Hong Kong – még csillog, de már fakul a fénye


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hong Kongot nem véletlenül tartják ma is adóparadicsomnak: 1940 előtt semmilyen adót nem vetett ki a város. Adórendszere ma is territoriális elven alapul, csak az ott megtermelt jövedelmet adóztatják. Hong Kongban az általános forgalmi adót nem ismerik, nincs építési adó, örökösödési adó és a tőkejövedelmet sem adóztatják.

Hong Kong neve még mindig jól cseng gazdasági körökben, bár korábbi jelentőségéből már jócskán veszített. Az egykori városállam 1997. óta Kína egyik különleges közigazgatási és gazdasági övezete, a kínai gazdaság egyik ma is jelentős tengeri kikötője.

Hong Kong mintegy kétszáz szigetén, 1100 négyzetkilométeren 7 és fél millióan élnek, a világ egyik legsűrűbben lakott közigazgatási egysége, Nem véletlen, hogy a legtöbb felhőkarcoló a világon éppen ebben a városban található.

Sokan attól tartottak, hogy 1997 után, amikor a britek visszaadták Hong Kong fennhatóságát egy megállapodás keretében Kínának, a város gazdasága összeomlik és elveszíti korábbi jelentőségét. Ehhez hozzájárult egyébként az 1997-es dél-kelet-ázsiai pénzügyi válság is, amely átmenetileg valóban súlyos gondokat okozott Hong Kongnak is.

Nos, ez nem következett be: a város ma is a térség egyik kiemelkedő kereskedelmi-logisztikai-pénzügyi szolgáltatói központja maradt. Sokáig itt üzemelt a világ legnagyobb forgalmú konténerkikötője is, még ma is a hetedik legnagyobb forgalmat a hong kongi kikötő bonyolítja le, de már öt másik kínai és a szingapúri (egyébként szintén kínai érdekeltségű) kikötő megelőzi; és Hong Kong korábbi helyét a konténerforgalomban Sanghaj vette át.

Sokat elárul a város gazdasági súlyáról, hogy ebben a városban él a világon a második legtöbb dollármilliárdos, szám szerint 71, ennél többen csak New Yorkban élnek. A hong kongi értéktőzsde a világ hetedik legforgalmasabb tőzsdéje ma is.

Bár Hong Kong a Gyöngy folyó deltájában több ezer éve lakott terület, gazdasági jelentőségét a XIX. század közepén nyerte el, amikor a Brit Kelet-Indiai Társaság létrehozta a szigeten saját kereskedelmi telepét. Innen datálható, hogy Hong Kong a kínai áruk egyik fontos kikötőjévé vált. Mivel kezdetben a kereskedelem kifejezetten deficites volt a brit kereskedők számára, a kínaiak sok árut exportáltak innen, de az import elenyésző volt, a brit kereskedők Indiából származó ópiummal ellentételezték a kínai áruk értékét.

Az ópium rövid időn belül nagyon népszerűvé vált, használták gyógyszerként is, de főleg kábítószerként valóságos népbetegség lett. A kínai császár a veszélyes kábítószer-fogyasztással felvette a harcot, az ópiumot betiltotta és a legfoglalt szállítmányokat megsemmisítette. Ezt a brit kereskedők érthető módon nehezményezték és a brit haditengerészetet hívták segítségül, akik az első ópium háborúban 1838-1842 között modern hajóikkal és fegyverzetükkel legyőzték a kínai császár elmaradott fegyverekkel felszerelt hadait és hadizsákmányként birtokba vették Hong Kong szigetét. Ezzel vette kezdetét az a korszak, amit a kínai történészek ma a „megaláztatás évszázadának” neveznek. A brit uralom alatt a város rohamos fejlődésen ment át, és a további szigetek és a szárazföld felé folyamatosan terjeszkedett. Mai nagyságát 1898-ban érte el és a Brit Birodalom ekkor kötött az új szerzeményekre egy 99 évre szóló bérleti megállapodást, ami végül 1997-ben járt le. A britek 1997-ben vonultak ki az egykori koronagyarmatról, de megállapodásban rögzítették az „egy ország-két rendszer” elvet, miszerint ötven évig nagy autonómiával rendelkező különleges közigazgatási övezet marad Hong Kong, és megőrzi mindazokat a demokratikus jogokat és privilégiumokat, amikkel az átadás idején rendelkezett. A nemrég elfogadott és erőteljes tiltakozást kiváltó új Nemzetbiztonság Törvény ezeket a jogokat csorbítja.

