Júliustól újabb esetekben mentesülhetünk a számlakibocsátás alól (I. rész)
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A rengeteg jogszabályi változás között sokak számára elsikkadhat, hogy a jogalkotó 2021. július 1-jétől újabb esetekben biztosít könnyítést az adóalanyok számára a bizonylatolás terén.
Átutalásnál is elég lehet a nyugta
Az új szabály háttere:
Korábbi cikkünkben már volt szó arról, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 165. § (1) bekezdés b) pontja mentesítette az adóalanyokat a számlakibocsátási kötelezettség alól abban az esetben, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig (gyűjtőszámlázás esetén az egy napra egybeszámlázott teljesítés napján) készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel vagy többcélú utalvánnyal maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri.
A jogalkotó az értékesítő és a vevő egyidejű jelenlétét feltételező fizetési módok esetében kívánta lehetővé tenni a számlázás alóli mentesülést, mivel ezeknél biztosított a teljesítéskor az ellenérték azonnali megfizetése. A 2007-ben elfogadott eredeti szövegben még csak a készpénz és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz szerepelt, mivel az azonnali fizetés leginkább ezekkel volt megoldható. 2010-től a törvény – figyelemmel a vásárlási- és egyéb utalványokkal (pénzhelyettesítő eszközökkel) történő fizetések széles körű elterjedésére – lehetővé tette, hogy pénzhelyettesítő eszközzel történő fizetés esetében is mentesülhessenek az adóalanyok a számlakibocsátás alól. 2019. július 24-étől az utalványok uniós szabályozásával összhangban az utalványok közül már csak a többcélú utalvány jelent meg a mentesítő szabályban, hiszen az egycélú utalványoknál magának az utalványnak az átruházása az adóztatási pont, a beváltáskor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem minősül adóztatandó ügyletnek.
Mivel a technológia fejlődésével egyre több olyan fizetési mód is biztosítja az ellenérték vásárlással egyidejű megfizetését, ami korábban hosszabb időt vett igénybe (pl. átutalásnál az azonnali fizetési rendszernek köszönhetően akár másodperceken belül megérkezhet az átutalt összeg az értékesítő számlájára) vagy még nem is létezett (pl. megjelent az applikációk útján történő fizetés), ez pedig a korábbi kritériumrendszer állandó felülvizsgálatát tenné szükségessé, a jogalkotó úgy döntött, nem kívánja újabb és újabb esetkörökkel bővíteni az elfogadott fizetési megoldásokat, hanem a számlaadás alól mentesítést 2021. júliusától az egyszerűség kedvéért már nem köti a fizetési módhoz.
2021. július 1-jétől ezért az adóalany a fizetési módtól függetlenül mentesül a számlakibocsátás alól, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét a teljesítésig (gyűjtőszámlázás esetén az egy napra egybeszámlázott teljesítés napján) maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri. Az év második felétől így akár átutalás esetén is adhat az értékesítő nyugtát számla helyett, természetesen a fennmaradt feltételek teljesülése esetén.
Mik a mentesülés megmaradt feltételei?
A mentesülésnek továbbra is kritériuma az, hogy a termék beszerzője, illetve a szolgáltatás igénybevevője nem lehet adóalany vagy adóalanynak nem minősülő jogi személy, az ellenérték adót is tartalmazó összege pedig nem érheti el a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.
Az Áfa tv. 165. § (2) bekezdése korlátként határozza meg, hogy a mentesülés nem alkalmazható a 6. § (4) bekezdésében, valamint a 89. §-ban meghatározott esetekben, tehát az új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése, a sorozatjellegű ingatlanértékesítés, valamint az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés vonatkozásában. (A Közösségen belüli távértékesítés, amelynél korábban szintén tilos volt alkalmazni a mentesítő szabályt, júliustól összetettebb szabályozást kapott, amiről cikkünk második részében lesz szó.)
Számla helyett nyugta, nyugta helyett számla
Nincs változás abban, hogy ha az adóalany a teljesítésig megfizetett ellenértékre tekintettel mentesül a számlakibocsátás alól, akkor az ügyletről nyugtát kell kibocsátania. A nyugta lehet papíralapú vagy elektronikus. Mindkét esetben magyar nyelven kell kiállítani, és – ha nem pénztárgépes nyugtáról van szó – az Áfa tv. mellett a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (a továbbiakban: Számlarendelet) előírásainak is meg kell hogy feleljen.
A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: Pénztárgéprendelet) 1. mellékletében felsorolt körökbe tartozó értékesítésekről, ha mentesül a számlakibocsátási kötelezettsége alól, az adóalany köteles pénztárgéppel kibocsátani a nyugtát, egyéb esetekben saját döntésétől függ, hogy pénztárgéppel, nyugtatömbből vagy számítógéppel kiállított nyugtával tesz eleget a nyugtakibocsátási kötelezettségének.
Pénztárgépes nyugtakibocsátás esetén, függetlenül attól, hogy az jogszabályi kötelezettség vagy az adóalany saját választása alapján történik, online adatkapcsolatra képes pénztárgépet kell használni, és meg kell felelni a Pénztárgéprendelet előírásainak.
A pénztárgépes nyugtakibocsátás fenti szabályaiban a 2021. év sem hozott változást, egy más vonatkozásban viszont igen. Az adóalany dönthet úgy, hogy, habár adhatna számla helyett nyugtát, mégis inkább számlát állít ki (például mert nem szeretne online pénztárgépbe beruházni). Korábban minden egyes ilyen számláról adatot kellett szolgáltatnia az adóhatóság felé a PTGSZLAH adatlapon, a számla kibocsátásának keltét alapul véve naponkénti bontásban, havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig. Ez a kötelezettség 2021. január 4-én megszűnt, az ezen időponttól kezdődően nyugta helyett kibocsátott számlákról már nincs adatszolgáltatási kötelezettség.
Ugyanezen időponttól kezdődően egy másik kötelezettség is megszűnt. A Számlarendelet ugyanis korábban előírta, hogy a számlázó programok, illetve az online számlázó rendszerek használatba vételét vagy a használatból kivonását 30 napon belül be kell jelenteni a SZAMLAZO nyomtatványon. 2021. január 4. óta ez a bejelentési kötelezettség sem áll fenn.
