Hétvégi hazautazás tömegközlekedéssel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló, tavaly elfogadott kormányrendelet szerint a munkáltató a heti egyszeri hazautazást is köteles a dolgozójának megtéríteni. Az Adó szaklap 2011/12 számában a megjelent szakértői vélemény szerint ellenben a megtérítési kötelezettség alapvetően a tömegközlekedéssel kapcsolatos utazási költségekre vonatkozik.

Egy gazdasági társaság dolgozója Kunmadarason lakik, hét közben azonban Gyálon tartózkodik, onnan jár a munkahelyére dolgozni. A hétvégi hazautazásokra tekintettel a tartózkodási hely és a lakóhely (Gyál-Kunmadaras) közötti távolságra 9 Ft/km utazási költségtérítést fizetnek a részére. A vonatkozó jogszabály rögzíti, hogy a munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e. A munkavállaló a fenti nyilatkozatot kitöltötte, aláírta és a munkaadó rendelkezésére bocsátotta. Az Adó szaklap szakértőjéhez érkezett kérdés elsősorban arra irányult, hogy az említett nyilatkozaton kívül kell-e további okiratokkal dokumentálni, a gépkocsival történő – kormányrendelet szerinti – hétvégi hazautazást, illetve, hogy milyen bizonylatokat, nyilatkozatot, kérhet még a munkaadó akkor, ha a hétvégi hazautazás gépkocsival történik? Kérdésként merült fel továbbá, hogy a munkaadó a hétvégi hazautazásra tekintettel a 9Ft/km költségtérítés kifizetését jogosult-e bármilyen címen megtagadni?

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet értelmében a munkáltatónak költségtérítést kell fizetnie valamennyi munkavállalójának, akinek a lakóhelye és a munkahelye nem azonos helységben van. A költségtérítés a hazautazás címén is megilleti a munkavállalót, amely a rendelet szerint a tartózkodási helytől – a munkavégzés rendjétől függően – legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.

Hazautazás esetében tehát akkor illeti meg a munkavállalót az utazási költségtérítés, ha a hétvégeken haza, azaz az állandó lakóhelyére utazik. Mindez természetesen csak akkor lehetséges, ha a munkavállaló hét közben ideiglenesen másutt tartózkodik. Jelen esetben Gyál a tartózkodási hely, így napi munkába járás címén is jár a költségtérítés, tekintettel arra, hogy állandó lakóhelye Kunmadaras, ezen felül megilleti a dolgozót a hetente egyszeri hazautazás címén járó utazási költségtérítés is.

A 9 forintos kilométerenkénti, adómentes autó-költségtérítés a fenti rendelet 4. §-a alapján ellenben csak akkor jár, ha a munkavállaló lakó- és munkavégzés helye között nincs közösségi közlekedés, vagy olyan a munkarendje, hogy csak hosszú várakozással lehetne igénybe venni a közösségi közlekedést. Hosszúnak számít az a várakozás, amely meghaladja az utazási időt.

Az autóval járók vonatkozásában tehát a fenti költségelszámolást csak azok vehetik igénybe, illetve csak azoknak jár, akik tömegközlekedéssel nem, vagy csak számottevő várakozás árán tudnának eljutni a munkahelyükre, illetve onnan a lakóhelyükre. Amennyiben a munkáltató részére a fenti körülmények nem igazolhatók (lakcímkártyával, menetrend bemutatásával, külön nyilatkozattal) akkor a 9 forintos költségtérítés nem jár, ellenben a rendelet 3. §-a szerinti költségtérítés nem tagadható meg. A munkáltató tehát a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86 százalékát, 2011-ben legfeljebb havonta 31.470 forintot köteles a hazautazással kapcsolatos költségtérítésként megfizetni.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.