Hong Kong gazdasági jelentőségének kulcsa a kikötő volt: hosszú időn keresztül ez volt Kína első számú kereskedelmi kapuja a világ felé. A brit uralom idején is „vámszabad” kikötőként működött, ami nagyon kedvezően hatott a kereskedelemre.

Hong Kongot nem véletlenül tartják ma is adóparadicsomnak: 1940 előtt semmilyen adót nem vetett ki a város. Adórendszere ma is territoriális elven alapul, azaz csak a város területén megtermelt jövedelmet adóztatják. Mivel a jövedelmek nagy része a távolsági kereskedelemből származik, ezért gyakorlatilag ma is nagyon alacsony az adózási szint. Ez magyarázza részben a dollármilliárdosok magas számát is. Az Egyesült Államok vámrendelkezése is kedvező Hong Kong számára, mert a vámokat az első értékesítési helyen irányadó vámok alapján vetik ki, tehát a kínai árukat először Hong Kongban vámolják el és utána az áru szinte vámmentesen jut be az Egyesült Államokba.

Hong Kongban az általános forgalmi adót nem ismerik, de nincs építési adó, örökösödési adó sem, továbbá nincs tőkejövedelem adó, helyi adó, illeték és osztalékadó sem. A társasági adó 16,5 %, amit kizárólag a Hongkongban keletkezett vagy a Hongkong területén végzett tevékenységből származó nyereség után kell fizetni. További előny, hogy nincs kettős adózás, tehát a máshol megadóztatott jövedelem után már nem kell adót fizetni. A személyi jövedelemadó felső kulcsa 17%., ami szintén alacsonynak mondható. Mindezek ismeretében nem csoda, hogy még most is adóparadicsomnak nevezik a várost.

A Gyöngy-folyó deltájának másik oldalán található az ugyancsak különleges közigazgatási és gazdasági övezetként működő egykori portugál gyarmat Macao, a szerencsejáték-ipar Mekkája. Közismert, hogy a kínaiak szenvedélyes szerencsejátékosok, ezért a város ebből az iparágból és a turizmusból kiválóan megél, de gazdasági jelentősége sem a múltban, sem most nem is hasonlítható Hong Kongéhoz.

Hong Kong valóban veszített valamennyit korábbi csillogásából, gazdasági súlyából és kivételezett helyzetéből, de még mindig a térség egyik legjelentősebb kereskedelmi-logisztikai-pénzügyi szolgáltatási központja és a politikai bizonytalanságok ellenére is kijelenthető, hogy mindez a belátható jövőben aligha fog változni.

BDOA cikk szerzője Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezetője. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 29.

Figyelem: szeptember 30-ig lehet visszaigényelni a külföldi áfát

Péntekig van lehetőségük az áfalevonásra jogosult hazai vállalkozásoknak arra, hogy benyújtsák a külföldi áfa visszaigénylésére vonatkozó visszatérítési kérelmeiket – hívja fel a hazai vállalkozások figyelmét a Mazars. A nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló vállalat összefoglalójából kiderül: a szeptember 30-ai jogvesztő határidőig uniós és unión kívüli országokból is kérhetnek visszatérítést 2021-es vásárlásaik után a magyar áfaalanyok.

2022. szeptember 28.

A munkaerőpiacra lépők után járó szochó-kedvezmény

A szociális hozzájárulási adóból adókedvezmény vehető igénybe a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak, a munkaerőpiacra lépők, a három vagy több gyermeket nevelő nők, a megváltozott munkaképességű munkavállalók, valamint a közfoglalkoztatott személyek, továbbá a kutatók foglalkoztatása után. Bemutatunk egy érdekes jogesetet is.

2022. szeptember 28.

A láncértékesítés szabályai az áfa rendszerében (1. rész)

A láncértékesítés során ugyanaz a termék úgy vált tulajdonost többször is egymást követően, hogy a termék az első szereplőtől végül a láncolat utolsó szereplőjéhez kerül fizikailag. Ezeknek az ügyleteknek azért van különös jelentősége, mert gyakran megesik, hogy a termék a folyamat eredményeképpen átlépi egy, vagy akár több ország határát, valamint az áfatörvény speciális teljesítésihely-szabályt rendel az ilyen típusú ügyletekhez.