Kata, kiva: itt vannak az új szabályok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAV-nak 2016. november 1-ig kötelező tájékoztatnia a kiva adóalanyokat az őket érintő, 2017 januárjától életbe lépő változásokról – olvasható az RM blogbejegyzésében.


Az Országgyűlés által immáron elfogadott, a kata és kiva adónemeket érintő, 2017. január 1-től hatályos fontosabb változások az alábbiak.

KATA-szabályok

Az elfogadott adótörvény-módosító csomag – a korábbi javaslat tartalmának megfelelően – módosít a kisadózó vállalkozás bevételének fogalmán. Eszerint a kata adóalany bevételének számítása szempontjából figyelmen kívül hagyhatja a költségek fedezetére és fejlesztési célokra nyújtott támogatások összegét. Az adóalany 6 milliós bevételi értékhatárába a továbbiakban nem számítanak bele ezek a tételek. További könnyítést jelent, hogy ezen rendelkezést az adóalany 2014. évtől kezdve, visszamenőleges hatállyal alkalmazhatja.

KIVA-szabályok

A törvénymódosítás a korábbi 25 főről 50 főre emeli a kiva szerinti adózási mód választhatóságának feltételei közül a létszámplafont (átlagos statisztikai állományi létszám). Megszüntetésre kerül a kiva választhatóságának mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára (500 millió forint) az évközben tevékenységet kezdő vállalkozásokat érintően, az arányosítás szükségessége tekintetében.

A törvénymódosítás a kiva-adóalanyiság megszüntetése tekintetében a korábbi 50 fős átlagos statisztikai állományi létszámhatárt 100 főre emeli fel. 2017 január elsejétől ezen létszám felett szűnik meg az adóalanyiság.

Az adóalap számításában alapvető változás, hogy a továbbiakban a törvény nem a pénzforgalmi szemléletű eredményből vezeti le az adóalapot. Ezt a törvényben meghatározott növelő és csökkentő tételek egyenlege, valamint ennek a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege képezi.

Kiküldetések, cafeteria rendszer, és egyéb természetbeni juttatások

A béren kívüli juttatások rendszerét jelentősen átrajzolta a kormány. Ha szeretne mindent megtudni a cafeteria változásokról, ne hagyja ki ezt a rendezvényt!

Időpont: 2016. június 21.

Előadó: Horváthné Szabó Beáta

Bővebb információ >>

Az elfogadott törvénycsomag – a korábbi javaslathoz képest – pontosítja az osztalék és a pénztár növekményének fogalmait az adóalap számítást érintően a növelő tételek tekintetében. E pontosításon túl az Országgyűlés változatlan tartalommal fogadta el azt, hogy a növelő tételek közé tartozik a saját tőke csökkenéseként elszámolt összeg, a fizetendő osztalék, a pénztár meghatározott növekménye, a Tao tv. szerinti nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, ráfordítások összege, bírságok, pótlékok összegei, és a behajthatatlan követelés összegének elengedése.

Az elfogadott törvénymódosítás szerint a csökkentő tételek közé tartozik a saját tőke növekedéseként elszámolt összeg, a kapott osztalék összege, valamint a pénztár meghatározott csökkenésének összege. A személyi jellegű ráfordítás fogalmába a továbbiakban nem értendő bele a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapja.

A módosítás alapján a változásokat megelőzően a kiva hatálya alá tartozó adóalanyok olyan adóalap csökkentő korrekcióval élhetnek, amelyek ellensúlyozzák számukra a változások negatív hatásait. Ezen adóalap-csökkentő tétel levezetéséről a NAV-nak kötelezettsége tájékoztatnia az adóalanyokat 2017. december 31-ig.

A módosító törvénycsomag könnyítést tartalmaz az elhatárolt veszteség felhasználását illetően, ugyanis a továbbiakban nem él az a korlátozás, hogy a vállalkozás az elhatárolt veszteség összegét csak 10 év alatt egyenlő részletekben használhatja fel.

Az elfogadott törvény alapján ugyancsak változnak az adóelőleg fizetésre vonatkozó szabályok is. E szerint az adóelőleg összegébe nem kell beleszámítani a pénzeszközök változását, a Kiva törvény alapján megfizetett adót, illetve adóelőleget. Az új szabályok értelmében az adóelőleget az összes járulékalapot képező jövedelem, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel és a fizetendő osztalék összege, és az ebből levont, kapott osztalék összegének egyenlege alapján kell meghatározni.

A bejegyzés szerzője Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adómenedzsere. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).