Infografika: így nőtt az online kereskedelem


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2015-ben újabb 16 százalékos növekedéssel már mintegy 270 milliárd forint értékben vásároltunk terméket a világhálón keresztül – derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, Online Kiskereskedelmi Index kutatássorozatának idei első felméréséből, az eredményeket tartalmazó közleményt az Adó Online-nak is eljuttatták.


A hazai online kiskereskedelem 2015-ös forgalma elérte a 270 milliárd forintot, mely 16%-os bővülés az előző évhez képest.

Az egyes szektorok növekedési üteme ugyanakkor eltérő: a legnagyobb bővülést a szépség, egészség szektor érte el (20%-os növekedéssel), míg a legkisebb mértékben idén is a számítástechnika szektor tudott nőni, csupán 9%-ot.

Az olyan szektorok mint a divat, sport vagy a számítástechnika, növekedésüket elsősorban nem az online jelenlétük erősödésének köszönhetik, mivel bővülésük mértéke hasonlóan alakult a teljes kiskereskedelemre vetítve is. Ezzel ellentétben, 4 olyan szektor is van, ahol ugyan a teljes kiskereskedelem növekedése „csak” átlagos volt, az online viszont továbbra is dinamikusan bővül (játék, kultúra; műszaki cikk; szépség, egészség; otthon, kert). Ezekben a szegmensekben az online kereskedők számának ugrása és a termékek online vásárlásával szembeni bizalom növekedése magyarázza leginkább a bővülést.

A legnagyobb online kiskereskedelmi szektor továbbra is a műszaki cikkek szektora, mely 2015-ben 48 milliárd forint forgalmat bonyolított. Azonban a játék, kultúra területén 2015-ben arányaiban minden más szektornál gyorsabban terelődtek a vásárlók a hagyományos boltok polcaitól a webáruházak oldalaira.

Forrás: GKI Digital

Tavaly hazánkban közel 2,5 millió ember vásárolt terméket valamilyen webáruházban, azonban 2015-ben az új belépők aránya már alig 4%-ra csökkent. Ennek fényében érdekes tény, hogy a webáruházak vásárlói közül a legtöbben – boltonként átlagosan 63% – tavaly csupán egyszer vásároltak az adott boltban. Tehát, a növekedés érdekében a kereskedőknek a jövőben inkább az eddig mindössze egyszer vásárló ügyfeleik visszacsábítására érdemesebb helyezniük a hangsúlyt.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

Bár magyar nyelvű honlappal és forint alapú árazással közel 4200-4500 online kiskereskedő működik, a teljes forgalom 30%-át mégis a legnagyobb 10 kereskedő adja. Együttes online árbevételük tavaly közel 80 milliárd forint volt. A listán továbbra is kiemelt helyen szerepel az Edigital, az eMAG és a Mall.hu, ugyanakkor nagyot nőtt tavaly a Tesco online részlege is.

Az elektronikus fizetési megoldások továbbra sem tudnak látványosan teret nyerni, a teljes online forgalom csupán 16%-a realizálódik ilyen fizetési módok révén. Azonban a mobil alapú vásárlás terjedésének ez nem szab gátat, ugyanis az online vásárlók 1/3-a már vásárolt tavaly az interneten terméket, mobiltelefonja segítségével.

Az online kereskedelem szereplői 2015 negyedik negyedévére vonatkozóan a korábbinál jóval pozitívabb értékelést adtak, miközben az ünnepi időszak után az első negyedévben várható visszaesés kapcsán negatívabban látták lehetőségeiket az áruházak.

Az online kereskedők némileg borúlátóbb várakozásai mellett a teljes kiskereskedelemben kedvező hangulat uralkodik, mind a teljes, mind az online kiskereskedelem esetében alapvetően inkább optimista hangulat a jellemző.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Suppan Gergely: stabil növekedés indulhat a kiskereskedelmi szektorban

Az utóbbi hónap adata biztató abból a szempontból, hogy elindulhat egy stabil növekedés a kiskereskedelmi szektorban – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi adatait értékelve.

2024. október 9.

A részesedés kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés a társasági adóban

Ha a részesedést értékesítik és a tulajdonos társaságnál árfolyamnyereség keletkezik, az társaságiadó-alapot képez és meg kell fizetni utána az adót, kivéve, ha bejelentett részesedés értékesítésére kerül sor, amelyet a tulajdonos a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan az eszközei között nyilvántartott. Ebben az esetben a keletkezett árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény.