szervizelők, fuvarozók), az első partnerhez történő utazás is – mint hivatali, üzleti utazás – kiküldetésnek minősül innentől (továbbra is).

A módosítás nem érinti és így továbbra is változatlan az a szabály, hogy nem minősül kiküldetésnek a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járás, valamint a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás, illetve oda- és visszautazás.

Fogyasztói adásvétel, kellék- és termékszavatosság

Fuglinszky Ádám legújabb könyve a fogyasztói adásvétel, a kellékszavatosság és a termékszavatosság kérdéskörével foglalkozik, különös tekintettel azokra a problémás pontokra, amelyek az új Ptk. és az uniós jog találkozásával függenek össze.

Megnézem >>

3. Frissített tájékoztatók, közlemények

Ismét frissítésre került a 6. számú információs füzet a mezőgazdasági őstermelőkkel kapcsolatos adózási szabályokról.

A jövedéki adó fajtakódok 2016. szeptember 1-től alkalmazandó listáját itt találja.

A bejelentkezést elmulasztók adózók listája itt olvasható.

Közlemény az Online Pénztárgépek gyártói és forgalmazói részére az XSD állomány struktúrájának leírásáról.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Árfolyam az áfában (XI. rész)

Az alkalmazandó árfolyam szolgáltatásimportnál eltér attól függően, hogy az ügylet teljesítési helyére milyen jogszabályi rendelkezés vonatkozik, míg adómentes Közösségen belüli termékértékesítés esetén a Közösségen belüli termékbeszerzéshez hasonlóan alakul. Az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyletekre speciális árfolyamszabály irányadó.