Júliustól 2 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Júliustól 2 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó, valamint ahhoz kapcsolódóan az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás munkaadókat érintő része a kormány kezdeményezésére.

Az Országgyűlés szerdán 160 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett fogadta el a pénzügyminiszter előterjesztését, kivételes eljárásban.

Mind a szociális hozzájárulási adó, mint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás munkaadókat terhelő része 17,5 százalékra mérséklődik az eddigi 19,5 százalékról.

Ehhez kapcsolódóan változnak az összevont adóalap megállapításának szabályai is. Ha a magánszemély egy adott jövedelem után kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére, úgy a jövedelme 85 százalékát kell figyelembe venni az eddigi 84 helyett.

Ugyanígy módosul a kisadózók ellátási alapja is, tekintettel arra, hogy a tételes közterhen belül a szociális hozzájárulási adórész csökken, így az egyéni járulékoknak megfelelő adórész növekszik, ezért az ellátások alapjaként is magasabb összeget vesznek figyelembe a jövőben.

Az kormány az adócsökkentést azzal indokolja, hogy a magyar gazdaság kiemelkedően jól teljesít, a növekedés az idei első negyedévben az unióban a legmagasabb volt, és a kabinet adócsökkentéssel, a foglalkoztatás ösztönzésével kívánja megvédeni a magyar gazdaság eredményeit.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.