Járulék és adóék-csökkentés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az RSM Blog korábbi bejegyzésében megvizsgálta egy lehetséges, hét százalékpontos szociális hozzájárulási adó nettó jövedelemre gyakorolt hatását. Mindez persze csak egy megoldás a lehetséges alternatívák közül, a jogalkotó egyéb, a munkajövedelmekre rakodó adó és járulék tehercsökkentést is elhatározhat.


Az elmúlt évek során a személyi jövedelemadó rendszer átalakítása volt a meghatározó irány. Ennek keretében több lépcsőben, fokozatosan kialakult az egykulcsos személyi jövedelemadó és azzal karöltve a családi adóalap-kedvezmények rendszere. Ennek az iránynak a folytatását láttuk az idei adóváltozások során; az adókulcs további egy százalékkal csökkent, a két gyermekesek családi adókedvezménye 2 500 forinttal növekedett gyermekenként. Sokan talán továbbra is arra számítottak, hogy ez az irány folytatódik – megvalósul a korábban beharangozott egyszámjegyű személyi jövedelemadó. Az elképzelések változni látszanak, de milyen mozgatói lehetnek ennek?

Jövedelemadó csökkentés vs. járulékcsökkentés

Az egykulcsos személyi jövedelemadó egyszerűsége miatt az adócsökkentés nemcsak a munka-, hanem olyan külön adózó jövedelmekhez is kapcsolódna, mint a kamat, az osztalék vagy éppen a tőzsdei jövedelmek. Amennyiben ez valósulna meg akkor a költségvetési bevételkiesésből felszabaduló összegek kevéssé koncentráltan jutnának el a munkáltatókhoz és munkavállalókhoz. Ugyanezt másik oldalról megközelítve, ugyanakkora forrásból kisebb mértékű adócsökkentést lehetne megvalósítani. 

Ennek egy kicsit ellentmondana – de a családpolitika szempontjait beemelve – már nem kívánt célként jelentkezne, hogy növekedhetne azok száma, akik jövedelmi viszonyaik miatt – különösen az alacsonyabb jövedelmű három, vagy több gyermekesek – nem tudnák a kedvezmény teljes összegét kihasználni. Láttuk, hogy ez már korábban is problémát jelentett, ezért került bevezetésre a családi járulékkedvezmény rendszere, amellyel a Nemzetgazdasági Minisztérium által publikált adatok szerint 2014-ben mintegy 186 ezren éltek. Egy jelentős, hat százalékpontot elérő személyi jövedelemadó csökkentés ezt a számot várhatóan jelentősen megnövelné.

A járulék, illetve szociális hozzájárulási adó vonatkozásában is két irány lenne lehetséges. Vagy a bruttó jövedelmekből levonandó egyéni járulékok mértékét, vagy a bruttó jövedelemre rakodó szociális hozzájárulási adó mértékét lehetne csökkenteni. 

A családi adóalap-kedvezményt igénybe nem vevők számára a hét százalékpontos szociális hozzájárulási adó csökkentés 5,76 százalékkal növelhetné a nettó jövedelmet, amennyiben a munkáltatók az adócsökkentésből származó személyjellegű ráfordítás megtakarításukat teljesen a munkabérek emelésére fordítanák. Ez a feltételezés már önmagában is több kérdést felvet. 

Lehet-e számítani arra, hogy a munkáltatók béremelésre fordítják a felszabaduló forrásaikat? 

A jelenleg tapasztalható bérnyomás ezt kikényszerítheti, de vélhetően más mechanizmust fogunk tapasztalni a csak bejelentett jövedelemmel élőmunkáltatók estében, mint a zsebbe fizetős, minimálbért, vagy csakrészmunkaidőre bejelentett, de teljes 8 órában foglalkoztató vállalkozásoknál. Ez utóbbi körben jellemzően nettó jövedelemben alkusznak meg, így ott a bruttó bér kevésbé fog változni. Az intézkedés hatása kisebb lesz náluk, a versenyképességüket kevéssé fogja szolgálni a tisztán fizető vállalkozásokkal szemben. 

