Home office az adószakértő szemével


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A koronavírus-járvány miatt azok a vállalkozások is igyekeznek távmunkában foglalkoztatni a munkavállalóikat, amelyek ezt korábban elképzelhetetlennek tartották. Számukra a home office jogi kereteinek kidolgozása is kihívást jelent. Az alábbiakban a kérdés számviteli, adózási kérdéseit vesszük górcső alá.

Ráhangolódásként…

Kollégák home office-ban:

  • Az én kolléganőm Peppa malaccal táncol a szoba közepén és mindenáron próbál engem is bevonni.
  • A kollégám előléptette magát, és a felettesem lett. Egész nap utasítgat, parancsolgat, feladatokat ad nekem, ebédet hozat velem, velem intézteti az ügyeit. Furcsa módon legalább óránként ölelget, puszilgat. Nem tudom ez mennyire elfogadható munkahelyi magatartás.
  • Az egyik kollégám üvölt, hogy mindjárt bepisil, és épp a WC ajtaját tépi fel. A másik nyávog, hogy ő nem akar nullákat és egyeseket írni.
  • Nekem tele van már a hócipőm: két férfi kollégám van. Először is: udvariatlanok, reggel én köszönök előre, amire legfeljebb egy-egy morcos hümmögés a válasz. Rendetlenek: eszement rumlit hagynak maguk után az íróasztalon, miközben a Clean Desk policy egyértelműen rájuk is ugyanúgy vonatkozik… Arról nem is beszélve, hogy ebédszünetben egyfolytában a kantin kínálatára panaszkodnak, turkálják az ételt, és előttem beszélik meg a székelési szokásaikat.

Mielőtt bárki is megrémülne, az otthoni munkavégzés eddig nem vizsgált, lehetséges mentális hatásaitól, megnyugtatom önöket, a fentebb említett „kollégák” home office-ben dolgozók – 3 és 10 év közötti – gyermekei.

Ugyanis egy nemzetközi „anyukás” oldalon tették fel a következő kérdést, amelyre meglepően sok és humoros válasz érkezett. „Most, hogy sokan home office-ban dolgozunk, otthon a gyerekkel, vajon hogyan mondanátok el, mit csinál épp a gyereketek, ha a kollégátokként hivatkoztok rá?” A kérdés már magyar csoportokat is elért, fentiekben a járvány miatt távmunkában dolgozó honfitársaink rekeszizmokat próbáló válaszai közül szemezgettem (az eredeti forrás: https://nlc.hu/eletmod/20200321/koronavirus-koronavirus-jarvany-home-office-humor/).

Persze a koronavírus-járvány miatt távmunkában, otthonról dolgozóknak – és munkaadóiknak – kevésbé humoros kihívásokkal is szembe kell nézniük, mint például a home office adózási, számviteli kihatásai.

Szabályzat és szabályok

Amennyiben a vállalkozó abban a szerencsés helyzetben van, hogy lehetővé tudja tenni, hogy a munkavállalói otthonról dolgozzanak, akkor elsősorban a hatályban lévő szabályzatok alapján kell eljárnia. Ha nincs ilyen szabályzata, a munkáltatónak akkor is vannak választási lehetőségei az alábbiak szerint.

Az első és egyik legfontosabb kérdés az – bár nem adózási probléma –, hogy a munkaadó egyoldalú döntésével elrendelheti-e az otthoni munkavégzést, vagy sem. Ez azért is tisztázandó, mert – a kialakult helyzet ellenére is – igaz, hogy a munkavállalók munkavégzési helye a munkaszerződésben rögzítetten szerepel, de legalábbis a szokásos munkavégzési hely alapján meghatározható hely, ami általában nem esik egybe az otthoni munkavégzés helyével.

A jelenlegi rendkívüli helyzetre tekintettel, az otthoni munkával és távmunkával kapcsolatban az eddigi szabályozás – bár átmenetileg, de – lényegesen megváltozott! A távmunka elrendelése a továbbiakban már nem kötődik munkaszerződés-módosításhoz (ami kétoldalú megállapodást követel a felektől), azt a munkáltató egyoldalúan is elrendelheti.

