Kata: újra a NAV célkeresztjébe kerülhet a bújtatott munkaviszony

Szerző: Adó Online
Dátum: 2020. július 23.
Címkék: , , ,
Rovat:
A kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) szabályai a visszaélések elkerülése érdekében a közelmúltban módosultak. A döntés előjele annak, hogy Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a jövőben kiemelt figyelmet fog fordítani a bújtatott munkaviszony elleni harcra – hívja fel a figyelmet az EY. A társaságoknak érdemes megvizsgálni a katás partnereik kapcsán felmerülő kockázatokat, mielőtt az ellenőrök kopogtatnak.

A katát érintő változások segítségével a Pénzügyminisztérium fel kíván lépni a munkavállalók leplezett foglalkoztatása ellen. A minisztérium kezdeményezése elsősorban az önkéntes jogkövetést segítheti elő, azonban ezzel párhuzamosan fokozódó vizsgálatokra is számíthatnak az érintettek.

„Az elmúlt években kisebb hangsúlyt kaptak a bújtatott munkaviszonnyal kapcsolatos ellenőrzések – nyilatkozta Heinczinger Róbert, az EY adószakértője. – Márpedig a NAV számára minden adat rendelkezésre áll ennek az adózói körnek a beazonosításához. A hivatal ismét kiemelt figyelmet fordít a területre, amit a frissen indult vizsgálatok is bizonyítanak.”

A leplezett foglalkoztatás ellenőrzésének legnagyobb akadálya, hogy nehezen felkutatható és bizonyítható a jogviszony fennállása. A NAV viszont már most is rendelkezik információval arról, hogy melyek azok a katás vállalkozók, akik 1 millió forintot meghaladó bevételt szereztek egyazon cégtől. Az online számla adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztésével pedig a hatóság gyakorlatilag azonnal látja ezen adózók által kiállított számlákat. Mindez jelentősen megkönnyíti a vizsgálatot és növeli annak hatékonyságát.

„Az online adatszolgáltatás és az összesen egymillió forint fölötti katás kifizetések jelentési kötelezettsége révén az adóhatóság célzottan választhatja ki az érintettek körét – hívta fel a figyelmet dr. Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi iroda adóperes jogásza. – Ráadásul, az elmúlt évek informatikai fejlesztései révén részben automatizálható, hogy mely cégeket szűrik ki ellenőrzés céljából” – tette hozzá a szakértő.

Amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy az adott megbízás valójában bújtatott munkaviszonynak számít, akkor az jelentős szankciókkal jár mind a megbízott, mind a megbízó cég számára. Ebben az esetben a foglalkoztató ráadásul jelentős bírságra is számíthat. A NAV a múltbeli tevékenységet visszamenőleg is vizsgálni fogja, ami kiemelt adókockázattal járhat a kiterjedt katás alvállalkozói körrel rendelkező cégek számára.

„Jelentős bírósági gyakorlata van annak, mely feltételek esetén minősül a megbízás munkaviszonynak. Ha a cég partnerei között vannak katás vállalkozók, mindenképpen érdemes lesz ezeket az együttműködéseket szakemberrel áttekinteni. Jobb ugyanis az ilyen kockázatokat még az adóhatóság megérkezése előtt feltárni” – tette hozzá dr. Bajusz Dániel.


Kapcsolódó cikkek:


E-egyszázalék az e-szja mellé
2021. április 16.

A 2020 évi szjabevallás elkészítésének, illetve jóváhagyásának határideje május 20. Ez az 1+1 százalék adó feletti rendelkezési lehetőség hatérideje is, amely az e-szja részeként szintén megoldható pár kattintással.

További érdekességek a számolócédulák világából
2021. április 16.

A számolócédulák szokványos témakörei voltak a vendéglátás, az étel, az ital, a dohányzás, az üzletek, az iparcikkek, a lakossági szolgáltatások, a sajtótermékek reklámozása. Ezek mellett jó néhány egyéb célterület is szerepel a számolócédulákon, így például a nemzeti és politikai propaganda, a pénzügyi szolgáltatások, a kultúra, az egészségügy, a sport, a turisztika. Érdemes ezekre is kitérni!