Szintén kérdésként felvetődhet, hogy mi lesz azokkal az ágazatokkal, vagy speciális élethelyzetű munkavállalókkal, akik után a munkáltatójuk szociális hozzájárulási adókedvezményt tud igénybe venni.

A létszámuk szintén az NGM által publikált adatok szerint idén már meghaladta a 900 ezret. Több tényező függvényében, eltérő mértékben részesülhetnek a munkáltatók ezekben a kedvezményekben, így sok esetben előfordulhat, hogy a foglalkoztatottak után csak minimális mértékben fognak tudni profitálni az adómérték csökkenésből.

Amennyiben a jogalkotó úgy döntene, hogy a fentiek miatt inkább az egyénijárulékok csökkentése mellett teszi le a voksát, akkor a személyi jövedelemadó esetében már bemutatott gyermekek után járó adóalap kedvezmény felhasználhatóságának problémájába ütközhet.

Mire lenne elég a járulékcsökkentés az európai bérversenyben?  

A munkabérekre rakódó adó- és járulékterhek csökkentésének módozatait még hosszan  lehetne elemezni, de annak szükségességét senki sem vonja kétségbe. Az alábbi táblázat bemutatja, hogy az OECD országok esetében 2015-ben mekkora volt az ún. adóék. A számokból azt lehet kiolvasni, hogy száz egységmunkavállalóhoz kapcsolódó ráfordítás emelkedésből hány egység adót, illetvejárulékot kell fizetni az adott ország átlagjövedelme esetén.

Ország

Adóék (%)

Belgium

55,3

Ausztria

49,5

Németország

49,4

Magyarország

49

Olaszország

49

Franciaország

48,5

Finnország

43,9

Csehország

42,8

Svédország

42,7

Szlovénia

42,6

Portugália

42,1

OECD EU (21 ország)

41,8

Szlovákia

41,3

Spanyolország

39,6

Görögország

39,3

Esztország

39

Luxembourg

38,3

Dánia

36,4

Hollandia

36,2

OECD átlag

35,9

Lengyelország

34,7

Egyesült Királyság

30,8

Írország

27,5

A fentiekből látszik, hogy Magyarország a versenyképességét cseppet sem növelő „előkelő” negyedik helyen található a 49 százalékos értékével. A különbség szembeötlő, ha a környező országokkal hasonlítjuk össze. Csehország, Szlovénia, vagy Szlovákia esetében is több mint hat százalékpontos a különbözet. Még nagyobb a különbség Lengyelországgal szemben – tizennégy százalékot meghaladó. A korábban kalkulált és még csak előrevetített hét százalékpontosszociális hozzájárulási adó, illetve az idei, már megvalósult egy százalékpontos személyi jövedelemadó csökkentés hatására a magyar adóék ugyan 45,3 százalékra csökkenne, de ez az OECD tagországok esetében még mindig „pontszerző” hatodik helyet jelentene, nem is beszélve arról, hogy a régióban, Ausztriát leszámítva még mindig a legmagasabb értéket mutatná. 

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM Blog az Adó Online zakmai partnere. 


Kapcsolódó cikkek

2024. március 18.

Még mindig sokan nem rendelkeznek adójuk 1+1 százalékáról

Március 15. után elérhetőek lesznek az előkészített adóbevallások. Felajánljuk az adónk 1+1%-át, vagy veszni hagyjuk? Az 1+1%-on túl mennyit és hogyan adományozunk évközben? A nők vagy a férfiak adományoznak inkább?

2024. március 18.

NAV-Figyelő, 11. hét: Elérhetők a 2023-as bevallás-tervezetek

A NAV közzétett az előző évekhez hasonlóan egy gyakori kérdések kiadványt az SZJA-bevallásokról, melyekben a magánszemélyek segítséget kaphatnak arról, hogy miként kell kitölteni a bevallást, valamint, hogy egyes jövedelmek miként adóznak.