Interkvartilis tartomány képzése a transzferárak bizonyításánál I.

Szerző: Lakatos Zsuzsa
Dátum: 2016. december 15.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2015-ben bevezetett kötelező interkvartilis tartomány képzés alkalmazása sok kérdést vetett fel, melyekre a válaszokat egy adóhatóságtól kért és megkapott állásfoglalás alapján példákkal együtt mutatunk be.


Szokásos piaci ár elve a kapcsolt vállalkozások esetében

A kapcsolt vállalkozások között megvalósult tranzakciók tekintetében az adózókra speciális adóalap módosító tételt rendel a társasági adótörvény (a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, a továbbiakban: Tao. tv.).

A Tao. tv. 18.§. (1) bekezdése szerint, ha a kapcsolt vállalkozások az egymás között megvalósult tranzakciói, ügyletei (szerződései, megállapodásai) esetében nem a szokásos piaci ár elvének megfelelően alakították ki az árazási rendszerüket, akkor a szokásos piaci ár és az alkalmazott ár közötti különbséggel a társasági adóalapjukat módosítaniuk szükséges.

A Tao. tv. 18.§. (2) bekezdése arra vonatkozóan ad iránymutatást, hogy a szokásos piaci árat milyen módszerek alkalmazásával kell meghatározni. A jogszabály felsorol öt módszert és előírja, hogy a szokásos piaci árat ezen öt módszer valamelyikének alkalmazásával szükséges meghatározni, és ha ezen öt módszer alapján a szokásos piaci ár nem határozható meg, akkor egyéb módszert is alkalmazhat az adózó.

 

Interkvartilis tartomány képzése

2015.01.01-től a Tao. tv. 18.§-a egy új bekezdéssel egészült ki, melyben bevezeti a jogszabály az interkvartilis tartomány fogalmát. Korábban ez a fogalom nem szerepelt az adórendszerünkben, alkalmazása a gyakorlatban az OECD Transzferár Irányelvei alapján történt, de ebben az adózó döntése volt az irányadó.

Mit is jelent az interkvartilis tartomány? A gyakorlatban azt jelenti, hogy a szokásos piaci ártartományt meghatározott szűkítések elvégzésével kell kialakítani.

2015 előtt, ha rendelkezett az adózó egy kapcsolt tranzakcióra vonatkozóan összehasonlítható – független vállalkozások között alkalmazott vagy független vállalkozásoknál előforduló – értékekkel (árakkal, haszonkulcsokkal, jövedelmezőségi adatokkal), akkor ezekből az értékekből lehet, hogy úgy képezte meg a szokásos piaci ártartományt, hogy megnézte a legalacsonyabb és a legmagasabb értéket, és ezek lettek a szokásos piaci ártartomány alsó és felső határa.

2015.01.01-től az interkvartilis tartományt a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett adózó fő szabály szerint ettől eltérően már úgy kell, hogy megképezze, hogy kiszámítja azt a középső tartományt, amelybe a minta elemeinek a fele esik. Tehát, ha sorba rendezzük a minta elemszámait növekvő sorrendbe, akkor a minta elemszámainak legalacsonyabb 25%-a és a legmagasabb 25%-a kizárásra kerül, és a megmaradó középső minta minimum és maximum értéke lesz a szokásos piaci ártartomány (interkvartilis tartomány).

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X.16.) PM rendelet írja elő – összhangban a Tao. tv. 18.§. (9) bekezdésével – az interkvartilis tartomány kötelező alkalmazását. Meghatározott feltételek teljesülése esetén azonban az adózó nem köteles megképezni az interkvartilis tartományt.

 

Mentességek az interkvartilis tartomány képzése alól

Az alábbi esetekben mentesül az adózó az interkvartilis tartomány megképzése alól:

  1. Ha az összehasonlító árak módszerét alkalmazza a szokásos piaci ár (ártartomány) meghatározásához.

  2. Ha nem igaz az 1. pont szerinti feltétel, de következő forrásokat használja fel a szokásos piaci ár meghatározásához: független féllel kötött szerződését, a kapcsolt vállalkozása és független vállalkozás szerződését, független vállalkozások egymás közötti szerződését.

  3. Ha nem igaz sem az 1. pont szerinti feltétel, sem a 2. pont szerinti feltétel, de az önálló vagy közös nyilvántartás elkészítése során az összehasonlító elemzésre együttesen igaz a következő két feltétel: maximum 9 vállalat adatait veszi figyelembe, és az összehasonlító minta terjedelme nem haladja meg a 15 százalékpontot.

A fentiek megállapítása nem egyszerű feladat, ezért különféle példák bemutatásával az Adóhatósághoz fordultunk iránymutatásért. A kérdéseink (példák) és az Adóhatóság ezekre adott válaszai a következő cikkünkben olvashatóak.


Kapcsolódó cikkek:


A rosette-i kő adótörténeti jelentősége
2020. szeptember 25.

A rosette-i kő története már önmagában is regényes, de ennél is érdekesebb az, hogy Champollion ennek alapján fejtette meg az egyiptomi hieroglifikus írást. A megfejtéssel Egyiptom írott történelme majd három évezreddel bővült, létrejött az egyiptológia, mint önálló tudományág. Arról már kevesebb szó esik, hogy mi is volt a kőre vésve.

Kúria ítélete: a megajándékozott mögöttes felelőssége
2020. szeptember 24.

A mögöttes felelősség szabályai alapján, amennyiben adózóval szemben indult végrehajtás eredménytelen, az adóhivatalnak meg kell vizsgálnia, hogy e felelősség alapján van-e a társaság mögött olyan magánszemély vagy jogi személy, aki a tartozás megfizetésére kötelezhető lenne.