Így kell a végkielégítés után adót fizetni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hamarosan számos közszférában dolgozót érinthet az a lehetőség, hogy többmillió forint végkielégítés fejében örökre elhagyja állami munkáltatóját. Nekik különösen ajánlatos áttekinteni, pontosan hogyan is működik a magánszemélyek különadója, amelyet eredetileg a többmilliós, úgymond „pofátlan” végkielégítések megadóztatására találtak ki. 


A magánszemélyeknek a 2015. évi jövedelmükről szóló 1553-as jelű bevallásukban számot kell adniuk a különadó kötelezettségükről a 1553-07-es és a C lapon.

A hányattatott sorsú 2010. évi XC. törvény II. fejezete a magánszemély egyes jövedelmeinek különadójáról rendelkezik. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2013-ban több határozatában is megállapította, hogy az akkori törvény szerinti 98 százalékos adómérték az egyezmény tulajdon védelmére vonatkozó részével ellentétes. Ezen kívül évekre visszamenőleg vetett ki adót az Országgyűlés. Mindezen szabályokat kénytelenek voltak módosítani.

A jelenlegi szabályok szerint különadó fizetésére köteles

 • a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemély jogviszonyának megszűnése,

• az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló megbízatása megszűnése,

• a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester), az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei közgyűlés alelnöke (a továbbiakban együtt: alpolgármester) jogviszonyának megszűnése,

• az európai parlamenti képviselő megbízatásának megszűnése

esetén, amennyiben különadó alapnak minősülő bevételt szerez.

Nem vonatkozik a különadó fizetési kötelezettség arra a magánszemélyre, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balett-művészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék kerül megállapításra.

A magánszemélyek különadója alkalmazásában saját jogú nyugellátásnak minősül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján megállapított rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás is.

Ez a szabály azt jelenti, hogy amennyiben a jogviszony megszűnését követő napon rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás kerül megállapításra, akkor a magánszemélynek nem kell különadót fizetnie. E rendelkezést a 2013. december 31-étől megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.

Munkajogi kiskönyvtár sorozat

A munka díjazása – 2. átdolgozott kiadás – dr. Kártyás Gábor

Külföldiek magyarországi foglalkoztatása – dr. Ács Vera Judit

Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban – dr. Hanyu Henrietta

Csoprtos létszámleépítésnél nincs különadó

Nem képez különadó alapot a felmondási időre jutó juttatás, a végkielégítés egésze akkor, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony csoportos létszámcsökkentés miatt szűnik meg. Ezen újonnan beiktatott rendelkezést a 2015. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell.

A különadó alapjába beszámító bevételek között nem kell figyelembe venni azokat a juttatásokat, melyeket olyan magánszemélynek fizettek ki,

– akinek a jogviszonya 2010. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét bíróság határozatban állapította meg (az ezzel összefüggésben megítélt összegek tekintetében),

– akinek a bírói jogállása, illetve az ügyészi szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése miatt szűnt meg, és a jogviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatosan törvény vagy bírósági határozat alapján szerzett bevételt, 

– akinek a felmentési (felmondási) ideje alatt munkavégzési kötelezettsége volt (munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára munkabérként, illetményként kapott összegek tekintetében),

– aki szerződéses katonaként leszerelési segélyben részesült (a leszerelési segély összege tekintetében).

A megállapított különadó alapot képező bevételből az állami vezetők, országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók, polgármesterek, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselők, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a bevétel 2.000.000 forintot meg nem haladó részét a különadó alap meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a 2010. évi XC. tv. 9. § (3) bekezdés a) pontja szerint. 

Más foglalkoztatott esetében a különadó alapba tartozó bevételből levonható a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom. Az így meghatározott különadó alapot képező bevétel 3.500.000 forintot meg nem haladó részét figyelmen kívül kell hagyni a különadó alap megállapításánál.

A kifizető a különadót forrásadóként a kifizetéskor állapítja meg, a 08-as bevallásán szerepelteti és levonja. A magánszemély részére a kifizetőnek igazolást kell átadnia a 2010. évi XC. tv. 11. § (1) bekezdése értelmében. Amennyiben a kifizető a különadót bármely okból nem vonta le (ez is megállapítható az igazolásból), a le nem vont adót a magánszemélynek kellett a kifizetést követő hónap 12. napjáig megfizetnie. 

