Jó a magyar menedzsereknek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar menedzserek jövedelmének vásárlóereje nagyobb, mint a briteké, a dánoké vagy a svédeké – erre a meglepő következtetésre jutott a Hay Group.

Felmérésében a vezetési tanácsadó cég 46 országban hasonlította öszsze a cégvezetői juttatásokat úgy, hogy az adók nagyságát és a megélhetési költségeket is figyelembe vette. A vizsgált menedzseri kör a kisebb cégek ügyvezetőit és a nagyobb vállalatok funkcionális vagy részlegvezetőit foglalja magában – fejtette ki lapunknak Gyenge Zsolt, a Hay Group tanácsadója. Magyarországon körülbelül 320 vállalat adataival dolgoztak az elemzők; ennek alapján 48 100 dolláros éves nettó jövedelem jött ki, ez vásárlóerő-paritáson közel a dupláját, bő 91 ezer dollárt ér.

A vásárlóerő-paritáson számított jövedelmek listáját az olajban gazdag, adómentes Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek vezeti 220 ezer dollár feletti éves összeggel, és általában véve igen előkelő helyezéseket foglalnak el a feltörekvő országok. A nyugat-európaiak közül mindössze Német-, Ír-, Spanyolország és Svájc került az első 20 közé, míg az Egyesült Államok csupán a 24. helyen végzett. Ezzel szemben Oroszország, Ukrajna és Mexikó is bekerült az első tízbe. A kelet-közép-európai államok közül Lengyelország áll az élen (11.), majd Románia (22.), Csehország (33.), Magyarország (36.) és Szlovákia (38.) következik.

Steve Mardsen, a Hay Group javadalmazási üzletágának nemzetközi igazgatója azzal magyarázza az első pillantásra meglepő eredményeket, hogy a feltörekvő piacokon a nyugatinál gyorsabb gazdasági növekedés példátlan keresletet támaszt a tapasztalt vezetők iránt, ráadásul ezekben az országokban sokkal inkább a készpénz, mint a teljesítményhez kötött ösztönzőrendszer jelenti a javadalmazás fő formáját. Így aztán a nyugati vállalatoknak egyre inkább kell azzal szembesülniük, hogy a tehetséges menedzserekért nemcsak egymással, hanem a feltörekvő piacokon működő versenytársaikkal is meg kell küzdeniük.

A vezetői nettó fizetések nominális értéke alapján persze sokkal előkelőbb helyen állnak a nyugati országok: a magyar átlag például fele az osztráknak. Ezt erősítik meg egy másik neves tanácsadó cég, a Hewitt Associates adatai is. Ezek szerint egy felső vezető éves bruttó jövedelme Magyarországon 65 ezer, Ausztriában 126 ezer euró volt tavaly. A többi kelet-közép-európai ország mutatói a magyar érték körül szóródnak: Lengyelországban 80 ezer, Bulgáriában 24 ezer euró az átlag. A világranglista élén a svájci menedzserek állnak évi 172 ezer euróval, de nem sokkal maradnak le a németek sem (166 ezer euró). A Hewitt Associates 35 országra kiterjedő felmérése szerint a hongkongi, szingapúri és japán üzleti vezetők kevéssel 100 ezer euró feletti kompenzációra számíthatnak, Kínában pedig 43 ezer euróra rúg a felső vezetők átlagjövedelme.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 12.

Kedvező hír a gyógyszercégeknek: kevesebb áfát kell fizetniük

Harmadszor sóhajthatnak fel a gyógyszercégek az Európai Bíróság Novo Nordisk ügyében hozott, a teljes iparág által nagyon várt ítéletének köszönhetően. Milliárdokkal csökkenhet visszamenőleg a teljes szektor áfa terhe, hangsúlyozzák a Baker McKenzie ügyvédei, dr. Riszter Gergely és dr. Bodrogi-Szabó Tímea.

2024. szeptember 12.

Részesedés bejelentésének lehetősége

Társaságunk egy tranzakció keretében 2024 szeptemberében meg fog szerezni egy határozott futamidejű, vissza nem váltható befektetési jegyet, amelynek kibocsátója egy belföldi magántőkealap. A tervek szerint a befektetési jegyet a későbbiekben értékesítenénk. Felmerült, hogy a várható árfolyamnyereség miatt célszerű lenne bejelenteni a befektetési jegy megszerzését az állami adóhatósághoz. Bizonytalanok vagyunk ugyanakkor a tekintetben, hogy egy ilyen jellegű befektetési jegy megszerzése egyáltalán bejelenthető-e. Azzal tisztában vagyunk, hogy a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy bejelentésére nincs mód. Az Adó szaklap szakértőjének válasza.

2024. szeptember 11.

Lazít a kormány a lakás-takarékpénztári megtakarítások szabályozásán

Egy éjszaka megjelent jogszabálytervezet értelmében módosítanának több, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvényt. A jórészt technikai jellegű módosítások mellett a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény három lényeges ponton változna – írja a Portfolio.