Hogy ellenőrzi a NAV a transzferárakat?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hogyan érdemes felkészülni egy transzferáras NAV ellenőrzésre? Transzferárazásról szóló cikksorozatunk mostani részében megnézzük, milyen belső ellenőrzési feladatai lehetnek egy transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett vállalkozásnak, hogy az adóellenőrzést felkészülten várhassa, valamint betekintést nyújtunk abba is, hogyan ellenőrzi az adóhatóság a szokásos piaci ár elvének betartását.


A transzferár dokumentáció készítésére kötelezett vállalkozásoknak minden kapcsolt vállalkozással megvalósult ügyletére vonatkozóan rendelkeznie kell valamilyen nyilvántartással. Az elmúlt évektől a szabályozás fokozatosan enyhült abban a tekintetben, hogy milyen ügyletek mentesülnek az írásos ár alátámasztás alól, de fő rendező elvként minden ügyletet meg kell vizsgálni a mentesség elbírálásához. Ehhez kapcsolódóan az egyik legelső feladat, hogy a még vizsgálható (nyitott) évekhez felmérjük a kapcsolt vállalkozások körét és a velük megvalósult összes ügyletet. Jelenleg az adóhatóság a 2008-2013. éveket vizsgálhatja, tehát ezek számítanak nyitott éveknek.

Hogyan érdemes nekiállni a kapcsolt ügyletek felmérésének? Amennyiben már rendelkezünk  listával a kapcsolt vállalkozásokról, akkor az alábbi lépéseket javasolt megtenni:

  1. kapcsolt vállalkozásonként megvizsgálni a vevő és a szállító analitikát (ügyelve arra, hogy a nettó összegek is szerepeljenek bennük, illetve számítsuk ki a nettó összegeket is, mert a mentesség és a dokumentáció típusának vizsgálatához az általános forgalmi adó nélküli értékeket kell figyelembe venni,
  2. a főkönyvi kivonatot végignézni, mert az egyes főkönyvi számok is adhatnak támpontot arra vonatkozóan, hogy azon kapcsolt vállalkozással kötött ügyletek kerültek könyvelésre – kiemelten érdemes kezelni az adott-kapott kölcsönöket, és az időbeli elhatárolásokat, mert ez utóbbiak nem biztos, hogy látszódnak a vevő-szállító analitikában),
  3. a főkönyvi kivonat alapján fontosnak ítélt, valamint a vevő és szállító analitikában szereplő főkönyvi kartonokat tételesen célszerű kigyűjteni.

A kigyűjtött főkönyvi kartonokon szereplő tételeket a megfelelő módon csoportosítva ki lehet alakítani az ügyleteket és az ügylet csoportokat, figyelembe véve a Transzferár rendeletekben (18/2003. és 22/2009. PM rendelet) szereplő összevonási lehetőségeket. Ezeket az ügyleteket ajánlott felvinni egy ügyleti táblázatba, ahol fel tudjuk tüntetni éveként az ügyleti értékeket és a kapcsolódó szerződések adatait, egyéb fontos információkat.

Szabályzattár több mint 30 elérhető szabályzattal
Teljesítse az előírásokat, és szervezze meg cége hatékony működését!
A tartalomból: szervezeti és működési szabályzat, számviteli politika, pénzkezelési szabályzat, transzferár-nyilvántartás minta, cafeteria szabályzat, munkavédelmi szabályzat, kollektív szerződés stb.

A fentiek alapján már megállapítható a Transzferár rendelet átmeneti rendelkezéseit figyelembe véve, hogy mely ügyleteket milyen típusú transzferár nyilvántartás érinti, vagy éppen mely ügyletek mentesülnek a nyilvántartás készítési kötelezettség alól. Ha már ezt látjuk, akkor meg tudjuk vizsgálni, hogy mindenre elkészült-e a dokumentáció, vagy esetleg van olyan ügylet, amelyre nem kellően alapos dokumentáció áll csak rendelkezésre. Amennyiben egy vállalkozás nem rendelkezik transzferár nyilvántartásokkal az elmúlt évekre vonatkozóan sem, akkor mindenképpen javasolt a pótlásuk. Ez ugyan nem véd meg a kiszabható mulasztási bírságoktól, de tudjuk, hogy az adóhatóság kellően széles mérlegelési jogkörrel bír! Ha határidő után is, de a dokumentációk a szükséges mélységben és minőségben elkészültek, a vállalkozás vezetősége bizonyítja, hogy bár utólag, de minden tőle telhetőt megtett, hogy a hiányosságokat pótoltassa, így akár méltányosabb eljárásra is számíthat. Az „elvárható gondosság” és a „jelentős tény és körülmény” fogalmak gyakorlati alkalmazását a vállalkozás transzferár ügyeiben foglaljuk írásba, akár egy transzferár szabályzat keretében. Ha az adóellenőrök tárják fel a hiányosságokat, pótlásra szólíthatnak fel, és akkor is végeredményként el kell készíteni vagy készíttetni a transzferár nyilvántartásokat.

