Így változott a lakáscélú munkáltatói támogatás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kedvezőbb lett a korszerűsítés, a méltányolható lakásigény, illetve az együttköltöző, együttlakó családtag új fogalmának meghatározása. 


A Személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 1. számú mellékletének 2.7. és 9.3. alpontja értelmében a munkáltató a munkavállalója részére hitelintézet vagy a kincstár útján adómentes támogatást nyújthat a következő célokra: 

  • belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése,
  • a lakás zártvégű lízingbe vétele,
  • a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,
  • a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítése,
  • a lakás korszerűsítése, akadálymentesítése, 
  • hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetése, törlesztése, illetve a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek (például kamat, a késedelmi pótlék, a végrehajtási díj, a jelzálogjog törlésének díja, az előtörlesztési díj és az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítói teljesítése kizárólag a hitel törlesztését szolgálja) megfizetése;
  • korábban nyújtott lakáscélú kölcsön elengedése.

Lényeges feltétel, hogy a munkavállaló bármilyen arányban tulajdonosa vagy haszonélvezője legyen annak a lakásnak, amellyel összefüggésben támogatásban részesül, ideértve azt is, ha tulajdonjogot, haszonélvezetet a támogatás felhasználásával szerzi meg.

A támogatást bármely cég, szervezet – mint munkáltató – a vele munkaviszonyban álló magánszemélynek adhatja, annak méltányolható lakásigénye esetén. A társas vállalkozások tagjai csak akkor kaphatnak adómentes munkáltatói támogatást, ha céggel munkaviszonyban állnak, a személyes közreműködés alapján a támogatás nem adható.

A támogatást nem kötelező minden munkavállaló számára juttatni, illetve nincs akadálya a cafeteria keretében történő juttatásnak sem, de mindenképpen célszerű belső szabályzatban rögzíteni, milyen feltételek mellett (például próbaidő után, a munkaviszony meghatározott ideig tartó vállalásával) biztosítja azt a cég a munkavállalók számára.

Az adómentesség adóévenként olyan összegre érvényesíthető, amely a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt (több munkáltató esetén is) nem haladja meg az 5 millió forintot és összességében nem haladja meg a lakás vételárának, teljes építési költségének, vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékát.

Fontos változás 2016. augusztus 1-jétől, hogy az akadálymentesítés, a korszerűsítés, illetve a méltányolható lakásigény és az együttköltöző családtagok fogalmát a Szja törvény nem a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletre hivatkozással tartalmazza, hanem az 1. számú mellékletének 9.3.4. alpontjában fogalmazza meg, a jogalkotó szándéka szerint változatlan tartalommal.

A változatlan tartalom az akadálymentesítés esetében valóban igaz, mivel „a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson”, megfogalmazás szó szerint egyezően került a törvénybe.

Ám, ha a rendelkezések alaposabb tanulmányozásával egybevetjük a korábbi és az augusztus 1-jétől hatályos előírásokat, van néhány figyelemre méltó különbség. 

 

Csaknem változatlan a korszerűsítés fogalma is, miszerint eddig ide tartozott „a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20% százalékáig”. 

Az új meghatározás kedvezőbb, mivel 

  • nem kell alkalmazni, hogy „e munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni;
  • a „központosított fűtés kialakítása vagy cseréje”szövegrész helyébe került „a megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje” az eddiginél bővebb tartalommal bír.

A méltányolható lakásigény mértéke augusztus 1-jétől: „az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba, három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba, minden további személy esetében további egy lakószoba. E rendelkezés alkalmazásában lakószoba az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik. A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni”. 

Ez a meghatározás sem esik egybe pontosan a korábbival, de nem jelent hátrányt, amennyiben egyszerűbb és kedvezőbb lehetőséget ad a méltányolható lakásigény meghatározására.

Az együttköltöző, együttlakó családtag új fogalmának augusztus 1-jétől érvényes meghatározása is jóval egyszerűbb, miszerint ide sorolandók „jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a támogatást igénylő munkavállaló Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói a testvér kivételével, továbbá élettársa és annak közeli hozzátartozói a testvér kivételével, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak”. Ez a definíció az élettársi kapcsolatban élők számára még kedvezőbb is, mivel a felsorolt együttköltöző, együttlakó családtagok közé bekerültek az élettárs szülei is. Ugyanakkor feltételezhető, hogy akaratlan szövegromlás történhetett, mert – az eddigiektől eltérően – a támogatott munkavállaló és annak anyósa, apósa nem szerepel a figyelembe vehető létszámban, amit vélhetően majd kiigazít a jogalkotó. Addig is érdemes emlékeztetni arra, hogy az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet értelmében a folyamatban lévő ügyekben az adómentesség feltételeinek fennállását nem kell újra vizsgálni, ha azt korábban már megvizsgálták és megállapították.

Egyébként, ha a rendelkezést javítani kell, indokolt lenne megfontolni azt is, hogy a testvért is lehessen figyelembe venni családtagként, hiszen gyakori eset az egyedülálló testvérek összeköltözése, együttlakása akár egymással, akár a közeli hozzátartozó családjával.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 9.

Adózás a céges karácsonyi ajándék után

A karácsonyi időszakban sok cég ajándékoz munkavállalóinak vagy üzleti partnereinek. Az ajándékozás nem mindig tehető meg adómentesen, ezért fontos ismerni az ajándék adózásának szabályait az ajándékozott személyétől és az ajándék értékétől függően. -Niveus összefoglaló.

2024. december 9.

Emelkedtek a mulasztási bírságok

Augusztustól érdemben emelkedtek a mulasztási bírságok – a bírságokról általában, a friss változásokról és a NAV vélhető bírságolási gyakorlatáról beszél friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője.