Kamatkedvezményből származó jövedelem – mennyi az adó- és járulékteher?


Cégünk munkáltatói kölcsönt szeretne adni két dolgozójának. Az egyik lakásfelújításra, a másik gépkocsi vásárlására szeretne kölcsönt felvenni. Kedvezményes kamatot szeretnénk felszámolni a kölcsön után. Egyik munkavállaló sem vett fel eddig hitelt, és a mostani összeg sem több 10 millió forintnál. Mind a két kölcsön esetén kell számolni a kedvezményes kamat utáni munkáltatói adó- és járulékteherrel?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 72. §-a alapján kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezhet a magánszemélynek adott kedvezményes kamat mellett nyújtott kölcsön esetén.

Ez esetben a jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal – kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot.

Az adó mértéke a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék, továbbá 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót is kell fizetnie a kifizetőnek adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – megállapított kötelezettségként.

A törvény meghatározza azt is, hogy mikor nem kell – a követelés fennállta ellenére – kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani. Ilyen eset az Szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pontjában rögzítettek szerint, ha a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekk…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.



Kapcsolódó cikkek

2022. május 17.

Rizsborra csapott le a NAV

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 72. §-a alapján kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezhet a magánszemélynek adott kedvezményes kamat mellett nyújtott kölcsön esetén.

Ez esetben a jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal – kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot.

Az adó mértéke a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék, továbbá 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót is kell fizetnie a kifizetőnek adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – megállapított kötelezettségként.

A törvény meghatározza azt is, hogy mikor nem kell – a követelés fennállta ellenére – kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani. Ilyen eset az Szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pontjában rögzítettek szerint, ha a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekk…

2022. május 17.

Sokat lehet bukni a kriptoügyletek adózásán

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 72. §-a alapján kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezhet a magánszemélynek adott kedvezményes kamat mellett nyújtott kölcsön esetén.

Ez esetben a jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal – kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot.

Az adó mértéke a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék, továbbá 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót is kell fizetnie a kifizetőnek adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – megállapított kötelezettségként.

A törvény meghatározza azt is, hogy mikor nem kell – a követelés fennállta ellenére – kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani. Ilyen eset az Szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pontjában rögzítettek szerint, ha a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekk…

2022. május 17.

NAV-Figyelő 19. hét: hosszabb nyitva tartással vár a NAV

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 72. §-a alapján kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezhet a magánszemélynek adott kedvezményes kamat mellett nyújtott kölcsön esetén.

Ez esetben a jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal – kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot.

Az adó mértéke a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék, továbbá 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót is kell fizetnie a kifizetőnek adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – megállapított kötelezettségként.

A törvény meghatározza azt is, hogy mikor nem kell – a követelés fennállta ellenére – kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani. Ilyen eset az Szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pontjában rögzítettek szerint, ha a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekk…