Így adóznak Szlovákiában
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az áru, a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő személyes áramlása – az Európai Unió működését szervesen befolyásoló négy alapszabadság, melyet mindannyian jól ismerünk. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Milyen feltételek mellett fektethetünk be, vagy vállalhatunk munkát az EU tagállamaiban? Következő cikksorozatunkban a közép-európai EU-tagállamok adózási rendszerének főbb jellemzőit, az egyes országok gazdasági helyzetét illetve a várható adójogszabály-változásokat mutatjuk be. Első szereplőnk, hazánk közvetlen északi szomszédja: Szlovákia, ahol a hazaihoz képest magas a társasági adó, alacsony viszont az osztalékadó. Januártól bevezették az un. exit adót, és a szlovák adóhatóság kevésbé együttműködő, mint a magyar.
Makrogazdasági áttekintés
Szlovákia lakossága 5,4 millió fő, területe 49.036 négyzetméter, tehát területét és lakosságát tekintve egy fél Magyarország méretű ország. Az egy főre jutó GDP azonban közel 25%-kal meghaladja a magyarországi mértéket, így elmondható, hogy jól fejlődő országról van szó. Ezt jól mutatja az a tény is, hogy 2017-ben Szlovákia 3,3%-os növekedésével az Európai Unión belül a harmadik legjobb növekedési mutatót érte el. Az ország gazdasági helyzetét továbbá jól jellemzi, hogy 2009-ben belépett az eurózónába, mely meghatározó különbséget és helyzeti előnyt jelent Magyarországhoz képest.
Az ország területén belül jelentkező fejlettségi különbségek tekintetében azonban Szlovákia hasonló problémákkal küzd, mint Magyarország: Nyugat-Szlovákia szép fejlődést mutat, Kelet-Szlovákia (Kassai régió) azonban jelentősen elmarad a nyugati térséghez képest. Bár a történelem során a felvidéki bányavidék mindig is nagyon komoly szerepet játszott az ország gazdasága szempontjából, és ennek, valamint a nehézfémiparnak köszönhetően korábban elsősorban a keleti régió volt a fejlettebbnek tekinthető, most mégis úgy tűnik, hogy a fejlődés súlypontjában eltolódás történt, és a nyugat-szlovákiai régió tekinthető a fejlettebbnek.
Az adózási rendszer bemutatása
Szlovákia adózási rendszerét az Európai Unióba történő belépéskor a „háromszor 19-es modell” jellemezte, mely azt jelentette, hogy mind általános forgalmi adó, mind társasági adó, mind pedig személyi jövedelemadó tekintetében 19%-os adókulcsot alkalmaztak, mely a környező országokhoz képest kedvezőnek volt mondható. Az Európai Unióba történő 2004. évi belépés óta ezek az adók növekedtek, a növekvő adómértékek ellenére azonban Szlovákia továbbra is több adóelőnyt magáénak tudhatott az elmúlt években.
Szlovákiában jelenleg a GDP 32,7%-át teszik ki az adóbevételek, mely alacsonyabb a magyar mértéknél. Ennek egyik oka, hogy Magyarországon több adónem van, Szlovákiában például nincsenek helyi adók.
Az egyes, Szlovákiában hatályos adónemek részletes jellemzőit, illetve a várható és már elfogadott változásokat az alábbiakban mutatjuk be.
Az általános forgalmi adó mértéke jelenleg 20%, a kedvezményes kulcs 10%. A kedvezményes kulcs többek között gyógyszerekre, fogyatékkal élők életét elősegítő eszközökre és meghatározott élelmiszercsoportokra alkalmazható (pl. hús, hal, tej, kenyér).
Általános forgalmi adó tekintetében Magyarországon sokak számára ismert adóelőny, hogy szlovák adószámmal egy szlovák vállalkozás az újonnan beszerzett gépkocsik után az áfát visszaigényelheti.
2018. január 1-től továbbá eltörölték a belföldi fordított adózás alkalmazására vonatkozó korábbi 5000 EUR összegű értékhatárt, így a meghatározott mezőgazdasági termékek, illetve acélipari kész- és félkész termékek értékesítése esetén már értékhatártól függetlenül, kötelezően alkalmazandó a belföldi fordított adózás, amennyiben az értékesítés két, szlovákiai adószámmal rendelkező vállalkozás között történik.
A társasági adó mértéke jelenleg 21%, mely jelentősen meghaladja a Magyarországon jelenleg hatályos 9%-os adómértéket.
