Jön a só- és cukoradó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Népegészségügyi termékdíjat vezetne be jövő januártól a kormány a túlzottan sós és cukrozott élelmiszerekre és italokra. Az ebből származó 20-30 milliárd forint egészségügyi célokra menne. A hamburgerek és a készételek egyelőre mentesülnek. A munkaanyag hamarosan a kormány elé kerül – írja a Világgazdaság.

Eltérő mértékű népegészségügyi termékdíjat vetne ki a kormány a töményen sózott és cukrozott élelmiszerekre és italokra – tudta meg a Világgazdaság. A munkaanyagon az utolsó simításokat végzi a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium munkacsoportja, az anyag hamarosan a kormány elé kerül.

A tervek szerint a jövő januártól bevezetendő díjból 20-30 milliárd bevételt várnak, ennek egy része népegészségügyi célokra (egészségmegőrzés, központilag szervezett szűrővizsgálatok, oktatás stb.), másik része pedig az ágazatban dolgozók megalázóan alacsony (egy szakvizsgára készülő rezidens havi fizetése 85-90 ezer forint) bérének növelésére menne.

Folytatás a Világgazdaság Online-on.

A termékdíjat úgynevezett egyfázisú forgalmi adóként a gyártósorról lekerülő termékekre és az országba bekerülőkre vetnék ki, mértéke termékenként, azok só- és cukortartalmának mértékétől változna. Például az energiaitalok egy literére 200 forint lenne a népegészségügyi termékdíj.

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.