K+ F esetén igénybe vehető adókedvezmények

MKVKOK

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az a vállalkozás, amely kutatóhelynek minősülő szervezetben saját tevékenységi körben kutatás fejlesztési tevékenységet végez, a K+F közvetlen költségeire adó- vagy adóalap-kedvezményt vehet igénybe.

Egy, a napokban tartott előadáson nagy érdeklődésre tartott számot  a 2019. január 1-től hatályos új lehetőség a K+F kedvezmények elszámolása, ezért röviden összefoglalom ennek lényegét. Mivel eddig nagyrészt a nyereségalapú adókat lehetett csökkenteni, az idei évtől alkalmazható szociális hozzájárulásiadó-kedvezmény olyan vállalkozások számára is igénybe vehetővé teszi az adócsökkentés lehetőségét, amelyek eddig – társasági adófizetés megfizetésére vonatkozó kötelezettség híján – ezzel nem tudtak élni.

A K+F költségek az alábbi fő csoportokból állnak össze:

  • anyag,
  • igénybe vett szolgáltatások,
  • écs,
  • bér.

Ez az utolsóként felsorolt a legfontosabb tétel, hiszen a K+F kreatív alkotómunka, szellemi hozzáadott érték, emiatt a bérköltség általában kiteszi a költségek 50–60%-át.

Egyes országokban kizárólag a bérre lehet K+F kedvezményt igénybe venni, nálunk január 1-től az adózó döntése szerint a K+F bérköltség a társasági és iparűzési adóalapból levonható, vagy az arra eső Szocho felét nem fizeti meg az adózó.

A többi költségtétel, a régóta élő lehetőség szerint a, TAO- és HIPA-alap csökkentésére továbbra is felhasználható.

A bérköltség az eddigiekhez hasonlóan a számviteli törvényben meghatározott, s ebben az esetben sem számítható bele a kedvezménybe például a cafeteriára vagy utazásra kifizetett összegre eső Szocho.

A PhD-s kutatók Szocho kedvezményével ellentétben ebben az esetben nincs előírás a projekttagok végzettségére vagy munkakörére, minden olyan személy bérköltsége után jár a kedvezmény, aki részt vett a fejlesztésben. Amennyiben a munkaidejének csak egy részében foglalkozott ezzel, a bérköltséget arányosítani kell, és az erre eső Szocho csökkenthető 50%-al.

Feltételei megegyeznek azzal, ahogy a társasági és iparűzési adóban a kedvezmény igénybe vehető, vagyis

  • konkrét K+F projektre számolható el,
  • csak közvetlen költségre alkalmazható, és
  • jogosságát ugyanolyan dokumentációval lehet alátámasztani, mint a TAO és HIPA adóalap -csökkentését.

A két lehetőség kapcsán azonban fontos figyelembe venni az időtényezőt. Míg a TAO és HIPA kedvezményről az érintett évet követően még hónapokig lehetőség van dönteni, a Szocho csökkentéséről érdemes hó végén döntést hozni, amikor a bérszámfejtés önellenőrzés nélkül számításba tudja venni azt. Ez abban okoz nehézséget, hogy a projekt K+F tartalmában addigra már biztosnak kell lennie az adózónak.

De ha valamilyen ok miatt elmaradt, utólag a kedvezmény önrevízióval érvényesíthető.

A két kedvezmény adóhatását összehasonlító táblázatot és azokat a fontos szempontokat, melyek alapján az adózó arról dönthet, mely adónemben veszi igénybe a kedvezményt itt olvashat.

A cikk szerzője Badak Zsuzsanna innovációs tanácsadó és Badak Béla okleveles könyvvizsgáló, az MKVK Oktatási Központ oktatói. Az MKVKOK az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Kúria döntés: közösségen belüli adómentes értékesítés igazolása
2020. szeptember 21.

A termék más tagállamba történő kiszállítása igazolásának módjaként, a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a Nemzeti Adó-és Vámhivatal honlapján tájékoztató került közzétételre 2013-ban. Ez valójában iránymutatásként szolgált adózók részére több éven keresztül. Idei évtől a mentesség alkalmazása tekintetében változtatást eszközölt a jogalkotó.

Az osztalék előírásának és könyvelésének szabályai
2020. szeptember 18.

Az osztalék előírás és elszámolás szabályairól szerzett tudásunkat nem árt felfrissíteni beszámoló készítés idején. Fontos tisztában lenni azzal, milyen megkötések vonatkoznak az osztalék kifizetésére.

Hammurabi törvényei
2020. szeptember 18.

A történelmet meghatározó dokumentumok sorában tulajdonképpen Hammurabi törvényoszlopa volt az első. A Kr. előtti XVIII. században készített diorit kőoszlop az állami és társadalmi működésre ír elő kötelezettségeket. Megkülönböztetett szabályok vonatkoznak az uralkodó és a templomok sérelmére elkövetett tetteknek, ezek büntetése sokkal súlyosabb, mintha azokat mások ellen követték volna el.