Katásnak is jó, ha van könyvelője


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) egy egyszerű adózási forma melynek nyilvántartása nem igényli a könyvelő alkalmazását. Egy adózással foglalkozó szakemberrel való kapcsolattartásra azonban szüksége van a Katás kisadózónak is, mert több tényező nehezítheti a kötelezettségei teljesítését. Ilyenek lehetnek például: az iparűzési adó bevallása, alkalmazott foglalkoztatása, éves szinten hat millió forintot meghaladó bevétel, áfa-alanyiság miatti bevallás, változás-bejelentések teljesítése, stb.


Most csak az iparűzési adóval foglalkozunk, mégpedig oly módon, hogy más adózási formák (kisvállalati adó, eva, stb.) szabályait figyelmen kívül hagyjuk.

Háromféle módszer közül választhat a Katás vállalkozás az állandó jellegű iparűzési tevékenysége helyi iparűzési adója alapjának meghatározásakor:

  1. általános módszer (1990. évi C. törvény 39.§)
  2. egyszerűsített módszer (39/A.§)
  3. fix összegű módszer (39/B.§)

Az általános módszer szerint, állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve

  • az eladott áruk beszerzési értékével,
  • a közvetített szolgáltatások értékével,
  • az alvállalkozói teljesítések értékével,
  • az anyagköltséggel, továbbá
  • az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

(2013-tól az árbevétel csökkentése a nagyvállalatoknál sávosan történik, de ez egy Katást nem érinthet, mert az árbevételük messze alatta van az 500 millió forintos értékhatárnak.)

Természetesen az általános módszer alkalmazásához nem elég a bevételi nyilvántartás vezetése, hanem az adóalap megállapításában szerepet játszó többi elem (anyagköltség, közvetített szolgáltatás értéke, stb.) folyamatos nyilvántartására is szükség van. Nem írja le ugyan a törvény, de mivel a bevételi nyilvántartás pénzforgalmi szemléletű, ezért a levonható tényezőket is a pénzforgalmi szemléletnek megfelelően kell nyilvántartani. Azoknak a Katásoknak éri meg az általános módszer alkalmazása, akik viszonylag nagy volumenű levonható tételekkel dolgoznak.

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a törvény 3. számú mellékletében meghatározottak szerint megosztania a települések között.

Az egyszerűsített módszer a Katások számára azt jelenti, hogy állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén, ha az éves bevételük nem haladja meg a 8 millió forintot, akkor az iparűzési adó alapja megállapítható – az adózó választása szerint – a bevétel 80 százaléka alapján is. Ez azt jelenti, hogy a bevétel 80 százalékát tekinti adóalapnak.

Ehhez a módszerhez semmilyen külön nyilvántartás vezetésére nincs szükség. Itt jegyzem meg, hogy nem sok értelme van a 2014-től bevezetett egyszerűsítésnek a 2012. évi CXLVII. törvény 12.§-ában, mely szerint a bevételi nyilvántartás vezetésével összefüggő kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha a kisadózó vállalkozás az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi akkor, ha e dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez az „egyszerűsítés” az iparűzési adóalap megállapításához nem elegendő. Ha semmilyen nyilvántartásunk nincs, csupán lefűzött számláink, az sem az általános módszer, sem pedig az egyszerűsített módszer alkalmazása esetében nem elegendő. Esetleg úgy gondolták a jogalkotók, hogy ezután az adóellenőrök fognak összeadni?!

Az adóalap telephelyekre történő megosztása az egyszerűsített módszer esetén is alkalmazandó.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/B.§ (3) bekezdése tartalmazza az iparűzési adóalap meghatározásának harmadik módszerét, a fix összegű módszert.

A Katás vállalkozás az előzetesen bejelentett döntése esetén, az iparűzési adó adóévi alapja a székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint.

Ha a kisadózó vállalkozás adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része.

Ha a Katás vállalkozás ezt az adóalap-megállapítási módszert választja, és adókötelezettségének időtartama az adóévben

  • 12 hónap, akkor adóját évente két egyenlő részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. és kilencedik hónapjának 15. napjáig fizeti meg,
  • ha viszont 12 hónapnál rövidebb, akkor adóját két egyenlő részletben az adóéven belüli első és utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig fizeti meg.

Példa: A fix összegű módszer szerint, ha a Katás vállalkozás a székhelyén tevékenykedik, másik telephelye nincs, és az iparűzési adó 2 százalék, (nem mindenhol ennyi!) akkor az éves fizetendő iparűzési adó összege: 2 500 000 * 0,02 = 50 000  forint.

A fix összegű adóalap-megállapítás módszerének választását a KATÁS vállalkozás köteles bejelenteni az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon. A bejelentés két esetköre a következő:

  1. a Kata hatálya alá tartozás kezdő napját követő 15 napon belül, illetve
  2. a Kata hatálya alatt a tárgyév január 15-ig.

A vállalkozásnak ez a döntése a teljes adóévre vonatkozik, s utoljára abban az adóévben érvényes, amelyben bejelenti, hogy az adó alapját nem a fix összegű módszerrel kívánja megállapítani.

ADÓMOZAIK 2014
  • Többet szeretne tudni a 2014-re vonatkozó adó-tb-számviteli változásokról?
  • Kérdései vannak?

Értesüljön az újdonságokról a nemzetgazdasági tárca, a NAV és az OEP szakembereitől, jöjjön el 2014. január 21-22-én kétnapos szakmai konferenciánkra!

Helyszín: Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont, 1097 Budapest Könyves Kálmán Krt.12-14.

Bővebb információk és jelentkezés itt

A fix összegű módszernél azért kötelező a választás bejelentése, mert nincs külön éves iparűzési adóbevallás, mint a többi módszer esetében. 2014-től az is változást jelent, hogy a tárgyév első napját követő 15-éig le lehet mondani ezt az adózási formát.

Ennél a módszernél nincs adóalap-megosztás, hiszen minden a vállalkozással érintett telephelyen 2 500 000 forint adóalapot kell figyelembe venni.

Ugyanakkor mégis adóbevallást kell benyújtania a fix összegű módszert alkalmazónak, ha a Katás vállalkozás

  • megszűnik,
  • vagy szünetelteti a tevékenységét,
  • vagy valamely okból nem minden hónapban kellett fizetni,
  • vagy az önkormányzat rendelete alapján az adóévben adóalap-mentességre, adókedvezményre, a 39/D. § alapján az adóalap vagy a 40/A. § alapján az adó csökkentésére jogosult és az adót csökkenteni kívánja.

Összefoglalva tehát jelenleg az első két módszert nem kell külön bejelentenie a Katásnak, – mert azok általános módszerek és bárki alkalmazhatja őket az előírt feltételekkel, – de a harmadik módszert ki- és bejelentési kötelezettség terheli.

Megnyugtatásul mondom, hogy a kisvállalkozások árbevételének folyamatos csökkenése miatt legtöbben a 80 százalékos adóalapot alkalmazzák. Az év első napjaiban szinte lehetetlen megjósolni, hogy lesz-e elég magas a Katás vállalkozás bevétele ahhoz, hogy a fix összegű módszer alkalmazása kifizetendő legyen.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).