Kata, kiva: itt vannak az új szabályok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAV-nak 2016. november 1-ig kötelező tájékoztatnia a kiva adóalanyokat az őket érintő, 2017 januárjától életbe lépő változásokról – olvasható az RM blogbejegyzésében.


Az Országgyűlés által immáron elfogadott, a kata és kiva adónemeket érintő, 2017. január 1-től hatályos fontosabb változások az alábbiak.

KATA-szabályok

Az elfogadott adótörvény-módosító csomag – a korábbi javaslat tartalmának megfelelően – módosít a kisadózó vállalkozás bevételének fogalmán. Eszerint a kata adóalany bevételének számítása szempontjából figyelmen kívül hagyhatja a költségek fedezetére és fejlesztési célokra nyújtott támogatások összegét. Az adóalany 6 milliós bevételi értékhatárába a továbbiakban nem számítanak bele ezek a tételek. További könnyítést jelent, hogy ezen rendelkezést az adóalany 2014. évtől kezdve, visszamenőleges hatállyal alkalmazhatja.

KIVA-szabályok

A törvénymódosítás a korábbi 25 főről 50 főre emeli a kiva szerinti adózási mód választhatóságának feltételei közül a létszámplafont (átlagos statisztikai állományi létszám). Megszüntetésre kerül a kiva választhatóságának mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára (500 millió forint) az évközben tevékenységet kezdő vállalkozásokat érintően, az arányosítás szükségessége tekintetében.

A törvénymódosítás a kiva-adóalanyiság megszüntetése tekintetében a korábbi 50 fős átlagos statisztikai állományi létszámhatárt 100 főre emeli fel. 2017 január elsejétől ezen létszám felett szűnik meg az adóalanyiság.

Az adóalap számításában alapvető változás, hogy a továbbiakban a törvény nem a pénzforgalmi szemléletű eredményből vezeti le az adóalapot. Ezt a törvényben meghatározott növelő és csökkentő tételek egyenlege, valamint ennek a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege képezi.

Kiküldetések, cafeteria rendszer, és egyéb természetbeni juttatások

A béren kívüli juttatások rendszerét jelentősen átrajzolta a kormány. Ha szeretne mindent megtudni a cafeteria változásokról, ne hagyja ki ezt a rendezvényt!

Időpont: 2016. június 21.

Előadó: Horváthné Szabó Beáta

Bővebb információ >>

Az elfogadott törvénycsomag – a korábbi javaslathoz képest – pontosítja az osztalék és a pénztár növekményének fogalmait az adóalap számítást érintően a növelő tételek tekintetében. E pontosításon túl az Országgyűlés változatlan tartalommal fogadta el azt, hogy a növelő tételek közé tartozik a saját tőke csökkenéseként elszámolt összeg, a fizetendő osztalék, a pénztár meghatározott növekménye, a Tao tv. szerinti nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, ráfordítások összege, bírságok, pótlékok összegei, és a behajthatatlan követelés összegének elengedése.

Az elfogadott törvénymódosítás szerint a csökkentő tételek közé tartozik a saját tőke növekedéseként elszámolt összeg, a kapott osztalék összege, valamint a pénztár meghatározott csökkenésének összege. A személyi jellegű ráfordítás fogalmába a továbbiakban nem értendő bele a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapja.

A módosítás alapján a változásokat megelőzően a kiva hatálya alá tartozó adóalanyok olyan adóalap csökkentő korrekcióval élhetnek, amelyek ellensúlyozzák számukra a változások negatív hatásait. Ezen adóalap-csökkentő tétel levezetéséről a NAV-nak kötelezettsége tájékoztatnia az adóalanyokat 2017. december 31-ig.

A módosító törvénycsomag könnyítést tartalmaz az elhatárolt veszteség felhasználását illetően, ugyanis a továbbiakban nem él az a korlátozás, hogy a vállalkozás az elhatárolt veszteség összegét csak 10 év alatt egyenlő részletekben használhatja fel.

Az elfogadott törvény alapján ugyancsak változnak az adóelőleg fizetésre vonatkozó szabályok is. E szerint az adóelőleg összegébe nem kell beleszámítani a pénzeszközök változását, a Kiva törvény alapján megfizetett adót, illetve adóelőleget. Az új szabályok értelmében az adóelőleget az összes járulékalapot képező jövedelem, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel és a fizetendő osztalék összege, és az ebből levont, kapott osztalék összegének egyenlege alapján kell meghatározni.

A bejegyzés szerzője Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adómenedzsere. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek

2022. január 27.

Hat lehetőség, amellyel szja-t spórolhat

Tovább bővült az SZJA-kedvezmények köre, így, ha valaki ma Magyarországon munkabérből él, jó eséllyel élhet valamelyikkel. A teljesség igénye nélkül személyi jövedelemadó kedvezményt élveznek a gyereket nevelő családok, a 25 év alattiak, a fogyatékkal és krónikus betegséggel élők, az első házasok, de azok is, akik a nyugdíjukról vagy az egészségükről szeretnének gondoskodni. Fontos azonban, hogy a kedvezmények nem automatikusak, hanem igényelni kell ezeket az adóelőleg-nyilatkozaton, méghozzá minél előbb, célszerűen még januárban, hogy a bérszámfejtés ezeket már az első SZJA-előleg levonásakor figyelembe vehesse. Ha a munkavállaló nem gondol ezekre, érdemes a munkáltatónak felhívnia rá a figyelmét, mert jelentős összegekről van szó. A BDO Magyarország szakértői összegyűjtötték, hogy milyen adóalap-kedvezmények érvényesíthetőek a 2022-es évre vonatkozó személyi jövedelemadó összegének megállapítása során. Természetesen az esetek egy részében a jogosultságot is igazolni kell.

2022. január 27.

Árukészlet értékesítése magánszemélyként

Adott egy volt egyéni vállalkozó, aki ruhaüzletét elévülési időn túl (2007-ben) megszüntette, a megszűnés során pedig magánszemélyként hozzájutott a maradék árukészlethez. Most úgy döntött, hogy megválna ezen készlettől, magánszemélyként értékesítené. A kapott bevételből (ruha ára plusz postaköltség) a vélelmezett bekerülési költség levonásával (a 75 százalékos szabály alapján) határozná meg a jövedelmet. Ezen kalkulált nyereség után befizeti a 15 százalék szja-t. A kérdésünk az lenne, hogy ez megállja-e a helyét? Az Adó szaklap válasza.