Amennyiben a munkavállaló rendszeresen otthonról dolgozik, és a munkát számítástechnikai eszközzel végzi, amelynek eredményét elektronikusan továbbítja, akkor az távmunkának minősül. A munkáltatónak ez esetben tájékoztatnia kell a dolgozót – többek között – arról is, hogy a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használatára vonatkozóan milyen korlátozásokat, feltételeket kell betartania.

Alapvetően a munkáltató feladata és költsége, hogy a munkavégzéshez szükséges eszközöket biztosítsa, valamint, hogy megtérítse a munkavállalónak azt a költségét, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [Mt. 51. § (1)–(2) bekezdés]. A munkavédelemről szóló törvény ugyanakkor kifejezetten lehetővé teszi, hogy a munkavállalók saját eszközeiket használják, ha ebben a felek megállapodnak. (Ebben az esetben viszont a munkáltatót az eszköz tekintetében kockázatértékelési kötelezettség terheli az adatbiztonságot érintő kérdésekben.)

Távmunkavégzés esetén a munkavégzéshez szükséges eszközöket beszerezheti a munkáltató és a munkavállaló is. Ez utóbbi esetben költségtérítés illeti meg és ezzel, mint bevétellel szemben, figyelembe veheti a munkavégzés miatt felmerült és igazolt költségeit

Fontos, hogy azok az eszközök, amelyeket a munkáltató a munkavégzés feltételeként bocsát a munkavállaló rendelkezésre, nem eredményeznek adókötelezettséget sem a munkavállalónál, sem a munkaadónál. Az Szja tv. rendelkezései szerint ugyanis nem keletkezik bevétel a magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.) használata, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevétele esetén, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik [Szja tv. 4. § (2a) bekezdés].

A fenti körbe sorolható eszközök lehetnek a mindennapi munkavégzés során használt informatikai eszközök, mint a laptop, nyomtató, fejhallgató, mobilinternet, irodaszer, de ide tartozhat az egészséges munkavégzéshez szükséges bútor, szék biztosítása is.


A munkavégzéshez átadott eszközök használata bár a munkavállaló lakásában végzett munka során történik, de ezen eszközök akkor is a munkáltató tulajdonát képezik. Ezért azokat a munkavállaló csak a munkavégzés zavartalan ellátása érdekében használhatja. Az eszközöket a munkaadónak idegen helyen tárolt vagyonelemekként kell kezelnie, és ennek megfelelően kell azokat nyilvántartania.

Amint arról fentebb már esett szó, a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. E kötelezettségét a munkaadó azzal teljesíti, hogy költségtérítést fizet a munkavállalónak.

Vizsgáljuk meg fentieket részletesebben is!

A te költséged az én költségem – költségtérítés és távmunka

A távmunka-végzés keretében foglalkoztatottaknak fizetett bevételből, költségtérítésből levonható költségeket érintően az Szja tv. 3. számú mellékletének II./24. pontja az irányadó.

Ennek alapján, az Mt. szabályai szerint távmunkában foglalkoztatott az e munkavégzésével összefüggésben a munkaadótól kapott bevétellel szemben a következő, igazolt kiadás (ok) alapján számolhat el költséget:

a) Ha a munkához szükséges eszközöket a munkavállaló szerzi be, akkor a távmunka-végzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 200 ezer forintot meg nem haladó kiadás egy összegben elszámolható.

b) Amennyiben a munkavállaló által beszerzett, a távmunka-végzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított összeg meghaladja a 200 ezer forintot, úgy 33 százalékos leírási kulcs alkalmazásával értékcsökkenési leírás címén megállapított összeg számolható el költségként. Az értékcsökkenési leírás elszámolása az Szja tv. 11. számú mellékletében előírtak megfelelő alkalmazásával történik (függetlenül attól, hogy e mellékelt egyébként az egyéni vállalkozók költségelszámolásának szabályait rögzíti). Lényeges, hogy az értékcsökkenés költségként történő elszámolásának feltétele külön részletező nyilvántartás(ok) vezetése. Ezek – jelen esetben a “Tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása” elvárt minimális adattartalmáról az Szja tv. 5. számú melléklete ad eligazítást.

c) Ugyancsak elszámolható a költségek között az internethasználat díja (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díjat).

d) Elszámolható továbbá a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja azzal, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor e kiadás(oka)t a távmunka-végzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3) alapulvételével lehet figyelembe venni.

