Hogyan kezdjük az adótervezést?

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2012. november 29.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunkkal szeretnénk támpontot adni a kis-és középvállalkozásoknak, miként tudnak adót tervezni, így napról napra költséghatékonyabban működni. Most a foglalkoztatással kapcsolatos adócsökkentési lehetőségeket vesszük számba. Ne fejtsük el, a 2012-es szabályok egy része még utólag, decemberben is alkalmazható.


Helyi iparűzési adó

Elsőként szeretnék a helyi iparűzési adóra mint adónemre kitérni, bár munkaerő kapcsán használható adócsökkentési lehetőségről van szó, de még ebben a törvényben is el van rejtve egy erre vonatkozó adóspórolási lehetőség.

„Az adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett – főben kifejezett – növekménye után 1 millió forint/fő összeggel.”

Mit is jelent ez?

Ha az munkaerőnk száma egyik évről a másikra akár 1 fővel is növekszik 1 millió Forint/fő összeggel csökkenthetjük az iparűzési adó alapunkat.

Járulék terhek csökkentése

Pályakezdő fiatalok, és a kismamák munkaerőpiacra való visszatérését segíti a START kártyák rendszere, továbbá a jövő évtől a 25 év alatti munkavállalók esetében felére csökken a munkáltatói járulék. Az 55 év feletti munkavállalók esetében is felére csökken a munkáltatói járulék. Ebben a két esetben tehát 50%-os járulékcsökkentés valósul meg. A szakképesítéssel nem rendelkező munkavállalók segítése: 25 és 54 éves életkor közötti munkavállalók esetében megfelezi a járulékot a törvényalkotó.

A tartósan munkanélküliek esetében a munkáltatói teher 100 %-os csökkentését is el lehet érni az első két évben és a harmadik évtől a jelenlegi fele lesz a járulék mértéke. A kisgyermekes édesanyák munkavállalásának megkönnyítése érdekében a gyesről és gyedről visszatérő munkavállalók után az első két évben nem kell járulékot fizetni, a harmadik évtől a jelenlegi felét.

A mobilitást elősegítő támogatások

A mobilitást elősegítő támogatások célja a munkába járással kapcsolatos terhek csökkentése. A munkahely és a lakóhely közötti távolság jelentős mértékben csökkentheti az elhelyezkedés és a munkahely megtartásának esélyeit. Ennek foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatása enyhíthető az utazási költségek átvállalásával. A támogatásokat a munkaügyi központ mérlegelési jogkörében eljárva állapíthatja meg.

Helyközi utazás támogatása

A támogatás keretében a munkába járással kapcsolatos költségek munkáltatót terhelő része téríthető meg részben vagy egészben. A támogatás folyósításának időtartama nem haladhatja meg az egy évet.

A támogatás feltétele, ha a munkaadó

  • olyan személy foglalkoztatását vállalja, aki legalább hat hónapja – pályakezdő és megváltozott munkaképességű személy esetén legalább három hónapja – regisztrált álláskereső, és
  • hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapban – a működésével összefüggő okból – nem szüntette meg, és
  • megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok – jogszabályban rögzített feltételeinek, és ezt igazolta.

Csoportos személyszállítás támogatása

Támogatás annak a munkaadónak nyújtható, aki a munkavállalóinak lakóhelye és munkahelye közötti oda-vissza utazást csoportos személyszállítással oldja meg. A támogatás feltétele, ha

  • a munkahely elérése és a visszautazás naponta a két órát meghaladja, és
  • a munkaadó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok – jogszabályban rögzített feltételeinek, és ezt igazolta.
  • A támogatás mértéke a csoportos személyszállításban érintett munkavállalók lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) a munkahelyéig tartó útvonalra vonatkozó autóbuszbérletek árának a munkaadót terhelő részéig terjedhet. A támogatás legfeljebb egy évre adható.

A cikk szerzője Kneitner Lea okleveles adószakértő, a Tilea Tanácsadó Kft. szakértője.


Kapcsolódó cikkek:


NAV: változtak ingatlan-bérbeadással kapcsolatos adószabályok
2019. február 15.

NAV: változtak ingatlan-bérbeadással kapcsolatos adószabályok

Január 1-je óta az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem megállapításakor nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatával összefüggő, bérlőre áthárított díjat, jellemzően a közüzemi szolgáltatások díját - hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján.

Hogyan adóztak a rómaiak? – A képrombolások kora (11. rész)
2019. február 15.

A VIII. században III. Leon császár megvédte Európát a muszlim hódításoktól, mégis a képrombolások révén híresült el. A több mint egy évszázadon át tartó vallási őrület gyakran szolgált politikai célokat is a császárok és a pápák küzdelmében. A képek tiszteletét támogatók közül többeket szentté avattak e tevékenységükért, és nem utolsó sorban, de a képrombolások korából nőtt ki a jellegzetes ortodox ikonfestészet és mozaikművészet.

A nyugdíjasok jövedelmei utáni közterhek 2018-ban és 2019-ben
2019. február 14.

A nyugdíjas magánszemélyek többféle lehetőség közül választhatnak, ha jövedelemre kívánnak szert tenni. Ezen kívül olyan jövedelmeket is szerezhetnek, amelyek nem az általuk végzett tevékenységből származnak. Az Adó szaklap írása áttekinti, hogy milyen közteherfizetési-kötelezettségeket kell teljesíteni a különböző jogcímeken szerzett jövedelmek után.