Indulhat a számlázó szoftverek online bekötése

Szerző: Ado Online
Dátum: 2018. február 14.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Júliustól élesben is elindul az online számlázás rendszere Magyarországon. A rendelettervezet azonban még mindig nem tekinthető véglegesnek, miközben a számlázó programokat a vártnál komplexebb technikai specifikációnak kell megfeleltetni. Sürgeti az idő a vállalkozásokat, akiknek az új rendszerrel ráadásul a számlakibocsátást követő azonnali adóellenőrzésre is fel kell készülniük. Amennyiben ezt nem tudják teljesíteni akár számlánként 500 ezer forintos bírságra is számíthatnak majd – hívja fel a figyelmet az EY szenior menedzsere, Molnár Péter.


Közzétette a harmadik, egyben az utolsó módosítási csomagot is a Nemzetgazdasági Minisztérium az online számlázás rendszerének kiépítéséről. A rendelet legkorábban mégis csak áprilisban jelenhet meg, hiszen a tervezetet egy bejelentési eljárás keretében még az Európai Unió bizottságának is el kell fogadnia.

„A korábban ismert terveknél is jóval bonyolultabb – az októberben közzétett 200 oldalas technikai specifikációkon felül további 400 oldalas műszaki feltételeknek kell megfeleltetni az online számlázó rendszereket, miközben a rendelet még mindig nem végleges. Ez jelentős kockázatot és koncentrált IT kapacitást követel meg a hazai cégektől, akik közül többen nem is tudják elkezdeni a belső fejlesztéseket a végleges rendelet hiányában” – hívta fel rá a figyelmet Molnár Péter, az EY szenior menedzsere.

A szakember szerint ugyanakkor nem csak a komplex technikai specifikáció jelenthet nehézségeket a cégek számára. A korábbi tervekkel ellentétben ugyanis eltörölték a 24 órás határidőt, így a cégeknek a számlakiállítást követően azonnal adatot kell szolgáltatniuk az adóhatóság felé, míg Spanyolországban – ahol szintén hasonló rendszer működik – ugyanerre négy teljes munkanapja van a vállalatoknak. „A tervezet szerint hasonlóan rövid ideje van a cégeknek korrigálni az esetleges hibákat. Vállalati üzemzavar – pl. áramkimaradás esetén mindössze 48 óra áll rendelkezésre, hogy pótolják az adatszolgáltatást. Amennyiben ezt nem tudják megtenni, manuálisan kell bevinniük az adatokat, ami jelentős adminisztrációs terhet jelenthet”

[htmlbox afa_kotelezettseg]

 

Az online számlázás rendszere 2018. július 1-től indul élesben. Akkor a be nem jelentett vagy hibásan bejelentett számlák után a NAV akár számlánként 500 ezer forintos bírságot is kiszabhat a cégekre. A vállalatvezetőknek tehát mérlegelniük kell, hogy elegendő belső erőforrás áll-e a rendelkezésükre, hogy maradéktalanul megfeleljenek a szigorú feltételeknek vagy szükségük van külső tanácsadó, szakember bevonására az átálláshoz.

A szakember szerint ugyanakkor, ahogy a gazdaság, úgy a cégek is sokat nyerhetnek az online számlázás bevezetésével. „Az online számlázás az EKAER bevezetése után a legjelentősebb gazdaságfehérítő lépés lehet, amely sikere esetén alkalmas lehet rá, hogy minden számlára kiterjesszék, így az adóhatóság maga készíthesse el az adott társaság áfa-bevallását. A rendszer ráadásul már az indulásától kiválthatja a belföldi összesítő jelentést, megkímélve attól a cégeket, hogy párhuzamosan két rendszert kelljen fenntartaniuk.”


Kapcsolódó cikkek:


Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei
2019. október 18.

Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei

A vevői készlet egyszerűsítés egységes uniós szabályozása minden tagállamban azonos követelményeket állít fel az áfamentesség feltételeként, mind a vevőre, mind az eladóra, mind a készletekre vonatkozóan. Amennyiben ezeket az adatokat és paramétereket a két EU tagországban működő érintett cégek pontosan nyilvántartják, 2020. januártól egyszerűbb adóadminisztrációval dolgozhatnak.

Kis magyar pénztörténet – … és megszületik a forint (7. rész)
2019. október 18.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. A Magyar Nemzeti Bank megalakulása, majd a koronát beváltó pengő bevezetése, az új nemzeti valuta stabilizálódása egy új felvirágzás ígéretét hordozta. Hogy mégsem így lett, azt ma már tudjuk.

Iparűzési adó: évtizedes gyakorlatot írt felül a Kúria
2019. október 17.

A Kúria közelmúltbeli döntései egy évtizedek óta bevett iparűzésiadó-kezelési gyakorlatot írtak felül. A magyar gazdaság számos szereplőjénél - például kiskereskedelem, autóipar, vendéglátás - is utólag többlet iparűzésiadó-fizetési kötelezettség keletkezhet.