Járulékcsökkentés: parlamenti döntésre vár

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A parlament előtt vannak a munkahelyvédelmi akcióterv törvényjavaslatai. A tervezett módosítások egy része a munkahelyek megtartását célozza elsősorban járulékkedvezményekkel, másik része pedig a kkv-k működési feltételéin könnyít a pénzforgalmi adózás bevezetésével és a számviteli törvény módosításával. Az Adó Online kibontja a csomagot.

A törvényjavaslat parlamenti vitája csak az őszi ülésszakban kezdődik el, kimondottan azzal a céllal, hogy legyen idő az esetleges módosítások, finomítások kidolgozására.

1. Járulékkedvezmények
A munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése céljából a tervezet elsősorban munkára rakódó terheket csökkenti. A szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó kedvezményei a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetben lévő csoportokat célozzák meg: a 25 év alattiakat, 55 év felettieket, gyed-ről, gyes-ről, gyet-ről visszatérőket, a képzettséget nem igénylő (egyszerű) munkakörben foglalkoztatottakat és a tartósan munkanélküliek foglalkoztatók terhei csökkennek jövőre.

Szakképzési hozzájárulás
A szakképzési hozzájárulásról szóló 2011. évi CLV. törvény tervezett módosítása lehetővé teszi, hogy a szociális hozzájárulási adó alanya meghatározott feltételek fennállása esetén csökkentse a szakképzési hozzájárulás alapját. A foglalkoztatás első két évében igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt kell érvényesítenie olyan foglalkoztatottja után, aki vagy tartósan álláskereső személy vagy a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően állt munkába.

A csökkentés a bruttó munkabér erejéig, legfeljebb azonban havonta 100 ezer forintig terjedhet. Részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 100 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe.

Szociális hozzájárulási adó

A szociális hozzájárulási adó szabályait tartalmazó 2011. évi CLVI. törvény tervezett módosítása szerint: a 25 év alatti és az 55 év feletti foglalkoztatott után a munkáltató szociális hozzájárulási adó kedvezményt vehet igénybe, legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után. A kedvezmény mértéke 14,5 százalék. A kedvezmény abban a hónapban is érvényesíthető, amelyben a 25., vagy 55. életévét betölti a foglalkoztatott.

A foglalkoztatás kezdő időpontját megelőző 9 hónapban legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott foglalkoztatott után a munkáltató szintén szociális hozzájárulási adó kedvezményt vehet igénybe, legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után. A kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a munkáltató rendelkezik az e tényt bizonyító, az állami foglalkoztatási szerv által kiállított igazolással. A kedvezmény mértéke 27 százalék a foglalkoztatás első két évében, míg a harmadik évben 14,5 százalék.

Az anyasági ellátások folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott után is szociális hozzájárulási adó kedvezményt vehet igénybe a munkáltató, legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után. A kedvezmény mértéke 27 százalék a foglalkoztatás első két évében, míg a harmadik évben 14,5 százalék. A kedvezményt a munkáltató az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig érvényesítheti.

A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények a START PLUSZ, a START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezményekkel nem vonhatóak össze.

2. Vállalkozásbarát intézkedések

A kisvállalkozások adózási kötelezettségeinek könnyítése érdekében a törvényjavaslat él a 2010/45/EU tanácsi irányelv adta lehetőséggel és bevezeti a pénzforgalmi szemléletű adózást, továbbá megemeli az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt. A számviteli és a társasági törvény módosításával pedig javítja a kkv-k működési feltételeit.

Pénzforgalmi elszámolás

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása lehetővé tenné, hogy a vállalkozás az az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozzon arról, hogy pénzforgalmi elszámolást választ. A pénzforgalmi elszámolás lényege, hogy 500 ezer euró árbevétel alatti kisvállalkozások csak akkor lesznek kötelesek befizetni az áfát, ha nekik azt már kifizették – feltéve, hogy ezt az elszámolási módot választják.

Az áfa törvény (2007. évi CXXVII. törvény) tervezett módosítása értelmében a pénzforgalmi rendszer nem alkalmazható párhuzamosan más, különös adózási módokkal. Így nem választható a pénzforgalmi elszámolás szerinti adózás:

• ha az adóalany alanyi adómentességet választott,
• a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra, vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok szerint jár el, illetve
• amennyiben a viszonteladókra, nyilvános árverés szervezőjére előírt különös rendelkezéseket alkalmazza.