A korábbi években ugyanakkor jelentős adóelőnyt jelentett az osztalék adómentessége, melynek köszönhetőn Szlovákiát sokan használták arra, hogy osztalékot adómentesen vegyenek ki a vállalkozásukból. A 21%-os társasági adó mellett ugyanis nem kellett osztalékadót fizetni, és ennek köszönhetően egy szlovák vállalkozáson keresztül a magyarországi viszonyokhoz képest, kedvezőbben lehetett adózni. Ez a kiskapu azonban mára már bezárult: 2016 óta 7% adót kell fizetni Szlovákiában a kivett osztalék után. Ez a 7%-os mérték ugyanakkor még mindig kedvezőbb, mint a Magyarországon hatályos 15%-os adómérték.
A magasabb adóbevételek felé történő elmozdulást irányozza elő továbbá az úgynevezett ’exit adó’ 2018. január 1-től hatályos bevezetése is. Az exit adó bevezetése adóilletőség illetve eszközök külföldre történő áthelyezésére vonatkozik, melynek köszönhetően a társaságoknak az eszközeik illetve adóilletőségük külföldre helyezésének időpontjában 21% társasági adó fizetési kötelezettségük keletkezik a külföldre kivitt eszközökön elért nyereség után. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy az exit adó nem csak a realizált, hanem a nem realizált nyereségre is vonatkozik. Így pl. ha egy társaság egy értékpapír portfoliót külföldre helyez át, akkor 21% társasági adót kell fizetnie Szlovákiában a bekerülési érték és a kivitelkori érték közötti különbözetre.
A fentieken túl továbbá 2018-tól bevezetésre került – Magyarországhoz hasonlóan – a jogdíjbevételek esetében alkalmazható 50%-os kedvezmény, mely elsősorban az IT fejlesztők foglalkoztatását segítheti elő Szlovákiában. Kedvező változás volt még továbbá a minimumadó 2018. január 1-étől hatályos eltörlése.
Nemzetközi együttműködés szempontjából megállapítható, hogy Szlovákia az OECD által a BEPS projektben meghatározott célokat erősen követi, azonban az egyes elemeket csak fokozatosan ülteti át a nemzeti jogszabályaiba, pl. míg a transzferár szabályozásra vonatkozó részek már bekerültek a szlovák adójogszabályokba, a multilaterális egyezmények területén azonban elmaradást mutatnak.
A személyi jövedelemadó progresszíven növekvő mértékű, az általános adókulcs 19%, míg 35.000 EUR jövedelem felett 25% személyi jövedelemadót kell fizetni.
Cégalapítás, adminisztráció
Szlovákia közelsége, valamint a magyar nyelv használata miatt általában kedvelt célpont a magyar vállalkozók részére, amennyiben tevékenységükkel külföldi piacra akarnak lépni. Fontos azonban figyelembe venni, hogy Szlovákiában az adóadminisztráció rendszere nem egyszerűbb, mint Magyarországon. Továbbá, míg Magyarországon az elmúlt időszakban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a támogató adóhatóság koncepció felé történő elmozdulást mutatott, hasonló hozzáállás a szlovák adóhatóságról sajnos nem mondható el, ezért ezekkel a hátrányokkal mindenképpen számolni kell szlovákiai cégalapítás esetén.
Szlovákiában egy korlátolt felelősségű társaság 5000 EUR nagyságú törzstőkével alapítható, az alapítás pedig legalább 12 napot vesz igénybe.
Összegzés
Összegezve a fentiekben leírtakat elmondható, hogy a növekvő adómértékek mellett Szlovákia továbbra is több adóelőnyt tudhatott magának az elmúlt években. Megállapítható azonban, hogy a 2004. évi csúcspont óta a szlovák adórendszer az innovitását és erejét tekintve folyamatosan gyengült. Bár Szlovákia gazdaságilag szép eredményeket produkál, mely gazdaság jelentős húzóágazata az autóipar, a gazdaság fejlődésének adójogi támogatottsága már nem olyan erős.
A fentiek ellenére elmondható azonban, hogy az adómértékek növekedése mellett a jelenlegi adózási rendszer Szlovákiának még mindig jó növekedési hátteret tud biztosítani: a várható növekedési kilátások alapján az adómértékek növekedése sem fogja jelentős mértékben befolyásolni a jövőbeli fejlődést, melyet jól mutat, hogy Szlovákia 2018-ra 4,2%-os növekedést tervez 0,8%-os költségvetési hiány mellett.
Figyelembe véve a fentiekben leírtakat, megállapíthatjuk továbbá, hogy Szlovákia a külföldi vállalkozók részére még mindig kedvező lehet a 2016 előtti osztalékok kivételére vagy cégautó beszerzésére. Ugyanakkor amennyiben egy szlovákiai társaságon keresztül szeretnénk pl. nyugat-európába exportálni, az adótervezési oldalról nézve vélhetően 2018-tól már kevésbé lenne megalapozottnak tekinthető.
A cikk szerzője Kiss Zsófia, a BDO Magyarország senior adótanácsadója. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.