A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a különadó alapját, azonban a kifizetés évére vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásban azt elkülönítve fel kell tüntetni (erre szolgál a 1553-07-es lap).

A hivatkozott törvény 10.§-a értelmében a különadó mértéke az adóalap 75%-a.

A magánszemélyeknek a 2015. évi jövedelmükről szóló 1553-as jelű bevallásukban számot kell adniuk a különadó kötelezettségükről a 1553-07-es és a C lapon.

A hányattatott sorsú 2010. évi XC. törvény II. fejezete a magánszemély egyes jövedelmeinek különadójáról rendelkezik. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2013-ban több határozatában is megállapította, hogy az akkori törvény szerinti 98 százalékos adómérték az egyezmény tulajdon védelmére vonatkozó részével ellentétes. Ezen kívül évekre visszamenőleg vetett ki adót az Országgyűlés. Mindezen szabályokat kénytelenek voltak módosítani.

A jelenlegi szabályok szerint különadó fizetésére köteles

 • a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemély jogviszonyának megszűnése,

• az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló megbízatása megszűnése,

• a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester), az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei közgyűlés alelnöke (a továbbiakban együtt: alpolgármester) jogviszonyának megszűnése,

• az európai parlamenti képviselő megbízatásának megszűnése

esetén, amennyiben különadó alapnak minősülő bevételt szerez.

Nem vonatkozik a különadó fizetési kötelezettség arra a magánszemélyre, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balett-művészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék kerül megállapításra.

A magánszemélyek különadója alkalmazásában saját jogú nyugellátásnak minősül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján megállapított rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás is.

Ez a szabály azt jelenti, hogy amennyiben a jogviszony megszűnését követő napon rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás kerül megállapításra, akkor a magánszemélynek nem kell különadót fizetnie. E rendelkezést a 2013. december 31-étől megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.

ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

Csoprtos létszámleépítésnél nincs különadó

Nem képez különadó alapot a felmondási időre jutó juttatás, a végkielégítés egésze akkor, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony csoportos létszámcsökkentés miatt szűnik meg. Ezen újonnan beiktatott rendelkezést a 2015. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell.

A különadó alapjába beszámító bevételek között nem kell figyelembe venni azokat a juttatásokat, melyeket olyan magánszemélynek fizettek ki,

– akinek a jogviszonya 2010. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét bíróság határozatban állapította meg (az ezzel összefüggésben megítélt összegek tekintetében),

– akinek a bírói jogállása, illetve az ügyészi szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése miatt szűnt meg, és a jogviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatosan törvény vagy bírósági határozat alapján szerzett bevételt, 

– akinek a felmentési (felmondási) ideje alatt munkavégzési kötelezettsége volt (munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára munkabérként, illetményként kapott összegek tekintetében),

– aki szerződéses katonaként leszerelési segélyben részesült (a leszerelési segély összege tekintetében).

A megállapított különadó alapot képező bevételből az állami vezetők, országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók, polgármesterek, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselők, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a bevétel 2.000.000 forintot meg nem haladó részét a különadó alap meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a 2010. évi XC. tv. 9. § (3) bekezdés a) pontja szerint. 

Más foglalkoztatott esetében a különadó alapba tartozó bevételből levonható a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom. Az így meghatározott különadó alapot képező bevétel 3.500.000 forintot meg nem haladó részét figyelmen kívül kell hagyni a különadó alap megállapításánál.

A kifizető a különadót forrásadóként a kifizetéskor állapítja meg, a 08-as bevallásán szerepelteti és levonja. A magánszemély részére a kifizetőnek igazolást kell átadnia a 2010. évi XC. tv. 11. § (1) bekezdése értelmében. Amennyiben a kifizető a különadót bármely okból nem vonta le (ez is megállapítható az igazolásból), a le nem vont adót a magánszemélynek kellett a kifizetést követő hónap 12. napjáig megfizetnie. 

A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a különadó alapját, azonban a kifizetés évére vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásban azt elkülönítve fel kell tüntetni (erre szolgál a 1553-07-es lap).

A hivatkozott törvény 10.§-a értelmében a különadó mértéke az adóalap 75%-a.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).