Így korlátozható az adólevonási jog (x)

Szerző: Ado Online
Dátum: 2017. szeptember 5.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adólevonási jogot korlátozó jogszabályi rendelkezéseket részletezi, valamint az elévülés érdekes eseteit mutatja be legfrissebb számában az Adó szaklap. A 2017/10-es lapszám itt rendelhető meg.


Az adóhatóság által folytatott adóellenőrzések egyik gyakori vizsgálódási területe az ellenőrzés alá vont adózók által gyakorolt adólevonási jog jogszerűségének vizsgálata. Az adólevonási jog korlátozása című írás az adólevonási joggal szemben támasztott azon korlátokat veszi górcső alá, amelyek a számla tartalmi hitelességének kérdésén túlmutatva a jogszabályban konkrétan és tételesen rögzített – az áfa rendszerének lényegét jelentő – rendelkezésekből fakadnak.

Az adóelőleg megfizetésére, levonására vonatkozó rendelkezések 2017-ben című cikkben a szaklap a személyi jövedelemadó előleg összegének megállapítása esetén az egyes kedvezményekhez fűződő részletes szabályokat ismerteti. Akik önadózás útján tesznek eleget az adóelőleg-fizetési kötelezettségüknek, eldönthetik, hogy a kedvezményt év közben vagy az adóév végén érvényesítik – derül ki többek között a cikkből.

Sorozatot kezdett friss számában az Adó szaklap Elévülés a gyakorlatban címmel; az első rész a jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatairól szól. Bár az elévülés szabályai évek óta csak kisebb módosításokon estek át, így kiforrott adóhatósági és bírósági gyakorlatra számíthatnánk, mégis találkozhatunk olyan határhelyzetekkel, értelmezési kérdésekkel, melyek újra és újra kihívás elé állítják a jogalkalmazókat. A cikk szerzője arra vállalkozik, hogy a szabályok részletes ismertetése nélkül olyan eseteket mutasson be, melyek során a tényálláshoz nem teljesen illeszkedő, vagy többféle értelmezési lehetőséget kínáló törvényi előírásokat a bíróságoknak kellett elemeznie a felek vitáinak eldöntése érdekében.

A könyvvizsgálói törvény tavalyi jogharmonizációs célú módosítása jelentős változásokat hozott a könyvvizsgálók életébe. A könyvvizsgálói jelentésre, a könyvvizsgálók függetlenségére, szakmai szkepticizmusára, a közfelügyeleti hatóság szerepkörének bővülésére, a minőség-ellenőrzés megújulására, a könyvvizsgáló által nyújtható szakmai szolgáltatásokra, az audit bizottságok új feladataira, valamint a kötelező rotáció szabályaira vonatkozó módosítások mellett változtak a könyvvizsgálók felelősségére vonatkozó előírások is. A könyvvizsgálók felelőssége című cikkében a szaklap ez utóbbi témát tekinti át, a könyvvizsgálók szakmai felelősségének elemeire és azok változásaira fókuszálva.

Az Adó szaklap legfrissebb, 2017/10-es számában a fentieken túl olvashat az egyes adóbevallások benyújtására előírt határidőkről, a társaságiadó-előleg szabályairól, és az egyenlő bánásmód követelményének megsértéséről a munkaviszonyban.

A szaklap legfrissebb számát itt rendelheti meg.


Kapcsolódó cikkek:


A rosette-i kő adótörténeti jelentősége
2020. szeptember 25.

A rosette-i kő története már önmagában is regényes, de ennél is érdekesebb az, hogy Champollion ennek alapján fejtette meg az egyiptomi hieroglifikus írást. A megfejtéssel Egyiptom írott történelme majd három évezreddel bővült, létrejött az egyiptológia, mint önálló tudományág. Arról már kevesebb szó esik, hogy mi is volt a kőre vésve.

Kúria ítélete: a megajándékozott mögöttes felelőssége
2020. szeptember 24.

A mögöttes felelősség szabályai alapján, amennyiben adózóval szemben indult végrehajtás eredménytelen, az adóhivatalnak meg kell vizsgálnia, hogy e felelősség alapján van-e a társaság mögött olyan magánszemély vagy jogi személy, aki a tartozás megfizetésére kötelezhető lenne.