Kata: újra a NAV célkeresztjébe kerülhet a bújtatott munkaviszony


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) szabályai a visszaélések elkerülése érdekében a közelmúltban módosultak. A döntés előjele annak, hogy Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a jövőben kiemelt figyelmet fog fordítani a bújtatott munkaviszony elleni harcra – hívja fel a figyelmet az EY. A társaságoknak érdemes megvizsgálni a katás partnereik kapcsán felmerülő kockázatokat, mielőtt az ellenőrök kopogtatnak.

A katát érintő változások segítségével a Pénzügyminisztérium fel kíván lépni a munkavállalók leplezett foglalkoztatása ellen. A minisztérium kezdeményezése elsősorban az önkéntes jogkövetést segítheti elő, azonban ezzel párhuzamosan fokozódó vizsgálatokra is számíthatnak az érintettek.

„Az elmúlt években kisebb hangsúlyt kaptak a bújtatott munkaviszonnyal kapcsolatos ellenőrzések – nyilatkozta Heinczinger Róbert, az EY adószakértője. – Márpedig a NAV számára minden adat rendelkezésre áll ennek az adózói körnek a beazonosításához. A hivatal ismét kiemelt figyelmet fordít a területre, amit a frissen indult vizsgálatok is bizonyítanak.”

A leplezett foglalkoztatás ellenőrzésének legnagyobb akadálya, hogy nehezen felkutatható és bizonyítható a jogviszony fennállása. A NAV viszont már most is rendelkezik információval arról, hogy melyek azok a katás vállalkozók, akik 1 millió forintot meghaladó bevételt szereztek egyazon cégtől. Az online számla adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztésével pedig a hatóság gyakorlatilag azonnal látja ezen adózók által kiállított számlákat. Mindez jelentősen megkönnyíti a vizsgálatot és növeli annak hatékonyságát.

Kata

„Az online adatszolgáltatás és az összesen egymillió forint fölötti katás kifizetések jelentési kötelezettsége révén az adóhatóság célzottan választhatja ki az érintettek körét – hívta fel a figyelmet dr. Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi iroda adóperes jogásza. – Ráadásul, az elmúlt évek informatikai fejlesztései révén részben automatizálható, hogy mely cégeket szűrik ki ellenőrzés céljából” – tette hozzá a szakértő.

Amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy az adott megbízás valójában bújtatott munkaviszonynak számít, akkor az jelentős szankciókkal jár mind a megbízott, mind a megbízó cég számára. Ebben az esetben a foglalkoztató ráadásul jelentős bírságra is számíthat. A NAV a múltbeli tevékenységet visszamenőleg is vizsgálni fogja, ami kiemelt adókockázattal járhat a kiterjedt katás alvállalkozói körrel rendelkező cégek számára.

„Jelentős bírósági gyakorlata van annak, mely feltételek esetén minősül a megbízás munkaviszonynak. Ha a cég partnerei között vannak katás vállalkozók, mindenképpen érdemes lesz ezeket az együttműködéseket szakemberrel áttekinteni. Jobb ugyanis az ilyen kockázatokat még az adóhatóság megérkezése előtt feltárni” – tette hozzá dr. Bajusz Dániel.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.