Kapcsolt vállalkozások közötti szokásos piaci kamat

Szerző: Lakatos Zsuzsa
Dátum: 2016. június 9.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hogyan állapítható meg a kapcsolt vállalkozások közötti hitel és kölcsön ügyletek esetében a szokásos piaci kamat, és milyen alátámasztási, bizonyítási lehetőségeket lehet alkalmazni?

 


Kapcsolt vállalkozások között az egyik leggyakrabban előforduló tranzakció a hitel- illetve kölcsönnyújtás. Legyen szó akár a külföldi anyavállalat által nyújtandó finanszírozási problémákat egyensúlyozó vagy beruházási hitelről, akár belföldi kapcsolt felek közötti pénzösszegek biztosításáról, a tőke összegre jutó kamattal foglalkozni szükséges több szempontból is.

A hitel és pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatásnak minősül, melyet üzletszerűen csak engedéllyel, különböző feltételek teljesítése esetén lehet végezni. Feltételezzük, hogy a vállalkozások közötti kölcsönnyújtás nem üzletszerű és nem széles körben folytatott tevékenység. Az esetenkénti pénzkölcsön nyújtásának tehát nincs jogszabályi akadálya.

Javasolt azonban az, hogy a két fél kölcsönszerződést kössön, amelyben – többek között – rögzíteni kell:

– a kölcsönnyújtás időpontját;

– az adott/kapott kölcsön pénznemét és összegét;

– a kölcsönnyújtás feltételeit (mire fordítható az adott/kapott kölcsön), ideértve azt is, hogy a kapott kölcsön után kell-e, illetve milyen mértékű kamatot és mikor kell fizetni, hogyan történik a kamat számítása;

– a kölcsön visszafizetésének a garanciáit, fedezetét, a visszafizetés, a törlesztés időpontját, időpontjait,

– késedelem esetén a késedelmi kamat mértékét.

Ha kölcsön nyújtását kölcsönszerződés nem támasztja alá, akkor az így átadott pénz nem feltétlenül tekinthető kölcsönnek, hanem átminősíthető véglegesen átadott pénzeszközzé, és ekkor annak az összes következményével számolni kell.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

Speciális eset lehet, amikor a kapcsolt felek között ki nem egyenlített és lejárt vevői, illetve szállítói tartozások állnak fenn. Egy adóhatósági vizsgálat során a lejárt tartozásokat is akár kölcsönné minősíthetik és kamatot vagy késedelmi kamatot számíthatnak ki a revizorok a kintlévőségekre. Célszerű tehát piaci mértéknek megfelelő késedelmi kamatban is megállapodniuk a feleknek és azt el is számolni.

Az új Ptk. előírásai alapján a kölcsön nyújtójának kamat jár. A kamat mértékében azonban a felek szabadon állapodnak, állapodhatnak meg, és így a kamat akár 0% mértékű is lehet, ha egybehangzóan, írásban a kamat mértékét így rögzítették. Az előbbiekben leírtak általában a független felek közötti kölcsönnyújtás esetén helytállóak, bár nem jellemzőek, hiszen a kamatmentes kölcsönt nyújtó lemond pénzeszközei hasznosításából származó jövedelméről, más szavakkal ajándékot ad annak, aki a pénzét kölcsönveszi.

A társasági adó törvény 18.§. alapján a kapcsolt vállalkozásoknak társasági adóalap korrekció kötelezettségük merül fel, ha az egymás közötti ügyleteik során a piaci ártól eltérő árat alkalmaznak. Ez az előírás a kölcsönökre, hitelekre járó, illetve fizetendő kamatokra is érvényes. Kamatmentes kölcsön esetében például a nyújtó félnél egy elmaradt kamatbevétel állhat fenn, ami után társasági adó fizetés keletkezhet. Amennyiben egy magyar vállalkozás a külföldi anyavállalatától piaci kamatnál magasabb kamatot fizet, szintén köteles a társasági adó alapját megemelni a szokásos piaci kamat és az alkalmazott kamat különbözetével.

Mi tekinthető szokásos piaci kamatnak? 

Ha a kölcsönt nyújtó fél oldalát nézzük, akkor ott gyakorlatilag egy járó betéti kamatról van szó, amiről a nyújtó lemond. Ha a kölcsönt kapó oldaláról vizsgálódunk, akkor pedig egy hitel kamatot lenne célszerű vizsgálni, amennyiért ő más vállalkozástól, hitelintézettől kapná a kölcsönt. Ez némi ellentmondást rejt magában, azonban az eddigi adóhatósági gyakorlat alapján elmondható, hogy ilyen esetben a felek között hitelkamatot szükséges vizsgálni.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

Milyen összehasonlítható hitelkamatok állhatnak a hazai vállalkozások rendelkezésére?

1. Amennyiben hasonló típusú kölcsönt vesz igénybe a vállalkozás független féltől is, akkor a független fél esetében meghatározott kamat mindenképpen vizsgálandó. Az összehasonlításnál szükséges megvizsgálni a tőke nagyságrendjét, devizanemét, a futamidőt, a biztosítékot, a kamat jellegét (fix kamatozású, vagy változó kamatozású), stb. Ezen feltételek alapján, ha van összehasonlítható kölcsön, akkor ez lehet irányadó a kapcsolt felek közötti kamat meghatározásánál.

