Kamatkedvezményből származó jövedelem – mennyi az adó- és járulékteher?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 72. §-a alapján kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezhet a magánszemélynek adott kedvezményes kamat mellett nyújtott kölcsön esetén.

Ez esetben a jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal – kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot.

Az adó mértéke a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék, továbbá 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót is kell fizetnie a kifizetőnek adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – megállapított kötelezettségként.

A törvény meghatározza azt is, hogy mikor nem kell – a követelés fennállta ellenére – kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani. Ilyen eset az Szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pontjában rögzítettek szerint, ha a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekk…

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 72. §-a alapján kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezhet a magánszemélynek adott kedvezményes kamat mellett nyújtott kölcsön esetén.

Ez esetben a jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal – kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot.

Az adó mértéke a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék, továbbá 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót is kell fizetnie a kifizetőnek adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – megállapított kötelezettségként.

A törvény meghatározza azt is, hogy mikor nem kell – a követelés fennállta ellenére – kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani. Ilyen eset az Szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pontjában rögzítettek szerint, ha a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekk…

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 72. §-a alapján kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezhet a magánszemélynek adott kedvezményes kamat mellett nyújtott kölcsön esetén.

Ez esetben a jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal – kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot.

Az adó mértéke a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék, továbbá 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót is kell fizetnie a kifizetőnek adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – megállapított kötelezettségként.

A törvény meghatározza azt is, hogy mikor nem kell – a követelés fennállta ellenére – kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani. Ilyen eset az Szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pontjában rögzítettek szerint, ha a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekk…