Ilyen céges adókedvezmény még nem volt Magyarországon – pénzt utalhat vissza az adóhatóság


Régóta várt lehetőséget vezetett be a jogszabályalkotó 2024. január 1-jével, amely alapján a K+F tevékenységet végző cégek akár pénzvisszatérítésben is részesülhetnek az adóhatóságtól. Ilyen adókedvezményre eddig még nem volt példa Magyarországon, de sokan még mindig nem tudnak róla – hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere.

Az új típusú K+F adókedvezmény lényege, hogy az adókedvezmény teljes mértékben csökkenteni tudja az adott évi társasági adót, továbbá a fel nem használt összeget akár vissza is lehet igényelni az adóhatóságtól. A cégek a felmerült K+F költségeik után számolt fel nem használt adókedvezménnyel a következő három évben tovább csökkenthetik társasági adójukat és ami extra, hogy a fel nem használt adókedvezmény összegét visszakérhetik a NAV-tól. A visszaigényelhető összeget a társasági adóbevallásban kell majd feltüntetni, és az adóhatóság legkésőbb a bevallás évének utolsó napjáig kiutalja azt – magyarázta Bagdi Lajos.

Ez az adókedvezmény azért nem ismeretlen, számos ország már évek óta működtet hasonló rendszert (pl. Franciaország, Belgium, Ausztrália). Részben ennek is köszönhető, hogy a globális minimumadó bevezetésével párhuzamosan Magyarország is beépítette ezt az adókedvezményt 2024-től, amely teljes mértékben elismertethető a globális minimumadó kalkulációja során.

Az új típusú adókedvezmény főként azon cégeknek lehet kedvező, amelyeknek nincs és várhatóan nem is lesz annyi társasági adójuk, amennyivel szemben a korábbi – és továbbra is fennálló – K+F adóalap kedvezményt elszámolhatják. Ilyenek pl. a K+F intenzív vállalkozások, vagy az egyéb jelentős társasági adókedvezményeket [pl. fejlesztési adókedvezmény, energiahatékonysági adókedvezmény, stb.] alkalmazó cégek – említette a Niveus Consulting Group partnere

Ugyanakkor fontos, hogy alapos számítást (modellezést) végezzenek a K+F adókedvezményt felhasználni kívánó cégek, ugyanis az új típusú K+F adókedvezmény alkalmazásával nem élhetnek a helyi iparűzési adóban és a szociális hozzájárulási adóban elérhető K+F típusú kedvezményekkel a cégek, mindazonáltal gyakorlati példák azt mutatják, hogy kifejezetten megérheti az új K+F adókedvezményt alkalmazni, akár duplázódhat is az adómegtakarítás – emelte ki Bagdi Lajos.

Forrás: Niveus Consulting Group


Kapcsolódó cikkek

2024. november 6.

Illeték-kötelezettség: szerződéses érték vagy forgalmi érték?

A forgalmi értéknek vagyonszerzés, öröklés esetén kiemelkedő szerepe van, ugyanis ez az illetékfizetés összegének alapja. Miután a vagyonszerzési illeték alapja a forgalmi érték (illetve a terhekkel csökkentett forgalmi érték, vagyis az ún. tiszta érték), az illetékkiszabási eljárás meghatározó sarokpontja a forgalmi érték-megállapítás. Érdekes jogesetet mutatunk be.

2024. november 6.

A nemzetközi áru- és személyszállítás megítélése az áfában

Az Adó szaklap írásában a teljesség igénye nélkül példaesetek ismertetése útján azt mutatja be, hogy az általános forgalmi adó alanyainak milyen módon merülhet fel adókötelezettségük abban az esetben, ha Magyarország, valamint más közösségi tagállamok és harmadik országok között megvalósuló áru- és személyszállításra irányuló különféle ügyleteket teljesítenek. Emellett azt is megvizsgálja, hogy a nemzetközi szállítási és fuvarozási szolgáltatások milyen feltételek mellett valósulhatnak meg adómentes ügyletekként és egyéb ügyletekhez kapcsolódó járulékos mellékszolgáltatásokként.

2024. november 5.

Az áfatörvény szerinti építési telek fogalmának értelmezése

Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.