Munkavégzés otthon, költségek a cégnél

A „másik oldalon” is indokolt a költségelszámolás. Abban az esetben, ha egyéni vállalkozó vagy önálló tevékenységet folytató magánszemély foglalkoztat valakit távmunkában, akkor a munkavállaló részére kifizetett bér és közterhei, valamint a jogszabály, illetőleg a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés alapján járó, a munkáltatót kötelezően terhelő juttatás, kifizetés elszámolható a foglalkoztató költségei között [Szja tv. 11. számú melléklet I./3. pont, a) és c) alpontok, illetve 3. számú melléklet I./3. pont a) és c) alpontok]. A társasági adó hatálya alá tartozó adózó munkaadók számára a Tao. tv. 3. számú mellékletének B/3. pontja alapozza meg a költségek elszámolását.

A kisvállalati adó (kiva) alany cégek számára fontos, hogy személyi jellegű kifizetésnek minősül – vagyis az adóalapban figyelembe kell venni – azon személyi jellegű ráfordítást, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben. Ez – többek között – az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelmet jelenti. Az Szja tv. erről úgy rendelkezik, hogy a nem önálló tevékenységből (mint például a munkaviszonyból) származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható – legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig – az Szja tv. 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert költség.

Az Szja tv. értelmezésében a költségtérítés az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amit a törvényben költségként elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással összefüggésben kap a magánszemély.

Ha valaki a munkaviszonyára tekintettel költségtérítést kap, akkor ennek az igazolt és elismert

költségek levonása után fennmaradó része a jövedelem.

A jövedelmet kétféleképpen lehet meghatározni:

  • vagy bizonylat nélkül, a jogszabályban meghatározott mérték számolható el költségként, az e feletti rész egésze pedig adóköteles;
  • vagy számlák, bizonylatok (ideértve az útnyilvántartást is) alapján (tételesen) számolható el költség.

Fontos, hogy ha jogszabályban nem szabályozott költségtérítésben, költségátalányban részesült az érintett, akkor költséget csak számlák, bizonylatok alapján számolhat el.

Például a távmunkában foglalkoztatott dolgozó számlák alapján költségként veheti figyelembe a lakásában a munkavégzés helyeként szolgáló helyiség munkaidővel és területtel arányos fűtési költségét. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet intézkedik. Ezen rendelet, valamint az Szja tv. 25. §. (2)-(4) bekezdése alapján, ha a tevékenység jellegéből adódóan alkalmanként a munkaadónál – a cég irodájában, telephelyén – is meg kell jelennie, és az utat saját tulajdonú személygépkocsijával teszi meg, akkor a 15 Ft/km átalányt is figyelembe veheti költségei között.

Üzemanyagköltség címén a kormányrendeletben meghatározott fogyasztási norma szerinti üzemanyag-mennyiség és a NAV által közzétett üzemanyagár szorzataként meghatározott összeg, vagy a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe azzal, hogy a számla alapján figyelembe vett üzemanyag mennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség, továbbá a számlával (bizonylattal) igazolt fenntartási, javítási és felújítási költségek számolhatók el a hivatali célú használat arányában.

Fentiekből az következik a kivás munkaadó számára, hogy a távmunkában foglalkoztatott munkavállalójának kifizetett munkabér része a kiva alapjának, míg a költségtérítésből csak az a rész, amellyel szemben nem vehető figyelembe elismert költség, a fenti példánál maradva a munkába járás 15 Ft/km összeget meghaladó térítése.

Fizikai munka otthonról?

