Ismételt adóellenőrzés
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jogbiztonság alapelvének érvényesülése szükségessé tette, hogy az adóhatóság által ellenőrzött és határozattal lezárt időszakot követően ne kelljen az adózónak továbbra is „bizonytalanságban” lenni, kiszolgáltatva annak, hogy a hatóság újra és újra megjelenjen nála, és a korábbi ellenőrzés megállapításait kétségbe vonva, módosítsa azokat. Dr. Varga Árpád az Adó szaklap 2007/16. számában foglalkozik a témával.
Ellenőrzéssel lezárt időszak
Az ellenőrzéssel lezárt időszak fogalmát csak a bevallások utólagos ellenőrzésénél lehet értelmezni. Egy nyugta- vagy leltárellenőrzés bármikor ismételten elvégezhető, de ugyanez vonatkozik az egyes adókötelezettségek (bejelentés, könyvvezetés, adatszolgáltatás) vizsgálatára is. Ha a revizor megbízólevelére egy áfa-visszaigényléskor „egyes adókötelezettségek vizsgálatát” írták, hiába zárul le az iratbetekintés, készül el a jegyzőkönyv és utalják ki számunkra az áfát, bevallás utólagos ellenőrzésére irányuló vizsgálatot bármikor – az elévülési korlátokra figyelemmel – elrendelhet az adóhatóság. Ha azonban „bevallás utólagos vizsgálata” jogcímén került sor az ellenőrzésre és az lezárult, akkor nyugodtak lehetünk, ezt a bevallást – fő szabályként – már nem vizsgálhatják újra. Annak eldöntésére tehát, hogy lezárt időszakot teremt-e a vizsgálat vagy sem, mindenkor a megbízólevél adattartalma szolgál alapul. Nemcsak a vizsgálat fajtáját tartalmazza a megbízólevél, hanem az adóhatóság tájékoztatási kötelezettségét teljesítve az önellenőrzési tilalom mellett azt is, hogy a vizsgálat lezárt időszakot teremt.
Az ismételt ellenőrzés tartalma
Az ismételt ellenőrzés a korábbi ellenőrzés újbóli lefolytatását jelenti. Ebből az is következik, hogy az eljáró revizorok az adott időszakra vonatkozóan az eredetileg vizsgált adónemek tekintetében újbóli, teljes körű vizsgálatot folytathatnak. Nemcsak például az új ténnyel, körülménnyel foglalkozhatnak, hanem a korábbi ellenőrzés által vizsgált jogügyletek minősítését is felülvizsgálhatják. Konkrét esetben néhány tízezer forintos korrekció kérése miatt az adóhatóság felülvizsgálta az adott tényállást és megállapította, hogy az alaprevízió tévesen minősített egy – az adózó által az ismételt ellenőrzés keretében nem kért – jogügyletet, és az adózó javára szóló csekély összegű adókülönbözet mellett annak sokszorosát állapította meg az adózó terhére! Mielőtt a lezárt időszak felülvizsgálatát kezdeményezzük, célszerű tehát minden esetben mérlegelni, hogy az újbóli vizsgálat milyen veszélyekkel járhat!
A korábban lefolytatott ellenőrzés eredményének ismételt felülvizsgálata nem azt jelenti, hogy az akkor vizsgálatot végző revizorok a tényállást nem tárták fel teljeskörűen, vagy hibát követtek el. A tapasztalatok szerint az ismételt ellenőrzések kisebb hányadában kell valamilyen mulasztást pótolni, vagy hibát kijavítani, nagyobb részüket az ellenőrök és az adózók előtt sem ismert tény, körülmény alapozza meg.
Annak eldöntése, hogy ismételt ellenőrzésre sor kerülhet-e, az adóhatóság hatáskörébe tartozik. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy még ha sor is kerül az ismételt ellenőrzésre, az adóhatóság nem hozhat határozatot, ha a korábbi ellenőrzés eredményeként hozott határozatot a bíróság felülvizsgálta. Folyamatban lévő bírósági eljárás nem befolyásolja az ismételt ellenőrzést, csak az, ha a bíróság az ügy érdemében már döntött. Az adóhatóság álláspontja szerint, ha a kereseti kérelem csak egy adónemet érintett, akkor másik adónemben az ismételt ellenőrzés keretében hozható határozat.
Ismételt ellenőrzés – az adózó kérelmére
Az adóhatósági ellenőrzésben két, jogosítványait tekintve egyenrangúnak nem mondható fél vesz részt. Az „alárendelt” adózó köteles tűrni a „fölérendelt” adóhatósági revizor vizsgálatát, sőt az együttműködési kötelezettség alapján eredményes működéséhez mindennemű segítséget meg kell adnia. Gyakran előfordul azonban, hogy olyan új tény, körülmény merül fel, amely elkerülte mind az adózó, mind az adóhatóság revizorának figyelmét, de az adott időszak ellenőrzéssel felülvizsgált bevallását érdemben befolyásolná. Ebben az esetben az adózó kérésére az adóhatóság felülvizsgálhatja a korábban lezárt időszakot.