2. Ugyanez vehető alapul akkor is, ha a vizsgált vállalkozás független félnek nyújt összehasonlítható kölcsönt, vagy a kapcsolt fél ügyletei között van összehasonlítható független hitel vagy kölcsönügylet.

3. Kiindulási alapként megfelelőek lehetnek a kapcsolt felek esetében a számlavezető bank vagy hitelintézet által közzétett, nyilvános kamat adatok, ezeket célszerű el is menteni. Azonban figyeljünk arra, hogy ezek általános kamatok és csak tájékoztató jelleggel kerülnek közzétételre. A bankok a kamat meghatározásánál egyedileg vizsgálják az adott vállalkozás hitelképességét és adósminősítést készítenek. Ezért javasolt a kapcsolt féllel kötött ügylet előtt a számlavezető banktól (de akár más hitelintézetektől is) ajánlatokat bekérni a megfelelő feltételek szerint a kölcsönt felvevő vállalkozásnak. Természetesen még ez sem 100%-os biztonságú, de már közelítő becslést adhat, viszont a megfelelő kiigazításokat meg kell tenni, hiszen kapcsolt felek között általában például nem kerül biztosíték kikötésre.

4. Megfelelő összehasonlítási alapot jelenthet az MNB honlapján közzétett statisztikai adatsor is, amennyiben megfelelően besorolható az adott kölcsön egy statisztikai kategóriába.

5. Léteznek olyan nemzetközi adatbázisok, melyek megfelelő adatok alapján összehasonlítható kamat adatokat biztosítanak. Nagyobb volumenű ügyletek esetében érdemes lehet ilyen adatbázis kutatás készítésébe beruházni (pl. LoanConnector).

Magánszemély tulajdonos által nyújtott kölcsön (tagi kölcsön) esetében szintén kapcsolt vállalkozások között fennálló kölcsönről van szó – tehát a bejelentési kötelezettség fennáll -, azonban a társasági adó hatálya alá tartozó adózó esetében a kapcsolt vállalkozásnak minősülő magánszemély tulajdonos által nem egyéni vállalkozói minőségben kötött szerződésekre nem vonatkozik az adóalap növelésének kötelezettsége a szokásos piaci ártól különböző ellenérték alkalmazása esetén.

A Tao. törvény 18.§-ban és a 22/2009. PM rendeletben rögzített transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség azokat a kapcsolt vállalkozásokkal kötött tranzakciókat nem érinti, ahol az ügyleti érték az 50 millió forintot nem haladja meg. Kölcsönök, hitelek esetében a tranzakció, ügylet ellenértéke a kamat, tehát ilyen esetekben a kamat összegét szükséges vizsgálni a mentességek beazonosításához. Felhívjuk a figyelmet azonban arra, hogy az összevonható szerződések esetében az ügyleti értékeket össze kell számítani (pl. ugyanarra a célra nyújtott, hasonló feltételekkel rendelkező kölcsönök esetében a kamatokat), és emellett ne felejtsük el a Tao. törvényben meghatározott alultőkésítési szabály vizsgálatát sem.

 

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.


Kapcsolódó cikkek:


NAV: az adózón múlik, megbírságolja-e az adóhatóság
2018. augusztus 17.

Augusztustól az adózó magatartásán múlik, kap-e bírságot a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) az elmulasztott, késedelmes vagy hibás online számlaadat-szolgáltatás miatt; ha minden tőle telhetőt megtett az adatszolgáltatás teljesítése érdekében, akár mentesülhet is a szankció alól - hívta fel a figyelmet az adóhatóság pénteken.

Varga: az online számlázással jelentősen csökkenhet az adóelkerülés
2018. augusztus 17.

Varga: az online számlázással jelentősen csökkenhet az adóelkerülés

Augusztus 14-ig mintegy 7,5 millió számla érkezett az adóhivatalhoz, és több mint 272 ezren regisztráltak az online számlarendszerbe. Az új szisztémával az egyszerűsítés és az adminisztrációcsökkentés mellett eredményesebbé válhat a csalások felderítése is, jelentősen - akár tíz százalék alá is - csökkenhet az adóelkerülés mértéke - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.

Étolajat és kristálycukrot foglalt le a NAV
2018. augusztus 16.

Száz tonna étolajat és 48 tonna kristálycukrot foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mert egy élelmiszer-kereskedő cég úgy próbálta kijátszani az uniós áfaszabályokat, hogy hamis adatokkal rögzítette a szállítmányt - közölte a NAV csütörtökön.

Másra alapozná az adóztatást az Economist
2018. augusztus 16.

A tulajdon, az öröklés és a bérleti díjak erősebb adóztatását javasolja az Economist; a szerző a cégek helyett a befektetők adóztatását javasolja – írja a Napi.hu.

Megszűnt a magánszemélyek 75 százalékos különadója
2018. augusztus 16.

Július 26-tól megszűnt a magánszemélyek 75 százalékos különadója, amelyet már a 2018. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre sem kell alkalmazni – közölte tájékoztatójában az adóhatóság.