Pénzforgalmi elszámolásnál az adóalanynak a fizetendő áfát nem az ügylet teljesítésekor kell megállapítani, hanem akkor, mikor neki fizettek (az ellenérték átvételekor, jóváírásakor). Ide értendő az az eset is, ha az ellenértéket nem megfizetik, hanem az abból származó követelését engedményezi, elengedi az adóalany, vagy az más módon szűnik meg (részletfizetés esetén az adófizetési kötelezettség is a megfizetett részlethez igazodik).

Az áfa-kötelezettség halasztásának feltétele, hogy az ügylet teljesítését tanúsító számlán az adóalany a pénzforgalmi elszámolás tényét feltünteti. A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany levonási joga is a pénzforgalom szerint alakul, tehát azt leghamarabb az ellenérték megtérítésének időpontjában gyakorolhatja – derül ki a javaslat indokolásából.

A pénzforgalmi elszámolást főszabály szerint naptári évre lehet majd választani, de az évközben adóalannyá váló adózók – az adóalanykénti nyilvántartásba vétel időpontjával egyidejűleg – évközben is választhatják a pénzforgalmi rendszert.

A tervezet szerint jövőre az alanyi áfa-mentesség választására jogosító értékhatár 5 millió forintról 6 millió forintra nő. Átmeneti szabályként rögzíti a javaslat, hogy a 2012-ben az 5 millió Ft-os árbevételt meghaladó, de a 6 millió forintos határt el nem érő adóalanyok is élhetnek majd az alanyi adómentesség választásának lehetőségével.

Nem kell azonnal tőkét pótolni árfolyamveszteség miatt

A hatályos társasági törvény arról rendelkezik, hogy a szükséges tulajdonosi döntéseket meg kell hozni és végre kell hajtani három hónapon belül, ha a társaság veszteség miatt elvesztette a saját tőkéjének jelentős részét. Sokszor előfordul (például árfolyamváltozások miatt), hogy a társaság saját tőkéjének mértéke külön további intézkedés nélkül is helyreáll rövid időn belül a folyamatos működés során. Ennek alátámasztására szolgálhat a számviteli törvény szerinti közbenső mérleg, amellyel dokumentálni lehet, hogy a külön intézkedésekre okot adó körülmény már nem áll fenn – így nem kell pótbefizetésről, a törzstőke leszállításáról vagy átalakulásról határozni.

A számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegének fordulónapján olyan jelentős árfolyamváltozások alakulhatnak ki, amelyek a devizában fennálló tételek üzleti év végi átértékelési kötelezettsége miatt jelentős nem realizált veszteség kimutatását eredményezik, és számos esetben maguk után vonják a társasági törvény szerinti tőkerendezési kötelezettséget. Tekintettel e rendkívüli mértékű árfolyammozgásokra – korlátozott időtartamra, 2014. május 31-ig – a javaslat lehetővé tenné azok saját tőkére gyakorolt hatásának figyelmen kívül hagyását. Így azoknak a cégeknek, amelyek csak a kedvezőtlen árfolyammozgások miatt szenvednek el átmeneti tőkevesztést a 2011. és a 2012. üzleti évben, nem kell azonnal visszapótolniuk az elvesztett saját tőkéjüket.

Árfolyamveszteség elhatárolása

A számviteli törvény (2000. évi C. törvény) tervezett módosítása lehetővé teszi az árfolyamveszteség elhatárolását a forgóeszközhitelekre is. A tervezett lehetőség a devizaárfolyam változás kedvezőtlen hatásainak enyhítését célozza. A javaslat értelmében nemcsak a beruházási jellegű devizahitelek árfolyamveszteségét lehet elhatárolni a későbbi évekre, hanem a devizában fennálló forgóeszközhitelek árfolyamveszteségét is. Az elhatároláshoz céltartalék-képzés is kapcsolódik.

Ez a lehetőség már a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolónál is alkalmazható.

Házipénztár

2012. január 1-jével jelentősen megemelték a vállalkozások készpénz záróállományának átlagos mértékére vonatkozók korlátot (az előző éves árbevétel 10 százaléka, minimum 500.000 forint), de a szabályozás még így is jelentős adminisztrációt követel meg a vállalkozásoktól, ezért a korlátozó szabályozást teljes egészében megszüntetné 2013-tól a javaslat., így nem lesz korlátja a házipénztárban tartható készpénznek.

(A munkahelyvédelmi akcióterv részeként a kisadózó vállalkozások tételes adójáról benyújtott törvényjavaslatról részletesen itt olvashat. A kisvállalalati adózásról pedig itt tájékozódhat.)

---