Jelentős német társasági adócsökkentés jön: többlet adóbevétel lehet a vége


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A német kormány jóváhagyta azt a vállalatiadó-reformtervet, amely a cégek közterheit a jelenlegi 39%-ról 30% alá csökkenti 2008-tól, melynek legjelentősebb eleme a társasági adó kulcsának 25%-ról 15%-ra csökkentése lenne – írja meg a Magyar Hírlap hétvégi száma.

Az intézkedések eredményeként a német pénzügyminisztérium éves szinten 16 milliárd eurós többlet adóbevétellel számol az adófizetői bázis szélesedése nyomán. Németországban a vállalati közteher a társasági nyereségadóból, az iparűzési és szolidaritási adóból tevődik össze.

Németországban a vállalatokat sújtó adóteher 39%-os jelenlegi mértéke rendkívül magas nemzetközi viszonylatban, amely az elmúlt években fokozódó versenyképességi hátrányt okozott Európa legnagyobb gazdaságának. Számos német cég külföldön fizet adót a német pénzügyi tárca adatai szerint. Az utóbbi években egyre több cég külföldre, pl. régiónkba telepítette termelését.

Bár a versenyképességi felmérések rendre azt hangsúlyozzák, hogy a társasági nyereségadó kulcsa csak egy, és jellemzően nem is a legfontosabb a befektetési döntésben figyelembe vett tényezők közül, az esetenként 15-20%-pontos adóteher-különbség a német és egyes régiós országok között már tetemes előnyt jelenthet utóbbi országok számára.

Forrás: Portfolio



Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Hamisított órákra csapott le a NAV

Több mint hétmillió forint értékben órát és csaknem egymillió forint értékben cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy furgonban az M1-es autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszán.

2022. június 24.

Jönnek az ispánok – a középkor feltámadása?

A Kormány képviseletében Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés számos törvényben a kormánymegbízottról főispánra módosítja a kormányzat megyei elöljáróinak megnevezését. Kérdés, hogy valóban csak elnevezésbeli változásról van-e szó, vagy egy új kormányzati stílusról.