Illeték-kiszabás: mitől is függ a forgalmi érték?


A forgalmi értéknek vagyonszerzés, öröklés esetén kiemelkedő szerepe van, ugyanis ez lesz az illetékfizetés összegének alapja. Miután a vagyonszerzési illeték alapja a forgalmi érték (illetve a terhekkel csökkentett forgalmi érték, vagyis az ún. tiszta érték), az illetékkiszabási eljárás meghatározó sarokpontja a forgalmi érték-megállapítás. E tekintetben számos kérdés felmerülhet, néhány érdekességre térünk ki cikkünkben.

Jogszabályi rendelkezések

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 19. § (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.

Az Itv. 102. § (1) bekezdés e) pontja kimondja, hogy e törvény alkalmazásában forgalmi érték az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában – a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül – árként általában elérhető.

Az illetéket tehát a megszerzett ingatlan teljes forgalmi értéke után kell megállapítani, ami az adott típusú ingatlan eladása esetében az adott környéken árként általában elérhető. Ez az összeg eltérhet a bank által meghatározott ártól és a közvetítői cég által elkért összegtől is.

Az illeté…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

NAV-Figyelő 44. hét – Bővülnek az Online Számlázó program szolgáltatásai

Jogszabályi rendelkezések

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 19. § (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.

Az Itv. 102. § (1) bekezdés e) pontja kimondja, hogy e törvény alkalmazásában forgalmi érték az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában – a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül – árként általában elérhető.

Az illetéket tehát a megszerzett ingatlan teljes forgalmi értéke után kell megállapítani, ami az adott típusú ingatlan eladása esetében az adott környéken árként általában elérhető. Ez az összeg eltérhet a bank által meghatározott ártól és a közvetítői cég által elkért összegtől is.

Az illeté…

2024. november 4.

Egyéni vállalkozó ingatlanbérbeadása magánszemélyként (XVI. rész)

Jogszabályi rendelkezések

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 19. § (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.

Az Itv. 102. § (1) bekezdés e) pontja kimondja, hogy e törvény alkalmazásában forgalmi érték az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában – a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül – árként általában elérhető.

Az illetéket tehát a megszerzett ingatlan teljes forgalmi értéke után kell megállapítani, ami az adott típusú ingatlan eladása esetében az adott környéken árként általában elérhető. Ez az összeg eltérhet a bank által meghatározott ártól és a közvetítői cég által elkért összegtől is.

Az illeté…

2024. október 31.

Adók valorizációja: tiltakozik a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete

Jogszabályi rendelkezések

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 19. § (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.

Az Itv. 102. § (1) bekezdés e) pontja kimondja, hogy e törvény alkalmazásában forgalmi érték az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában – a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül – árként általában elérhető.

Az illetéket tehát a megszerzett ingatlan teljes forgalmi értéke után kell megállapítani, ami az adott típusú ingatlan eladása esetében az adott környéken árként általában elérhető. Ez az összeg eltérhet a bank által meghatározott ártól és a közvetítői cég által elkért összegtől is.

Az illeté…