Így változnak az 1 százalékos eljárás szabályai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: Szf. tv.) módosítása következtében jelentősen átalakultak a 2014. rendelkező évi felajánlásokból részesülni kívánó civil szervezetek kedvezményezetté válásának, elszámolásának feltételei.

A felajánlásokból való részesedéshez szükséges várakozási idő valamennyi szervezet tekintetében egységesen két évre módosult.

A kedvezményezetté válás alapfeltétele, hogy

• a szervezet a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább 2 évvel korábban szerepeljen a bírósági nyilvántartásban,
• belföldi székhellyel rendelkezzen,
• nyilatkozata szerint közhasznú tevékenységet végezzen,
• továbbá alapszabálya, alapító okirata szerint megfeleljen a Civil tv. 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltételnek, azaz közvetlen politikai tevékenységet nem végezhet.

Kedvezményezetté válás – 2014. rendelkező év

• A 2014. rendelkező évi nyilatkozatokban felajánló magánszemélyek által érvényesen megjelölt kedvezményezettek részére a NAV 2014. szeptember 1-ig adja postára a felhívó-tájékoztató leveleket, amelyben a szervezetek tájékoztatást kapnak a részükre felajánlott szja 1 %-os összeg várható nagyságáról, és azon törvényi feltételekről, amelyek meglétét a levél kézbesítését követő 30 napon belül igazolniuk kell a 1437A adatlapon.

2015. rendelkező év

• A 2015. rendelkező évben csak azok a szervezetek részesülhetnek az szja 1%-os felajánlásokban, amelyek 2014-ben kedvezményezettként előzetesen regisztráltatták magukat a NAV-nál. Az adóhatóság a 2015. évtől kezdve, minden év január 1-jén a honlapján teszi közzé az adott rendelkező évben felajánlásra jogosult kedvezményezettek adószámát, nevét, székhelyét.
• A 2014. évben felajánlásban részesült szervezetnek a 1437A adatlapon kell jelölnie, amennyiben a szervezet a következő évekre vonatkozó előzetes kedvezményezetti regisztrációt is igényli.
• Külön regisztrálnia – az elektronikus EGYREG adatlapon 2014. szeptember 30-ig – csak azoknak a szervezeteknek kell, amelyek nem kapnak felhívó-tájékoztató levelet, mert nem részesültek felajánlásban a 2014. rendelkező évben, vagy a 2015. rendelkező évben részesülhetnek első alakalommal az szja 1 %-os felajánlásokban pl.: a 2 éves várakozási idejük a 2015. rendelkező évre vonatkozóan teljesül első alkalommal.
• A szervezet a nyilvántartásba vételt követő évben válik kedvezményezetté, a regisztráció visszavonásig érvényes. A regisztrálásra nyitva álló határidő jogvesztő, a késedelem kimentésére igazolási kérelem nem terjeszthető elő. Sikeres regisztráció esetén sem kaphat támogatást az a szervezet, amelyet a NAV kizárt a kedvezményezettek köréből.

További változás, hogy a kedvezményezett köztartozásának fennállását a NAV kizárólag a kiutalást megelőzően vizsgálja, és köztartozás fennállása esetén az adóhatóság intézkedik a kedvezményezett részére felajánlott adóösszegnek a nyilvántartott köztartozásra történő átvezetéséről és a fennmaradó összeg kiutalásáról a kedvezményezett részére. Kivételes méltányosság köztartozás fennállása esetén nem alkalmazható, az csupán a feltételek késett igazolása esetén kérhető, utoljára 2014-ben a 1437A adatlap késedelmes benyújtása esetén.

Változó civil világ – 2. átdolgozott kiadás, 2014
Az első kötet megjelenése óta bekövetkezett jogszabályváltozások, különös tekintettel a 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv, szükségessé tették a könyv átdolgozását, aktualizálását. Az új kiadványban külön fejezet foglalkozik a NAV gyakorlatával   Bővebb információk és megrendelés itt

A 2014. január 1-től hatályos szabályok szerint csökkent a működésre felhasználható támogatás aránya és összege is. A kedvezményezett fenntartásával, működésével kapcsolatos költségek – ideértve a tartalékolást követő években felmerült, ilyen jellegű költségeket is – együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg huszonöt százalékát, de legfeljebb 25 millió forintot.

A kedvezményezett reklám és marketing célú tevékenységére fordított költségeinek együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg tíz százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot.

Működési költségként kizárólag a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (10) bekezdésében meghatározott költségek számolhatóak csak el:

• a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
• 79. §-a szerinti személyi jellegű ráfordítások,
• 83. § (3) bekezdés szerinti fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai,
• 86. § (7) bekezdés c) pont szerint a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, véglegesen átadott pénzeszközök összege,
• székhely, működési hely – kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek hozzátartozója által bármely jogcímen lakás céljára használt ingatlana is egyben – fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek, így különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak)
• postaköltségek, telefon-, internet szolgáltatás alapdíja (kommunikációs költségek),
• költségvetési szervek esetében a személyi juttatások, valamint a dologi kiadások.

---