Hogy kezdjünk neki a lakáshitel támogatásnak?

Szerző: Fata László
Dátum: 2014. szeptember 17.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sokan, sokfelől közelítenek a lakáshitel támogatás megvalósításához. Tanulmányozhatjuk a törvényeket, aztán kiderülhet, hogy problémánk lesz az átutalással. Bekérhetünk dokumentumokat a dolgozóktól, aztán lehet, hogy olyan munkatársainkra terheltünk plusz feladatot, akik nem is lesznek erre jogosultak. A hitelező vagy a juttatást indító pénzintézettel egyeztessünk először?


Természetesen első lépésként elengedhetetlen a jogi környezet megismerése, hiszen az adómentesség feltételeit csak így tudjuk betartani. Viszont aki túl van már ezen, azt tapasztalja, hogy a személyi jövedelemadó törvény és a lakáscélú támogatásokhoz kapcsolódó NGM rendelet elég tág teret enged a megvalósításhoz, miközben szigorúan megadja az adómentességhez szükséges feltételeket és ezek dokumentációs igényét.

Utalhatunk többféle célszámlára, figyelembe vehetünk korábbi okiratokat, melyeket széles időszakon belül kell összegyűjtenünk, de ha időre nem állnak ezek rendelkezésre, akkor bizony az adómentesség helyett a juttatás értékének 120 százaléka adózik majd jövedelemként.

Ha van forrásunk a juttatás megvalósítására, akkor a törvényi környezet tanulmányozása után következő lépésként érdemes egy olyan hitelintézetet, bankot keresni, akin keresztül a munkáltató bonyolítja ezt a támogatást. Ez lehet a munkáltató bankja, de kereshetünk egészen más szolgáltatót is a feladathoz.
Alap esetben ez a partner megkapja az utaláshoz az adatokat, majd a támogatásról igazolást ad a munkáltató felé és adatot szolgáltat az adóhatóságnak.

Emellett azonban több feladatot is vállalhat. A lakáscélú támogatásról szóló NGM rendelet szerint például az adómentesség feltételeit (hitelszerződés, megvalósítás, méltányolhatóság stb.) is részben vagy egészben ellenőrizheti a munkáltató helyett egy szerződéses kapcsolatban álló hitelintézet,nagyban megkönnyítve ezzel a munkáltató helyzettét.

Belső szabályzat kell

Ha már a juttatást indító bankkal vagy a kincstárral való együttműködés részleteit pontosan megismertük, akkor munkáltatói oldalról saját magunknak tervezzük meg, hogy kiknek, milyen feltételekkel, milyen gyakorisággal adjuk ezt a juttatást.

Egészen más volumenű feladat egy korszerűsítési hitelt folyószámlára utalással támogatni, mint egy vásárolt lakás hitelének hitelszámlájára utalni.

A korszerűsítési cél megítélése, a dolgozó saját a hitelező pénzintézetnél vezetett folyószámlára érkezett pénz célszerinti felhasználásának ellenőrzése jelentős plusz feladatokat okozhat a munkáltató számára.
Azt is érdemes jó előre eldönteni, hogy kizárólag hitelt támogat a munkáltató, vagy közvetlenül a vásárláshoz, építéshez is ad pénzt.

Ha egy juttató nem kíván a teljes feladatkörrel foglalkozni, akkor nyugodtan válassza az egyszerűbb részeket a támogatás bevezetéskor.

A megszületett döntések alapján a munkáltató saját hatáskörében a saját juttatásaira készíthet egy saját belső szabályzatot, melyben pontosan meghatározhatja a juttatásban részesített munkatársak körét, leírhatja a juttatást, ennek igénybevételéhez szükséges feltételeket.

Ebben megadhatja azt, hogy csak hitelszámlára utal, vagy azt is, hogy csak a dolgozó saját a hitelintézetnél vezetett folyószámlájára.Leírhatja, hogy csak hitel törlesztést támogat vagy közvetlenül a vásárlást, építést (is). A rendelkezésre álló adminisztrációs kapacitás felmérést követően a munkáltató rögzítheti, hogy például csak azoknak ad hiteltámogatást, akik építették a lakásukat, vagy mondjuk kizárólag azoknak, akik vásárolták. Természetesen a teljes juttatási paletta megvalósítására is lehetőségünk lesz.

Az azonban fontosabb, hogy akkora feladatot vállaljunk, amit végre is tudunk hajtani, minthogy a teljes törvényi palettát kimerítsük.

Tájékoztatni a dolgozót

A helyzetelemzésre épülő szabályzatot aztán követheti a dolgozói tájékoztatás. A dolgozói tájékoztatásnak két fő funkciója van: egyrészt a dolgozó tudja, hogy mi fog történni, ki jogosult, hogyan zajlik ez a munkáltatójánál, másrészt, hogy felkészítsük arra, hogy mindent összegyűjtsön, minden dokumentumot le tudjon nekünk másolni, mindent elő tudjon készíteni, mindent le tudjon egyeztetni a hitelező pénzintézetével ahhoz, hogy a juttatás megvalósításának neki tudjunk állni.

Az ehhez kapcsolódó kérdések tisztázása és a szükséges dokumentumok ellenőrzése mellett indulhat majd a munkáltatói utalás, a juttatás tényleges megvalósítása, majd a záródokumentumok begyűjtése ad garanciát az adómentességre.


Kapcsolódó cikkek:


Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei
2019. október 18.

Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei

A vevői készlet egyszerűsítés egységes uniós szabályozása minden tagállamban azonos követelményeket állít fel az áfamentesség feltételeként, mind a vevőre, mind az eladóra, mind a készletekre vonatkozóan. Amennyiben ezeket az adatokat és paramétereket a két EU tagországban működő érintett cégek pontosan nyilvántartják, 2020. januártól egyszerűbb adóadminisztrációval dolgozhatnak.

Kis magyar pénztörténet – … és megszületik a forint (7. rész)
2019. október 18.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. A Magyar Nemzeti Bank megalakulása, majd a koronát beváltó pengő bevezetése, az új nemzeti valuta stabilizálódása egy új felvirágzás ígéretét hordozta. Hogy mégsem így lett, azt ma már tudjuk.

Iparűzési adó: évtizedes gyakorlatot írt felül a Kúria
2019. október 17.

A Kúria közelmúltbeli döntései egy évtizedek óta bevett iparűzésiadó-kezelési gyakorlatot írtak felül. A magyar gazdaság számos szereplőjénél - például kiskereskedelem, autóipar, vendéglátás - is utólag többlet iparűzésiadó-fizetési kötelezettség keletkezhet.