Kata adózás lényege – 4. rész

Lakatos Zsuzsa
Szerző: Lakatos Zsuzsa
Dátum: 2019. április 18.
Címkék: ,
Rovat:
Mikor állhat fenn egy kisadózó vállalkozás esetében a munkaviszonnyá történő minősítés veszélye? Melyek azok a körülmények, amelyek fennállása megdönti a munkaviszony vélelmét? Cikksorozatunk aktuális részében ezeket a témákat járjuk körül.

Milyen következményekkel jár, ha a kata adózás munkaviszonyt leplez?

Amennyiben a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet a tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.

Tehát ebben az esetben a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések szerint kell a bejelentési, bevallási, adólevonási és adófizetési kötelezettséget utólag teljesíteni. E mellett pedig az adóhiánynak minősülő, le nem vont, be nem fizetett adó (például személyi jövedelemadó, járulékok, szociális hozzájárulási adó, stb.) után akár annak 50%-áig terjedően adóbírságot is kiszabhat az adóhatóság.

Az Art. 255. §-ban található mulasztási bírság rendelkezése szerint az adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmaz vagy alkalmazott.

Továbbá figyelemmel kell lenni arra is, hogy a munkaviszony további kötelezettségeket is ró az adózóra, például üzemorvosi vizsgálat, munkavédelmi oktatás, tűzvédelmi oktatás, adatvédelmi szabályok speciális, munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseinek betartása, stb.

Mi az adóhatóság álláspontja, vélelme egy kisadózó vállalkozás esetében?

Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezheti, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre.

Itt értelmezésre szorul, hogy mit jelent a 13. § szerinti adatszolgáltatásra kötelezett adózó.

13. § Az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év március 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki.

Tehát akár a kisadózónál, akár a tőle 1 millió forint összeg feletti számlát (összeadva egy naptári év alatt) befogadó vállalkozást vizsgálja az adóhatóság, ellenkező bizonyításig vélelmezhetik az adóellenőrök, hogy munkaviszonyról van valójában szó a két fél között. Mit szükséges tehát előzetesen megvizsgálni egy kisadózó vállalkozással megkötendő szerződés előtt? Melyek azok az ismérvek, amelyek mentén a munkaviszonnyá történő minősítés kockázatát meg lehet vizsgálni?

Munkaviszonytól való elhatárolást meghatározó körülmények

A munkaviszony fennállásának vélelmét a törvény szerint akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:

Sor-szám

Körülmény

Megvalósul (X)

1.

A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette.

2.

A naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem adatszolgáltatásra köteles személytől (a továbbiakban: megrendelő) szerezte.

3.

A megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan.

4.

A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll.

5.

A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő bocsátotta a kisadózó rendelkezésére.

6.

A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

7.

A kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében azért nem minősül főállású kisadózónak, mert heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll vagy a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban főállású társas vállalkozónak minősül (ideértve a más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózói jogállást is) feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a fent említett jogviszonyok egyikében sem.

Mindez azt jelenti, hogy a hét körülmény közül amennyiben legalább két esetben „X”-et jelölt meg, akkor egynél több körülmény teljesült és a munkaviszony már nem vélelmezhető.

Fontos arra figyelemmel lenni, hogy a fenti körülmények fennállását bizonyítani is szükséges lehet, melynek eszköze lehet például a felek közötti szerződés. Adózó akkor jár el körültekintően, ha ezeket a feltételeket alaposan megvizsgálja és a vizsgálatát akár dokumentálja a szerződés mellett egyéb módon (nyilatkozattétel, stb.).

A 7. körülményhez magyarázat is fontos lehet. Nem elegendő tehát, hogy olyan kisadózóról van szó, aki főállású munkaviszonyban áll vagy más vállalkozásnál főállású társas vállalkozó. Szükséges még az is, hogy a kisadózó bevételének legalább 50 százalékát ne attól a vállalkozástól szerezze, ahol munkaviszonyban áll vagy ahol főállású társas vállalkozó.

Ha például „A” egyéni vállalkozó kisadózó, aki „B” Kft-nél főállású munkaviszonyban áll, ha a bevételének 60%-át „B” Kft-től szerezte, akkor nem áll fenn a munkaviszony vélelmének megdöntéséhez ez a feltétel.

Hogyan kell az 1 millió forint feletti számlakiállítást figyelembe venni

Naptári év – Üzleti év problematikája

Az 1 millió forint feletti összegű számlázást, ha a kata adózás nem egész évben állt fenn, értelmezésem szerint arányosítani szükséges, tehát ha 07.01-12.31-ig állt fenn a kisadózói státusz, akkor a határ 500.000 Ft.

Több megrendelő összeszámítási kötelezettsége, ha azok kapcsolt vállalkozások

A megrendelőt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket egy személynek kell tekinteni (kapcsolt vállalkozás: a Tao. tv. 44 4. § 23. pontja szerinti vállalkozás).

Tehát ha például a kisadózó vállalkozás számlázott 700.000 Ft-ot „Z” Kft-nek, és annak leányvállalatának, a „K” Kft-nek 400.000 Ft-ot, akkor ezeket a számlázásokat együttesen kell figyelembe venni az 1.000.000 Ft-os értékhatár számításánál.

Cikksorozatunkat folytatjuk.

Forrás: NAV 61. számú információs füzet

A cikk szerzője:Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő Tax Revolutions Kft.


Kapcsolódó cikkek:


Pozitívra javította Magyarország besorolási kilátását az S & P
2020. február 17.

A külső versenyképességet terhelő kockázatok rövid távon korlátozottnak tűnnek az S&P szerint, segít a lebegő árfolyamrendszer és a még mindig alacsony munkaköltségek, ugyanakkor a magyar gazdaság aligha tudja tartósan függetleníteni magát a német ipari termelés gyengeségétől.

Behajthatatlan követelések áfája: az önellenőrzés és a különös eljárás gyakorlati kérdései
2020. február 17.

Cikkünkben azokkal a kérdésekkel foglalkozunk, amelyekre a NAV vonatkozó tájékoztatója nem tér ki. Ezek két témakört érintenek: egyrészről önellenőrzéssel kapcsolatos gyakorlati kérdéseket, másrészt pedig azt, hogy ha az új szabályozás szerint sincs lehetőségünk önellenőrzéssel csökkenteni az adóalapot, hogyan és milyen feltételekkel kérhetjük az áfa visszatérítését külön kérelem benyújtásával.