A legtöbbször – talán nem véletlenül – olyan esetben kezdeményezik az adózók a felülvizsgálatot, amikor a korábbi ellenőrzéshez képest a javukra kell adókülönbözetet, visszajáró adót megállapítani.
Az adózónak (vagy képviselőjének) az ismételt ellenőrzést annál a hatóságnál kell kezdeményeznie, ahol a módosítani kívánt határozatot hozták. Ha ez első fokon (a korábban megyei, jelenleg regionális igazgatóságon) történt, akkor ott, ha pedig az alapügyben hozott határozatot megfellebbezték, akkor a jogerős határozatot kiadó másodfokú adóhatóságnál.
Ismételt ellenőrzés – hivatalból
Nemcsak az adózó, hanem az adóztatásban szereplő másik fél, az adóhatóság is kezdeményezheti a lezárt időszak ismételt ellenőrzését. Milyen esetekben kerülhet erre sor?
1. Utóellenőrzés. Különösen az átfogó (mai szóhasználattal élve: minden adónemet és több időszakot – általában évet – érintő, bevallás utólagos vizsgálatára irányuló) ellenőrzések indításakor általános jellemző, hogy a revizorok a korábbi ellenőrzést követő időszakot olyan szempontból is áttekintik, hogy a korábbi ellenőrzés előírásai hogyan érvényesültek. Az is előfordul, hogy az adóhatóság határozati kötelezéseinek végrehajtásáról kíván meggyőződni. Megvizsgálja például, hogy a számviteli rend helyreállítása megtörtént-e. Bár ezek a vizsgálatok érdemben nem „nyúlnak bele” a korábbi eljárásba, garanciális szempontból az adóhatóság érdekében az Art. az ismételt ellenőrzés szabályai között szerepelteti az utóellenőrzést. A vizsgálat során a revizorok megállapíthatják, hogy az adózó eleget tett a korábbi határozat előírásainak, vagy hogy elmulasztotta azokat. Ilyen esetben ismételt kötelezésre – és esetlegesen mulasztási bírság kiszabására kerülhet sor.
2. Társadalombiztosítási igazgatási szerv, magánnyugdíjpénztár megkeresése. A társadalombiztosítási igazgatási szervek, illetve a magánnyugdíjpénztárak megkereséssel fordulhatnak az állami adóhatósághoz valamely ellátás alapjának, nyugdíjjogosultsággal összefüggésben a szolgálati idő meghatározásának, vagy a járulék- (tagdíj) fizetési kötelezettség teljesítésének megállapításához szükséges adatok átadását kérve. Ezek az adatok a foglalkoztatónál lefolytatott ellenőrzés révén szerezhetők meg, de több, egymást követő megkeresés teljesítése, az ellenőrzés lefolytatása már az ellenőrzéssel lezárt időszak ismételt vizsgálatának tilalmába ütközhet, ezért az Art. az említett megkeresések teljesíthetőségének biztosítására az ehhez szükséges ellenőrzések tekintetében lehetővé teszi az ismételt ellenőrzést. Ha az ellenőrzés eredményeként a kötelezettség módosítására kerülne sor, amely a korábbi adóigazgatási eljárás megismétlését feltételezi, ezt az adóhatóság csak annyiban teheti meg, amennyiben az a magánszemélynél ellátási jogosultságot teremt. Egyebekben az ilyen ellenőrzések esetére is fenntartja a törvény az egy év elteltével keletkező „súlyosítási” tilalmat.
3. Felülellenőrzés. 2003. január 1-jétől az Art. módosítása közérthető módon választotta szét az ismételt ellenőrzés és a felülellenőrzés szabályait úgy, hogy az ismételt ellenőrzést tágabb halmaznak tekintette, míg a felülellenőrzést az ismételt ellenőrzés egy speciális fajtájának. Megalkotásakor a felülellenőrzés három esetkört ölelt fel, amely egy 2007. január 1-jétől hatályba lépett módosítással – az állami garancia beváltásával kapcsolatos szabályok beemelésével – mára négyre bővült.
Elrendelése minden esetben feltételez egy ellenőrzéssel lezárt bevallási időszakot. Lényeges, hogy míg az ismételt ellenőrzés előzőekben ismertetett fajtáit az elsőfokú adóhatóság revizora vizsgálja, itt csak a felettes adóhatóság alkalmazásában álló ellenőr járhat el.
dr. Varga Árpád cikke teljes terjedelemben az Adó szaklap 2007/16. számában olvasható. A szerző részletesen foglalkozik a súlyosítási tilalommal is.
