Kedvezményes lakásáfa: csökkent az építési engedélyek száma

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elemzők szerint az új építésű ingatlanokra év végéig érvényben lévő, kedvezményes lakásáfa kivezetése miatt csökkent az építési engedélyek száma, ugyanakkor hozzátették, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) szélesítése elősegítheti a lakáspiac további növekedését.

A Központi Statisztikai Hivatal hétfőn tette közzé, hogy az első negyedévben 3661 új lakás épült, 7,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 9639 volt, 2,1 százalékkal kevesebb, mint tavaly március végén.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-nek küldött elemzésében úgy látja, hogy a kedvezményes lakásáfa kivezetésének hatása már tükröződik az építési engedélyek megtorpanásában, azonban a családvédelmi akcióterv új lendületet adhat az építkezéseknek.

A Takarékbank elemzője szerint az idén és jövőre jelentős lakásátadási hullámra lehet számítani, amit némileg lassíthat, hogy 2023-ig kaptak haladékot a kedvezményes lakásáfa megtartására a tavaly november 1. előtt építési engedéllyel rendelkező lakásokra.

A társasházépítések és az ingatlanfejlesztések döntő része Budapesten zajlik, a lakásátadások száma idén és jövőre a fővárosban meghaladhatják a 10 ezret, országosan pedig a 25 ezret. A kivitelezéseket ugyanakkor hátráltatja a munkaerő- és kapacitáshiány, egyes tervezett társasház beruházásokat már visszavontak, így feltehetően nem épül annyi lakás, mint ahány engedély kiadására sor került – írja Suppan Gergely.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője azt emelte ki, hogy a kiadott építési engedélyek száma éves szinten Budapesten és a nagyobb városokban esett vissza leginkább, 8-9 százalékkal. Szerinte is nagy szerepe lehet ebben az 5 százalékos áfa év végi kifutásának, mivel 2020-tól újra 27 százalékra emelkedik a lakásáfa.

Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy míg a városokban visszaesés tapasztalható, a községekben, a tavalyi első negyedévhez képest 46 százalékkal több építési engedélyt adtak ki, ami egyrészt a nagyvárosok erőteljes áremelkedése miatt a kisebb településeken megfigyelhető keresletélénkülés, másrészt a közelmúltban a vidéki lakáspiac élénkítésére tett kormányzati bejelentések hozadéka lehet.

Regős Gábor, a Századvég elemzője azt emelte ki, hogy az új lakások optimális éves darabszáma a környező országokkal való összehasonlítás alapján 30 ezer körül lehet, így a tavalyi 18 ezer után még van tere a növekedésnek, amelynek elérését a csok segítheti. Az első negyedévben a korábbinál szerényebb, de még így is határozott volt a lakásépítések számának növekedése. Budapesten az erős bázisidőszaki adat mellett is másfélszer annyi lakás épült, mint egy évvel korábban. Ennél több építkezést csak Pest megyében fejeztek be, míg a lista harmadik helyén Győr-Moson-Sopron megye áll.

A Századvég elemzője kiemelte, hogy azokban a régiókban épül kiemelkedően sok lakás, ahol a munkaerő iránti kereslet is magas, ahova szívesen költöznek az ország más részeiből.

---