Hol, milyen munkaerőt keresnek?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Interneten is elérhetők már a Szociális és Munkaügyi Minisztérium valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által közösen, több mint 6 ezer cég körében végzett múlt év végi konjunkturális és munkaerőpiaci felmérés különféle jellemzők alapján csoportosítható adatai.

A minisztériumban rendezett pénteki sajtótájékoztatón Tóth István János, az MKIK szakmai intézetének ügyvezető igazgatója mutatta be a lekérdezési lehetőséget. Az adatokhoz a Http://www.mmpp.hu cím segítségével lehet hozzájutni egyszerű regisztrációt követően. A regisztrációban kért információk feldolgozásával azt határozzák meg, hogy milyen szakmai, lakossági érdeklődés van az adatok iránt, s ezt felhasználják a további fejlesztéseknél.

Parragh László, az MKIK elnöke elmondta: elsősorban befektetőknek, pályaválasztóknak, képző intézményeknek, egyetemeknek, kutatóknak szánták ezt az új lehetőséget. A múlt évben végzett reprezentatív felmérés adataiból jól tájékozódhat bárki arról, hogy az egyes régiókban, megyékben, településeken milyen szakmákban, hány munkatársat kivánnak felvenni a megkérdezett munkáltatók. Ez jól orientálhatja a térségbe tervezett további beruházásokat, a terület lakosságának pályaválasztását a szakképzésben, felnőttképzésben, illetve a képző intézmények is olyan képzési irányokat határozhatnak meg amelyre igény van az adott területen. A témakörrel foglalkozó egyetemek, kutatók is jól hasznosíthatják ezeket az információkat.

Székely Judit, a minisztérium szakállamtitkára arról szólt, hogy a lekérdezési lehetőséget folyamatosan fejlesztik, idővel felkerülnek a honlapra a korábbi évek hasonló felméréseinek adatai, a reprezentatív felmérés alapján országosan levonható tapasztalatok.

Forrás: PrivátBankár


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 20.

A közvetett adózás rendszere Algériában (4. rész)

Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.