Hogyan adózzunk ingatlaneladás után?

Szerző: Kovácsné Álmosdy Judit
Dátum: 2014. május 6.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ötéves szabály, részletfizetés, szokásos piaci érték és bevétel – minden fogalmat elmagyarázunk, csakúgy, mint az szja-fizetésre gyakorolt hatásukat. Példákkal és kitöltési tanácsokkal is segítünk.


A 1353-as jelű személyi jövedelemadóról szóló bevallásban a 1353-04-es lapon kell bevallani a természetes személyek ingatlan értékesítéséből származó jövedelmét a 161. sorban. Amennyiben gazdasági tevékenység keretében történik az ingatlan értékesítése, akkor azt nem itt kell feltüntetni, hanem a 1353-A jelű lap 8. sorában. Cikkünkben csak a természetes személy lakóingatlan-értékesítésével foglalkozunk.

Megjegyzem: az eladó soha nem fizet illetéket. Ha jövedelme keletkezik az értékesítésből, akkor a megszerzés időpontjától eltelt idő függvényében adózza le a keletkezett jövedelmet.

Először tehát a jövedelmet kell meghatározni. Bevételnek kell tekinteni mindazt az ellenértéket, melyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, vagy a lakásért cserébe kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, stb. Ugyanakkor a bevételnek nem része a kapott ellenértékből az ingatlannak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó összege, amely a magánszemély egyéb jövedelemének minősül.

Amennyiben a vevő a vételárat részletekben fizeti meg, akkor is a teljes vételárat kell az értékesítés évében bevételnek tekinteni, mivel a személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében a jövedelemszerzés napja, az értékesítésről szóló szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásának a napja. Ha ez 2013-ban megtörtént, akkor a 1353-as bevallásban elkülönítetten adózó jövedelemként kell feltüntetni, amennyiben az egyéb feltételek fennállnak. 

Az eladási árból, mint bevételből levonhatók:
a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
b) az értéknövelő beruházásokat;
c) a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

Ugyanakkor nem lehet a bevételből levonni azokat a kiadásokat, amelyeket a magánszemély az önálló tevékenységből származó bevételével szemben már elszámolt költségként. Például, ha a magánszemély olyan ingatlant értékesít, amelyet korábban bérbe adott és a tevékenységgel kapcsolatban az épületre értékcsökkenési leírást számolt el, akkor nem számolható el költségként a megszerzés összegből az értékcsökkenési leírás alapján elszámolt érték. (Így kevesebb lesz a beszerzési ár.)

Példa

Kovács Tihamér a 2008-ban 16 000 000 forintért vásárolt üdülőjét 2013-ban eladta 22 000 000 forintért. A jövedelem kiszámításánál a beszerzési áron kívül egyéb költséget nem számol el, mert nem tudja bizonylattal (pl.: számlával) igazolni.

A 1353-04 lapon a 161. sorban a következőket tünteti fel:
Bevétel                        22.000.000 Ft
Költség                     – 16.000.000 Ft
Jövedelem                      6.000.000

Tekintettel arra, hogy az eladás a megszerzéshez képest öt éven belül történt, a kiszámított jövedelem teljes egészében adóalap lesz. (A megszerzés évét követő ötödik évben.)
Fizetendő személyi jövedelemadó:  6.000.000 * 0,16 = 960.000 Ft

               

Példa, még

Folytassuk az előző üdülő értékesítési példát úgy, hogy a forintösszegeket változatlanul hagyjuk, de a megszerzés évét 2007-re változtatjuk!

Ezzel azt értük el, hogy az üdülőt Kovács Tihamér a megszerzését követő 6. évben adta el. Ebben az esetben már különös jelentőségűvé válik az, hogy az üdülőt egyéb ingatlanként jegyezték-e be az ingatlan-nyilvántartásba vagy lakóházként.

Lakás, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 62. § (6) bekezdése értelmében a lakás értékesítése a megszerzését követő ötödik évben lényegében adómentes, mert a jövedelemként kiszámított összeg 0 százaléka a jövedelem, míg az egyéb ingatlannál (lásd 4. bekezdés) ugyanez az időszak tizenöt év.

Tehát ha a példánkban az üdülő eladása a megszerzés évét követő hatodik évben történt, akkor ha az ingatlan-nyilvántartásban

  • lakóházként szerepel, az eladásból származó jövedelem adóalapot nem keletkeztet,
  • ha viszont egyéb ingatlanként van bejegyezve az üdülő, akkor a számított jövedelem csökkenthető 10%-kal. (Példánkban 6 000 000 forint volt a számított jövedelem, melyet 10%-kal azaz 600 000 forinttal csökkentjük, így 5 400 000 forint lesz a 16 százalékos adó alapja.)

Ha Kovács Tihamér eredetileg egyéb ingatlanként üdülőt vett, majd később azt átminősítették lakóingatlanná és csak ezt követően történt az eladása, akkor az szja-törvény 60.§-a értelmében az ingatlan szerzési időpontja az eredeti dátum, amikor a szerződést az ingatlanügyi hatósághoz – illetve 1986. július 1. napja előtt az illetékhivatalhoz – benyújtották.

Adó-kódex Számvitel 2014

A márciusban megjelenő kiadvány a számviteli változások gyakorlatias, példákkal illusztrált magyarázatait és a hatályos számviteli számviteli törvényt is tartalmazza. Megrendelés itt

Rendelje meg a TB és a Számviteli kódexet együtt, egy kiadvány áráért!

Az ötéves szabály korlátai

Bármilyen minőségben is adjuk el tehát az ingatlanunkat, ez a szerzési időponton nem változtat. A kedvezőbb ötéves szabály alkalmazásának a feltétele az szja-törvény 62.§ (6) bekezdés a) pontja alapján az, hogy az átruházott ingatlan az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet (ideértve azt is, amelyet a lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel) legyen. Ez a törvényhely azonban nem az szja-törvény általános lakás fogalmát használja: „lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet”. Így nem alkalmazható az öt éves szabály akkor, ha az értékesített ingatlan az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, és készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, sem pedig akkor, ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház.

Ha nem keletkezik az eladásból jövedelem, akkor az ingatlan-értékesítést nem kell bevallani.

Az szja-bevallásról készült valamennyi cikkünket itt olvashatja.


Kapcsolódó cikkek:


Adózási tudnivalók szüretelőknek II.
2018. október 15.

A mezőgazdasági tevékenységet üzletszerűen folytató vállalkozások, gazdák számára az idényjellegű munkacsúcsokhoz, így az őszi betakarításhoz is az ún. egyszerűsített foglalkoztatás biztosít rugalmas alkalmazkodási lehetőséget.

Roncsautóban tárolták az adózatlan cigarettát
2018. október 13.

Hamis márkajelzésű ruhákat és nagy mennyiségű adózatlan cigarettát foglaltak le 215 millió forint értékben a NAV pénzügyőrei Budapesten egy ellenőrzéssorozatban.