Júliustól újabb esetekben mentesülhetünk a számlakibocsátás alól (II. rész)


A rengeteg jogszabályi változás között sokak számára elsikkadhat, hogy a jogalkotó 2021. július 1-jétől újabb esetekben biztosít könnyítést az adóalanyok számára a bizonylatolás terén.  Sorozatunk második részében a közösségen belüli távértékesítés bizonylatolásáról szólunk.

Közösségen belüli távértékesítés bizonylatolása

2021. június 30-áig az Áfa tv. 165. § (2) bekezdése értelmében a Közösségen belüli távértékesítés esetén is kötelező volt számlát kibocsátani, függetlenül attól, hogy az ellenérték megfizetésére a teljesítésig sor került-e.

2021. július 1-jétől viszont bizonyos esetekben ez a tilalom is megszűnt. Ennek hátterében az áll, hogy júliustól a távértékesítésre új szabályok vonatkoznak, amelyek a teljesítési hely és az ahhoz kapcsolódó értékhatár mellett az adókötelezettség teljesítésének módjára is kiterjednek.

A távértékesítés új előírásai

Míg 2021. június 30-ig a távértékesítés az Áfa tv. alkalmazásában a Közösségen belüli csomagküldő kereskedelem esetköreire korlátozódott, júliustól a jogszabály megkülönbözteti a termék Közösségen belüli távértékesítését és a harmadik államból importált termék távértékesítését.

Közösségen belüli távértékesítésről az új szabályok szerint is kizárólag akkor beszélhetünk, ha a vevő nem adóalany személy, szervezet, vagy olyan adóalany vagy nem adóalany jogi személy, akinek (amelynek) beszerzése, mint termék Közösségen belüli beszerzése után a 20. § (1) bekezdés a) és d) pontja értelmében nem kell adót fizetnie.

A korábbi, tagállamonként eltérő értékhatárok helyébe egységes 10 ezer eurós uniós szintű értékhatár lép, amelybe a távértékesítések mellett a távolról nyújtható szolgáltatások is beleszámítanak. A célország szerinti adózás ezen értékhatár túllépése esetén kötelező, de az értékhatár alatt is választható.

MOSS, OSS, IOSS

Az adminisztráció terén is változást hoz az e-kereskedelemmel kapcsolatos új uniós szabályozás: míg 2021. június 30-ig kizárólag a távolról is nyújtható szolgáltatások után fizetendő áfával számolhattak el az adóalanyok az ún. egyablakos rendszer keretében, júliustól az egyéb, nem adóalany részére nyújtott, a fogyasztás tagállamában adózó szolgáltatások és a távértékesítések vonatkozásában is alkalmazhatják ezt a megoldást. Az eddigi egyetlen egyablakos rendszert (MOSS: Mini One Stop Shop, “mini egyablakos ügyintézés”) pedig az OSS/IOSS rendszer (OSS: One Stop Shop “egyablakos ügyintézés”; IOSS: Import One Stop Shop “import egyablakos ügyintézés”) váltja fel.

Az OSS rendszeren belül az ún. uniós séma szolgál az EU-s adóalanyok által teljesített Közösségen belüli távértékesítések és a Közösség más tagállamába nem adóalany megrendelőnek nyújtott szolgáltatások áfájának elszámolására. E séma alkalmazható ezenkívül a Közösségben nem letelepedett harmadik országos adózó távértékesítéseire, valamint az elektronikus platformok által “teljesített” fikciós termékértékesítésekre is.

Az OSS rendszeren belül az ún. nem uniós séma a Közösségben nem letelepedett, harmadik országos adózók által Közösségen belüli, nem adóalanyoknak nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos adókötelezettségek teljesítésére szolgál.

Az IOSS rendszerben pedig a harmadik államból importált, 150 eurót meg nem haladó belső értékű, nem jövedékiadó-köteles termékek távértékesítését (import távértékesítés) terhelő hozzáadottérték-adó vallható be és fizethető meg.

Az új egyablakos rendszerekről további információk találhatóak a NAV oldalán 2021. június 2-án közzétett tájékoztatóban.

A Közösségen belüli távértékesítés bizonylatolása

Az uniós egyablakos rendszert alkalmazó adóalanyoknak azon tagállam előírásai szerint kell a bizonylatolást teljesíteniük, amely tagállamban az egyablakos rendszerbe regisztráltak. [Az erre vonatkozó uniós szabályt 2019 óta az Áfa tv. 158/A. § (4) bekezdése is tartalmazza.]

Az Áfa tv. 165. § (6) bekezdése az egyablakos rendszer alkalmazásának egyszerűsítése érdekében 2021. július 1-jétől úgy rendelkezik, hogy amennyiben az adóalanyt Magyarországon vették nyilvántartásba az egyablakos rendszerben, akkor mentesülhet a számla kibocsátása alól a teljesítésig megfizetett ellenértékre vonatkozó mentesítési szabály alkalmazásával. Ez természetesen azt is jelenti, hogy ilyen esetben nyugtát kell kibocsátani. Ha viszont a vevő számlát kér, az értékesítő köteles ennek eleget tenni, mivel ez esetben a mentesülés egyik feltétele nem teljesül.

Lényeges, hogy júliustól sem lehet a Közösségen belüli távértékesítést számla helyett nyugtával bizonylatolni, ha az adófizetési kötelezettség teljesítésére nem az egyablakos rendszer alkalmazásával kerül sor. Amennyiben az adóalany nem regisztrál az OSS-ba, a teljesítés helyének (a fogyasztás tagállamának) számlázási szabályait kell alkalmazni. Ha pedig ez Magyarország, akkor a számla kibocsátása kötelező még akkor is, ha a vevő az ellenértéket maradéktalanul rendezte a teljesítés időpontjáig, mivel az Áfa tv. 165. § (6) bekezdése értelmében az (1) bekezdés b) pontja szerinti mentesítő szabály Közösségen belüli távértékesítés esetén nem alkalmazható, e tilalom alól csak az egyablakos rendszerben történő adózás jelent kivételt.



Kapcsolódó cikkek

2021. július 29.

Ingatlanhoz kapcsolódó termékértékesítések és szolgáltatások teljesítési helye – II. rész

A cikksorozat első része tisztázta a hazai és az uniós szabályozás ingatlanhoz kapcsolódó fogalmait, kitért arra, hogy az ingatlanok vonatkozásában mely ügyletek minősülnek termékértékesítésnek, illetve mi keletkeztet adóalanyiságot. A cikksorozat második része az ingatlanokkal kapcsolatos ügyletek teljesítési helyéhez kapcsolódóan a szolgáltatások jellemzőit és besorolását ismerteti részletesen. Az Adó szaklap cikke.