Jön az új versenyképességi szervezet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nemzetgazdasági miniszternek 2016. október 31-ig kell létrehoznia a Nemzeti Versenyképességi Tanácsot.


A kormány erről szóló határozata a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg.

A határozat szerint a versenyképességi tanács az érintett miniszterek, gazdasági szervezetek, oktatási és tudományos intézmények szakmailag elismert képviselőinek felkérésével jön létre.

A testület véleményezi a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából releváns kezdeményezéseket, és egyúttal javaslatokat fogalmaz meg a gazdasági versenyképességet javító kormányzati beavatkozásokra – áll a Magyar Közlönyben.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szeptember 30-án jelentette be, hogy versenyképességi tanács létrehozására tesz javaslatot a kormánynak. A testület, amely a tárcavezető szerint a következő évek tudatosabb, átgondoltabb versenyképesség-javításának a megvalósulását teszi lehetővé, a tudományos élet, az üzleti szféra, a kutató világ elemzőiből állna, kiegészülve az állami szféra munkatársaival.

Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában arról is beszélt a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, hogy a kormány célja megállapodást kötni a versenyképességről a gazdasági szereplőkkel.

Elmondta, Magyarországon magángazdaság van, vagyis a kormány önmagában nem képes jó gazdaságpolitikát csinálni és javítani a versenyképességet, ehhez meg kell egyezni a magángazdaság szereplőivel. A kormány olyan megállapodást akar kötni velük, amelynek fontos eleme a szakképzés iránya, a bérpolitika, az adórendszer, de kulcskérdés a fiatalok jövője, az oktatás is – fejtette ki a miniszterelnök.

Korábban volt már egy hasonló szervezet  Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal (GVK) néven. 2007 decemberében a munkaadói járulékok 8-10 százalékpontos csökkentését, s ennek ellensúlyaként a az általános forgalmi adó emelését javasolták 20 százalékról 22-24 százalékra.  Az alapvető élelmiszereknél és az élőmunka igényes szolgáltatásoknál 16-18 százalékos áfakulcsot javasoltak. A javaslataik hatása részlegesen jelentkezett évekkel később az adórendszer Bajnai-kormány féle átalakításakor.

(MTI, Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 5.

Az áfatörvény szerinti építési telek fogalmának értelmezése

Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.