Így értékesíthet terméket az EU vámterületén


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mire kell figyelnie annak, aki alanyi áfamentes, és nem kizárólag belföldön értékesít terméket, de az unió vámterületén is?


Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 89.§-a értelmében főszabály szerint mentes az áfa alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére.Ez független attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást maga az értékesítő, vagy a beszerző, vagy – bármelyikük javára – más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személy.

Ez az általános szabály azonban nem alkalmazható a 90.§. szerint, ha a közösségen belül termékértékesítést végez az alanyi adómentes adóalany. A főszabály szerint ugyanis elvileg adólevonási jog illetné meg.

A közösség másik tagállamába történő termékértékesítés során az alanyi adómentes adózó ugyanúgy mintha belföldön értékesített volna, alanyi adómentesként jár el, mely kitételt a számlájára is ráírja. Így a kapcsolódó beszerzéseknél adólevonási joga nincs.

Az alanyi adómentes adóalany alanyi adómentes minőségében teljesített értékesítése – még ha más tagállamba értékesít is közösségi adószámmal rendelkező adózónak – nem minősül Közösségen belüli értékesítésnek, így az alanyi adómentesnek ezen értékesítése miatt nem kell közösségi adószámot kérnie.Ilyen esetben a termékértékesítés teljesítési helye az a hely, ahol a fuvarozás megkezdődik, ezért a hazai szabályokat kell alkalmazni.

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex

– Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban

– Különös adózási módok az áfa rendszerében és a

– Vacsora-kódex

Rendelje meg most >>

Közösségi adószámot nem kell igényelnie és áfa-bevallásra sem kötelezett.

Ezeknek az értékesítéseknek az ellenértéke viszont az általános szabályok szerinti az alanyi mentességre jogosító 6 milliós értékhatárba beleszámít.

Abban az esetben azonban, ha az alanyi adómentes adózó valamelyik tárgyi eszközét eladja egy másik tagállam adóalanyának, vagy ugyanilyen módon új közlekedési eszközt értékesít, akkor ennek az ügyletnek a során nem járhat el alanyi adómentesként.Ebben a két esetben közösségi termékértékesítést teljesít az alanyi adómentes adóalany. Ebből következően az üzlet megkezdése előtt közösségi adószámot kell kérnie. Ezekről a különleges ügyletekről – ellentétben az általános termékértékesítéstől, – áfa-bevallást és összesítő nyilatkozatot is be kell nyújtania az alanyi adómentes adóalanynak.

Az áfatörvény értelmében az alanyi adómentesség megszűnik, ha az adóalany termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték a tárgy naptári évben a tényadatok alapján ténylegesen, illetőleg ésszerűen várhatóan meghaladja a 6 millió forintot. Az adóalany alanyi adómentes minőségében nem járhat el az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében, amelynek ellenértékével meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárt.

Az adómentesség elvesztésének a napja az értékhatár-átlépést megvalósító számla teljesítési napját megelőző nap. Ezt a változást 15 napon belül kell bejelenteni az adóhatóság részére.

Az alanyi mentes státusz megszűnésének napjáig alanyi mentesként beszerzett termékek, igénybe vett szolgáltatások áfáját nem vonhatja le az adóalany még utólag sem. Áfa-levonási jogot kizárólag az alanyi mentesség megszűnésének napját követő naptól érvényesíthet.

Igen veszélyes lehet az, ha az adóalanynak már az előző évben volt például egy 7 millió forintos megrendelése, melyet a tárgyévben teljesített, elvesztve ezzel az alanyi adómentességét. Tekintettel arra, hogy az alanyi adómentesség választásának feltétele, hogy a törvény által előírt beszámítóösszes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás fejében kapott ellenérték – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege

a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,

b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen

nem haladja meg a 6 millió forintos felső értékhatárt, ezért ha az adóellenőrzés bizonyítékot talál a példa szerinti megrendelésre, akkor a tárgyévben jogosulatlannak ítéli az alanyi adómentesség választását.

Arra tehát mindenképpen figyelni kell, hogy az alanyi adómentesség választásakor a tárgyévre vonatkozó előre vetítés kellően alátámasztott legyen, azaz utólagosan is tudja az adóalany azt igazolni, hogy a szokásos üzleti működés mellett tényleges alapja volt a választásának, az értékhatár betarthatóságának.

A külgazdasági kapcsolatok különös szabályaitól függetlenül is tudnunk kell, hogy az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:

a) az adóalany vállalkozásában

aa) tárgyi eszközként használt termék értékesítése,

ab) immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,

b) az aa) alpont alá nem tartozó új közlekedési eszköz áfa-törvény 89. § (1) és (2) bekezdés szerinti értékesítése,

c) az aa) alpont alá nem tartozó beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, amelynek

ca) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy

cb) az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év,

d) az aa) alpont alá nem tartozó építési telek (telekrész) értékesítése,

e) a 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,

f) a 86. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás,

g) a törvény XIV. fejezetében szabályozott jogállású adóalanynak a mezőgazdasági tevékenysége körébe tartozó termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása

fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.