Így változott az szja-bevallás (x)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az szja-bevallás és a látványcsapatsport-támogatás rendszerének újdonságait ismerteti friss számában az Adó szaklap; a 2018/4-es számot itt rendelheti meg.

A magánszemély által megszerzett bevétel adókötelezettséget keletkeztet. Az adókötelezettség két részből tevődik össze, egyrészt az adó-, illetve adóelőleg-fizetési, másrészt az adóbevallási kötelezettségből. Az Adó szaklap legfrissebb számának A magánszemélyek adóbevallásával kapcsolatos változások című írásában bemutatja azokat a bevallási lehetőségeket, amelyek alapján a magánszemély – választása szerint – eleget tehet a 2017. adóév vonatkozásában a bevallási kötelezettségének. A szerző részletezi többek között az adóbevallási tervezet elérésének módjait, a tervezet javításának, kiegészítésének lehetőségeit, az adóhatósági közreműködés nélküli bevallás szabályait, és az adóbevallást érintő fontosabb 2017-es változásokat – így a családi kedvezmény megváltozott szabályait is.

A látványcsapatsport-támogatási rendszerrel kapcsolatos tudnivalók, legfontosabb változások című cikkben a szerző felidézi: 2016-ban és 2017-ben több jogszabály-módosításra is sor került, melyek érintették a támogató adózókat és a támogatott sportszervezeteket egyaránt. Így a szaklap most áttekintést nyújt a sporttámogatás jelenlegi kedvezményi rendszeréről és az elmúlt időszak leglényegesebb módosításairól.

Idén januártól az új Art. új alapokra helyezte az adóhatósági közzétételeket. Az adóhatóság a negatív adózói adatokat mint adóhatósági szolgáltatást teszi közzé, amelyben a tisztességes adózókat tájékoztatja arra vonatkozóan, hogy például mely adózónak van nagy összegű adótartozása, vagy mely adózó nem jelentette be alkalmazottait. Ezen adózói adatok közzététele szükségszerűen az adótitok sérelmével jár, amelyre azonban mind a nemzetközi közjog, mind a magyar jogrendszer lehetőséget biztosít az adóhatóság számára. A nyilvánosság tájékoztatása mellett ezen közzétételek önmagukban is következményeket vonnak maguk után, amelyeket részletesen bemutat a szaklap Adóhatósági „szégyenlisták” és következményeik című írása.

Az év elején hatályba lépő, adóeljárást újraszabályozó törvények egyszerre biztosítják a gyakorlati tapasztalatok alapján folyamatosan korszerűsített eddigi eljárási joganyag továbbélését, és emellett több területen jelentős újításokat is bevezetnek. Ezen újdonságok egyrészt a hatékonyabb és koncentráltabb eljárások elérését célozzák (például a jogorvoslati rendszer újragondolásával, az ellenőrzési határidők lerövidítésével), másrészt az adózók lehetőségeit bővítik (például feltételes adóbírság-kedvezménnyel, önellenőrzési szándék bejelentésével), harmadrészt az adóhatóság megváltozott feladat- és szerepkörével függnek össze (például általános hatáskörű végrehajtó szervvé válás, adóhatósági szolgáltatások, különösen a kezdő vállalkozások mentorálásának megjelenése). Az Adó szaklap Az adóeljárás újraszabályozása – új adóeljárási törvények 2018. január elsejétől című írása részletes áttekintést nyújt mindezekről.

A Donald Trump amerikai elnök által 2017 decemberében aláírt adótörvény az utóbbi évtizedek legjelentősebb adóreformját jelenti az Egyesült Államokban. A törvény alapjaiban alakíthatja át az amerikai cégek adótervezését és jelentős kihatással lehet a Magyarországra irányuló beruházások tervezésére is. Az amerikai vállalkozásoknak újra kell értékelniük korábbi adóstruktúráikat és befektetési döntéseiknél is új helyzettel találják szembe magukat. A reformnak a világgazdaságban minden bizonnyal lesznek nyertesei és vesztesei is. Az USA adóreformja – új korszak kezdete a nemzetközi adótervezésben című cikk szerzői mindezeken túl részletezik, hogy mindez mit is jelenthet Magyarországra nézve.

Az Adó szaklap legfrissebb, 2018/4-es számát itt rendelheti meg.

 

---