Az adóhatósági ellenőrzésre történő felkészülésnél, ha az elkészített dokumentációkat például az előzőeknek megfelelően egy rendszert követve archiváltuk és készítettünk összefoglaló táblázatokat, akkor gyakorlatilag egyszerű dolgunk van. Mit tehetünk azonban akkor, ha nem vagyunk biztosak a dokumentációk helyességében? Akkor gyakorlatilag azonnal felülvizsgálati projektet szükséges indítani. Milyen esetekben kezdhetünk el kételkedni, hogy nem megfelelőek a transzferár dokumentációk?

  • Ha csak a kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult ügyletek számlái és szerződéseit fénymásolták le,
  • ha csupán a külföldi anyavállalat által összeállított transzferár dokumentációval rendelkezünk,
  • ha a belföldi kapcsolt vállalkozások (anyavállalat, testvér vállalatok) jelentették (szóban vagy írásban), hogy nekik vannak transzferár nyilvántartásaik, de mi azokat nem láttuk,
  • ha csak Excel táblázatok állnak rendelkezésre a számlák és szerződések mellett.

A fenti esetekben szinte borítékolható a transzferár nyilvántartások hiányosságáért kiszabható (ugyanúgy) ügyletenkénti 2 millió forintos mulasztási bírság, mert ezek várhatóan nem lesznek elegendőek a magyar adóellenőröknek. Miért? A Transzferár rendeletek pontról pontra meghatározzák, hogy egy adott típusú dokumentációnak mit kell tartalmaznia, és ha ezekből a kötelező elemekből akár csak egy is hiányzik, a bírság kiszabásának lehetőséget biztosítjuk. Célszerűbb először tehát vállalkozáson belül belső ellenőrzést készíteni, és szükség esetén ehhez szakértőt felkérni.

Milyen megbízólevéllel kérhetik a revizorok a transzferár dokumentációkat? A transzferár dokumentációk ellenőrzése többféle ellenőrzés keretében is megtörténhet. Lehet, hogy csak kifejezetten a dokumentációkat kérik tőlünk, de lehet, hogy átfogó adóellenőrzés keretében lesz szükség az anyagokra. Tipikusan jellemző transzferár ellenőrzési formák:

  • egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések,
  • bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzések.

Mikor számíthat kiemelten transzferár ellenőrzésre egy hazai vállalkozás?Amennyiben például az utóbbi 4-5 évben nem volt adóellenőrzése (az ÁFA ellenőrzések nem számítanak ide), ha az elmúlt évek során a működésében (árbevétel, nyereségesség) komoly ingadozások tapasztalhatóak, ha a társasági adóbevallásában visszaigénylést vagy transzferár miatti kiigazítást szerepeltetett. Emellett további veszélyfaktor lehet, ha a vállalkozás olyan tevékenységet folytat, ami az ellenőrzés évében kiemelt ellenőrzési területnek minősül, vagy egy másik kapcsolt vállalkozásnál nemrég volt, vagy éppen folyamatban van adóellenőrzés.

Mely vállalkozások állnak 2014-ben az adóhatóság célkeresztjében?A mezőgazdaságban a sertéstenyésztők, a húsfeldolgozók, és azok, akik malomipari termékeket állítanak elő. Az iparban azok, akik fémszerkezetek gyártásával vagy ingatlanok építésével foglalkoznak. A kereskedelemben egy jóval szélesebb kör került meghatározásra. Kiemelt figyelemre számíthatnak a NAV-tól a gépjármű szervizek és szerelő műhelyek, valamint azok, akik gépjármű alkatrész kiskereskedelemmel foglalkoznak.  Továbbra is központban vannak a cukor, édesség, valamint a zöldség-gyümölcs és hús nagykereskedők. Új célpiac az ellenőrzésben idén a reklámügynökségek, a munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó cégek és a biztonsági őröket, vagyonőröket foglalkoztató vállalkozások.

Milyen ellenőrzési tapasztalatokat tett közzé a NAV? Az adóhatóság tájékoztatása szerinti típushibák a következők:

  • nyilvántartások késedelmes elkészítése,
  • nyilvántartás készítésének elmaradása,
  • nyilvántartások hiányos, Art-től és a vonatkozó PM rendelettől eltérő vezetése.

A mulasztások okai főként az alábbiak voltak:

  • harmadik személy részvételével fennálló kapcsolt vállalkozási viszonyokat nem tárták fel,
  • vállalatcsoporton belüli tulajdonosi változások követése nem megoldott,
  • írásos szerződések hiánya a kapcsolt vállalkozásokkal kötött ügyletekre vonatkozóan.

Az adózók által elkészített transzferár nyilvántartások leggyakoribb hiányosságai:

  • az ár meghatározására alkalmazott módszer kiválasztásának indoka,
  • felhasznált adatok kiválasztásának menete, indoka,
  • összevont nyilvántartás készítésének indoklása,
  • piaci jellemzők ismertetése,
  • összehasonlító adatok forrásának feltüntetése,
  • külföldi kapcsolt vállalkozások cégadatainak feltüntetése,
  • anyavállalat által megküldött adatok alátámasztása, ellenőrzése.

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.