Fizikai munka esetében is van lehetőség otthoni munkavégzésre, de ennek keretei nyilvánvalóan szűkebbek. A Munka Törvénykönyve (Mt.) ismeri a bedolgozói munka fogalmát arra az esetre, ha a munkaviszony önállóan végezhető munkára létesíthető. Ez jellemzően akkor alkalmazható, ha a munkavállaló otthon is képes anyagokat megmunkálni, készterméket készíteni. Sajátossága, hogy ebben az esetben teljesítménybérben történik a munkabér megállapítása.

Az Mt. 198-200. §-ai adják e jogviszony munkajogi kereteit. A jogalkotó ezen belül arról is intézkedik, hogy a munkaszerződésben meg kell határozni a munkavállaló által végzett tevékenységet, a munkavégzés helyét, a költségtérítés módját és mértékét. Továbbá a munkavállaló részére meg kell téríteni az általa viselt, a munkavégzés során ténylegesen felmerült költségét, vagy ha a tényleges költség nem állapítható meg, átalányt kell a munkavállaló részére fizetni.

Ha a magánszemély bedolgozói munkaviszonyára tekintettel kap költségtérítést, akkor az e bevételével kapcsolatos költségeinek elszámolására, a tételes költségelszámolás (számlák, útnyilvántartás) helyett választhatja azt a megoldást is, hogy a kapott költségtérítésből az évi munkabér (munkadíj) 30%-át meg nem haladó összeget vonja le bizonylat nélkül. Ez esetben azonban más költséget már nem számolhat el bedolgozói munkaviszonyával kapcsolatosan.

A foglalkoztató költségelszámolására a távmunkában már részletezettek vonatkoznak.

Az is gyakori, hogy a távmunkában, bedolgozóként foglalkoztatottak számára a szükséges eszközöket a munkaadó biztosítja. Bedolgozó esetében például az anyag megmunkálásához használt gépek, berendezések jellemzően olyanok, amelyek nem fordulnak elő egy háztartásban. A távmunkához – különösen a home office most oly aktuális, járvány okozta kényszere miatt – alapkelléket jelentő számítógép, laptop azonban lehet a dolgozó saját tulajdonú eszköze, de a munkaadó is biztosíthatja. Ez esetben a számítástechnikai eszköz munkavállaló részére történő átadását a vállalkozónak dokumentálnia kell, mivel az idegen helyen tárolt eszközök is részei a vállalkozás leltárának, vagyonának.

A távmunka végzéshez biztosított számítógép, internet kapcsán felmerülhet ezek magáncélú használatának, és az ezzel összefüggésben esetlegesen felmerülő adókötelezettség kérdése is.

Fontos, hogy a munkavállalónak az eszköz, szolgáltatás magáncélú használatának vélelme miatt nem származik az Szja tv. fogalmai szerinti bevétele, adóztatható jövedelme, ahogyan a magánszemély által a tevékenységhez beszerzett – és költségelszámolást megalapozó – eszközök esetében sem (Szja tv. 4. § (2a) és (4) bekezdése).

Olyan eset is előfordulhat, hogy a munkaadó korábban ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított otthoni személyi használatra számítógépet, laptopot a dolgozójának úgy, hogy az eszköz nem került annak tulajdonába. Ez esetben is e juttatás adómentes (Szja tv. 1. számú melléklet 7.11. pont).

Ha a munkaadó a jelenlegi járványhelyzetben a home office bevezetése mellett dönt, és a távmunka végzés eszközének tekinti a szóban forgó, korábban juttatásként biztosított eszközt, úgy a munkavégzés kapcsán felmerülő költségeket (villamos energia, fűtés, stb.) akkor is térítenie kell. Értékcsökkenési leírást a magánszemély értelemszerűen nem számolhat el az eszköz kapcsán.

Akár távmunka, akár bedolgozás céljaira történik az eszköz átadása, annak sérülése, használhatatlanná válása esetén a selejtezés általános szabályai szerint kell eljárnia a munkaadónak azzal, hogy egyes esetekben a munkavállaló kártérítési felelőssége is felmerülhet.


Kapcsolódó cikkek

2020. május 15.

Máris vége szakadhat a távmunka rövid korszakának?

A cégek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy a védekezés második szakaszában, az élet fokozatos újraindítása mellett, mikor, milyen körben vezetik be ismét a munkahelyi munkavégzést.