Így fizetjük a biztosítási adót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új biztosítási adó és a biztosítási tevékenységről szóló törvény összefüggéseit is feltárja többek között az Adó szaklap cikke.


Az Országgyűlés a hiánycél tartása, valamint az adózók adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében fogadta el a biztosítási adóról szóló törvényt, melynek lényegét az alábbiakban foglaljuk össze.

A biztosítási adó bevezetésével megszűnik a biztosítókat jelenleg terhelő közterhek közül kettő – a biztosítókat terhelő pénzügyi intézmények különadója és a tűzvédelmi hozzájárulás. Az eredetileg benyújtott törvényjavaslat szerint ez az új, egységes biztosítási adó a biztosítottak által fizetett baleseti adót is kiváltotta volna. Egy, a törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági módosító indítvány azonban a baleseti adó továbbélésére tett javaslatot, így az új biztosítási adó – a kettős adóztatás elkerülendő, értelemszerűen – nem terjed ki a kötelező felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtására. Mindezek mellett a biztosítási adó szorosan illeszkedik a kormány azon adópolitikai célkitűzéséhez, mely szerint az adóstruktúra úgy alakuljon át, hogy abban a jövedelem típusú közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi-fogyasztási típusú adók szerepe növekedjen, elősegítve így a munkavállalási hajlandóság és a foglalkoztatás növelését.

A biztosítási adó háttérjogszabályaként a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) szolgál, a törvényjavaslat – a koherenciazavar elkerülése érdekében – a Bit. fogalmi rendszerét veszi alapul. Adófizetési kötelezettség terheli a biztosítót a biztosítási szolgáltatás nyújtásából származó bruttó díjbevétele után, melyet az adóköteles biztosítási szolgáltatások körébe tartozó biztosítások után a számviteli jogszabályok alapján számol el. Biztosító alatt a Bit. szerinti biztosító értendő, azaz az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás, illetve valamely hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre jogosult.

Az adó alanya minden olyan biztosító, amely Magyarország területén biztosítási szolgáltatást végez, ideértve az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező vagy harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepét is. Fontos hangsúlyozni, hogy nem tartozik a törvény hatálya alá, így nem terheli adó az életbiztosításokat, valamint a betegségbiztosításokat, továbbá a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást. A törvényjavaslat értelmében a biztosító köteles az adó megfizetésére, a felelősség őt terheli az adó meg nem fizetése esetén. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem háríthatja át az adót – részben vagy egészben – a biztosítottra.

A biztosítási adóról szóló törvény értelmében adóköteles biztosítási szolgáltatás a casco biztosítás, valamint a vagyon- és balesetbiztosítás, amennyiben a kockázatviselés helye Magyarország. A Bit. rendelkezései szerint a nem életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén a kockázat felmerülésének helye:

  • ingatlan(ok) és az ezekben található ingóságok biztosítása esetén, ha ezeket ugyanaz a biztosítási kötvény fedezi, az a tagállam, ahol az ingatlan található,
  • bármely fajta jármű biztosítása esetén azon tagállam, amely a telephely szerinti ország, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévő hatósági jelzés nem rendelhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy a rendeltetés helye szerinti tagállam,
  • legfeljebb 4 hónapos tartamú, utazási és szabadság alatti kockázatok biztosítására szóló szerződés esetén, tekintet nélkül az érintett biztosítási ágazatra, az a tagállam, amelyben a szerződő fél a szerződést megkötötte,
  • minden egyéb olyan esetben, amely nem tartozik kifejezetten az előző pontok által megjelölt körbe, az a tagállam, amelyben a szerződő állandó tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, az a tagállam, amelyben ezen jogi személynek az a telephelye található, amelyre a szerződés vonatkozik.

Az adóköteles biztosítási ágazatokat a Bit. határozza meg az 1. számú mellékletében. Ennek megfelelően adóköteles a vagyon- és balesetbiztosítás, valamint a különböző járművekre kötött casco biztosítások. A balesetbiztosítási alágazatba tartozik a munkahelyi baleset és a foglalkozásból adódó megbetegedés is, valamint szintén ide értendő az életbiztosításhoz kapcsolódó kiegészítő balesetbiztosítás is. Vagyonbiztosítás a – Bit. mellékletének megfelelően – szállítmány biztosítása (ideértve az árukat, poggyászokat, és valamennyi más vagyontárgyat), a tűz- és elemi károk esetére kötött biztosítás (minden olyan kár, melynek okozója tűz, robbanás, vihar, a viharon kívüli egyéb természeti kár, atomenergia-kár, talajsüllyedés és földrengés), a különböző (önjáró szárazföldi járművekkel, légi járművekkel, tengeri, tavi és folyami járművekkel összefüggő) felelősségbiztosítások, a hitelbiztosítás (általános fizetésképtelenség, exporthitelezés, részletfizetési ügylet, jelzálog-hitelezés, mezőgazdasági hitelezés), a kezesség és garanciabiztosítások, különböző pénzügyi veszteségekre (foglalkoztatással összefüggő veszteségek, elégtelen jövedelem, rossz időjárás, nyereségkiesés, folyó mellék- és többletköltségek bármely fajtája, előre nem látható üzleti mellék- és többletköltségek, értékvesztés, bérleti díj- vagy jövedelem kiesése, közvetett kereskedelmi veszteségek, nem kereskedelmi pénzbeli veszteségek, egyéb pénzügyi veszteségek) kötött biztosítások, a jogvédelmi, a segítségnyújtási, valamint a temetési biztosítás. E biztosítások esetén az adó mértéke az adóalap 10 százaléka.

Ozsváth Tímea cikke a biztosítási adóról az Adó szakap 2012/11-es számában olvasható. Az Adó szaklap példányonként is megvásárolható a Complex Kiadó webshopjában.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).