Húsvét is ajándékozási időszak lett a cégenél Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyre jellemzőbb, hogy a vállalkozások nemcsak egyszer az év végén, hanem év közben, így például húsvétkor is motiválják dolgozóikat lehetőleg minél kedvezőbb közteher mellett – derül ki a Moore Hungary közleményéből.

Az idei ajándékok körét a jelenlegi járványhelyzet és az aktuális adójogszabályok egyaránt alapvetően befolyásolják – hívja fel a figyelmet a Moore Hungary tanácsadó és könyvvizsgáló cég.

Amennyiben az ajándékokra egy meghatározott keretösszeg áll rendelkezésre, az adott vállalkozásnak mindenképpen célszerű olyan lehetőséget választani, amely kedvezőbb közteher mellett valósítható meg, ily módon is növelve a munkavállalónak jutó értéket.

Évente egyszer adható csekély értékű ajándék

„Alapesetben az ajándék munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, ez pedig akár megduplázhatja az ajándékozó költségét – mutat rá Kocziha Andrea, a Moore Hungary adótanácsadási partnere. – Ha azonban az ajándék besorolható az egyes meghatározott juttatások körébe, az ajándék értéke után a kifizetőnek csupán 35,99 százalékos összesített adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.”

Egyes meghatározott juttatásnak minősül a csekély értékű ajándék a munkavállalók és hozzátartozók részére. A csekély értékű ajándék személyenként évi egy alkalommal, a minimálbér 10 százalékáig (16 740 forint) adható. Csekély értékű ajándék lehet termék, szolgáltatás, vagy ezekre beváltható utalvány, feltéve, hogy az csak konkrét termékre, szolgáltatásra fordítható és pénzre nem váltható.

ajándék

Céges rendezvényen a kifizető ennél jóval magasabb összegű, a minimálbér 25 százalékáig terjedő (41 850 forint) egyedi értékű ajándéktárgyat is adhat „egyes meghatározott juttatásként”, amennyiben a rendezvény jellege vendéglátás vagy szabadidős program. Fontos kritérium, hogy az ajándék ez esetben nem lehet utalvány, és az ajándéktárgyat a rendezvényen át is kell adni.

Online rendezvényen elég szóban adni

Céges rendezvényt a jelenlegi covid-veszélyhelyzetben is lehet tartani – online formában. Online rendezvényen a NAV tájékoztatása szerint elegendő, ha az ajándékot csak „szóban” adják át, azaz közlik, hogy mi a juttatás tárgya és az hogyan érhető el. A megajándékozott pedig azt később kézbesítéssel vagy a kifizetőtől személyesen is átveheti.

„Adómentes ajándékozásra a munkáltatónak ugyan nincs lehetősége, de pandémia idején különösen motiváló lépés lehet, ha a munkáltató húsvét alkalmából új, munkavégzéshez szükséges eszközöket biztosít a munkavállalók részére. Ez esetben az eszköz ugyan a munkáltató tulajdona marad, de azt a dolgozó használhatja a munkavégzés során, sőt részben magáncélra is. Ilyen juttatás lehet például egy új computer, egér, egérpad, laptop-táska, egy értékes toll vagy mobil telefonkészülék, de a sor még hosszan folytatható” – tette hozzá Kocziha Andrea.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.