Kell-e adózni a digitális pénzek után?

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2018. január 30.
Rovat:

Az elmúlt hónapokban nagy visszhangot keltett a kriptovaluták, köztük a bitcoin szárnyalása, majd zuhanása, rendkívüli árfolyammozgása. Ez ráirányította a figyelmet a kriptovalutákra és sokakban merült fel a kérdés, hogyan lehetne ilyen digitális pénzhez jutni, hogyan működik az új, forradalmi technológia, de leginkább, hogy vajon megéri-e a kriptovalutákkal foglalkozni és kell-e utánuk adózni?


2009-es kibocsátása után még legalább két évnek kellett eltelnie, hogy az első kriptovaluta, a bitcoin paritásba kerüljön a dollárral. A következő években kisebb-nagyobb ugrásokkal és visszaesésekkel tarkítva értéke elérte, majd meghaladta az 1 000 dollárt, 2017-ben pedig újabb lendületes emelkedésbe kezdett, decemberben árfolyama kevés híján elérte a 18 000 dollárt, majd hektikusan alakult 2018 elején. A készpénz tulajdonságaival rendelkező kriptovaluták anonim használata az előnyök mellett kockázatot is rejthet. Ilyenek például a hekkertámadások a kereskedelmi platformok ellen, kriptovaluta-lopás, a szélsőséges volatilitás, a pénzvisszafizetési-garancia hiánya, illetve fennállhat annak is a kockázata, hogy egyes országok betiltják a kriptovaluta használatát. Továbbá éppen az anonimitás és az ellenőrzés hiánya vonzóvá teheti az eszközt illegális tevékenységek esetében.

A kriptovaluták szabályozási kérdései

Egyet rögtön az elején szükséges leszögezni, a bitcoin vagy más kriptovaluta (a bitcoin mellett a legismertebbek az ether és a ripple) sehol sem minősül törvényes fizetőeszköznek és a biztonságos használatnak jelenleg a rendszer működésének jogi szabályozatlansága, központi ellenőrizhetetlensége szab gátat. A felhasználók és elfogadóhelyek számának exponenciális növekedését látva azonban elkerülhetetlennek látszik a mielőbbi szabályozás. Magyarországon az  MNB, mint pénzügyi felügyeleti szerv már több ízben adott ki figyelmeztetést. Felhívta a figyelmet arra, hogy mivel a kriptovalutáknak nincs kibocsátója, nem tartoznak egyetlen ország hatóságának, jegybankjának felügyelete alá sem és nincsenek megfelelő felelősségi, garanciális, kárviselési szabályok, a fogyasztóknak fokozott óvatossággal kell eljárniuk ezek használatakor. 

Az EU Bizottsága is foglalkozik a kérdéssel, a tavaly kezdeményezett nyilvános FinTech konzultáció részét képezi a fizetésre használható virtuális eszközök témája is, a szabályozás megoldandó kérdései közt pedig szerepel például a pénzmosási szabályok alkalmazásának az igénye a kriptovalutákkal történő tranzakciók során.  

És akkor hogyan adózzunk a kriptovaluták után?

Főszabály szerint a magánszemély minden jövedelme adóköteles, illetve társaságok esetében a gazdasági tevékenység eredménye után adózni kell, továbbá az új Art. szerint az adókötelezettséget nem befolyásolja, ha a magatartás törvényi rendelkezésbe ütközik, vagy sérti a jó erkölcsöt, tehát általánosságban elmondható, hogy adózni márpedig kell a kriptovaluták után is. Természetesen a szakma képviselői le tudják vezetni a hatályos szabályok alapján az adókötelezettséget mind a magánszemélyek mind a társaságok esetén, azonban speciális szabályozás hiányában a megoldás korántsem tekinthető kielégítőnek az adózók szemszögéből. 

Többféle módon juthatunk kriptovalutához, így például:

  • bányászattal, 
  • termék,vagy szolgáltatás ellenértékeként, 
  • kriptovaluta-tőzsdén, ICO útján, stb.
  • Ennek megfelelően az alábbiakban röviden összefoglaljuk a főbb szempontokat a virtuális fizetőeszközök adókezelésével kapcsolatban egyes kriptovaluta tranzakciók lebonyolítása során. 

Magánszemélyek adózása

Magánszemélyek esetében a bitcoinbányászat bitcoinban kapott ellenértéke (a tevékenységet magánszemélyként, és nem egyéni vállalkozás keretében végzik),önálló tevékenységből származó bevételnek tekinthető, amelyre 10 százalékos költséglevonási hányad alkalmazható. Ebben az esetben a bevétel 90 százalékára kell szja-t (15 százalék) és eho-t (19,5 százalék) fizetni.

A bitcoinbefektetésünk árfolyamnyeresége a szabályozás hiánya miatt azonban már csak egyéb jövedelemként lenne adóztatható, amely szintén 15 százalék szja- és 19,5 százalék ehoterhet jelentene a konzervatív megközelítés alapján, csakúgy, mint a bitcoin kriptovaluta-tőzsdei ügyletek kapcsán szerzett bevételünk. 

Érthető módon ez a ”jobb híján” alkalmazható adózási megoldás nem tetszik az érintett magánszemélyeknek, hiszen ez a legmagasabb adóterhet jelentené. Az, hogy milyen feltételek mellett lenne adóztatható a bitcoin jövedelem árfolyamnyereségként és így alacsonyabb ehoteher mellett, valamint, hogy alkalmazható-e nem üzletszerű tevékenység esetén az szja-, illetve ehomentesség, illetve befektetési tevékenységnél az esetleges veszteség-felhasználás lehetősége, még mind a hatóságok által megerősítendő kérdések. 

Gazdálkodó szervezetek adózása

Gazdálkodó szervezetek esetében a kriptovaluta – egyes értelmezések szerint – követelésként fogható fel, így mind a számviteli törvény, mind pedig a társasági adó törvény követelések értékelésére és elszámolására, valamint a kapcsolódó adóalap-korrekciós tételekre vonatkozó szabályait (pl. értékvesztéshez és követelés-elengedéshez kapcsolódó adóalap-módosítás) lenne szükséges alkalmazni. Ez a minősítés véleményünk szerint megkérdőjelezhető, legalábbis a bitcoin esetében, ahol nem meghatározható vagy nem ismert az adós (kibocsátó) személye. 

Továbbá, egy kriptovaluták kapcsán született EB-ítélet szerint, amennyiben a bitcoinnak nincs más célja, mint hogy fizetőeszközként használják és azt a felek alternatív fizetőeszközként elfogadják, a bitcoin-ügylet pénzügyi ügyletnek minősül, így annak váltása áfamentes tevékenység. Véleményünk szerint az EB értelmezése indirekt módon azt is magában foglalja, hogy a bitcoin funkcióját tekintve olyan nagyfokú hasonlóságot mutat a hagyományos pénzeszközökkel, hogy azt áfa szempontból indokolt lehet kvázi pénzeszközként minősíteni. A magyar adózók szemszögéből az a nagy kérdés, hogy az EB ezen úttörő megközelítése megállja-e a helyét egyéb adónemek, illetve a számviteli kezelés vonatkozásában is. 

[htmlbox gdpr_komm]

 

A kriptovaluták kapcsán publikus adóhatósági tájékoztató nem készült, így jelenleg egyedi, nem kötelező érvényű állásfoglalás iránti kérelmek segítségével menedzselhetjük a kapcsolódó adókockázatokat érintettségünk esetén, ez azonban nem jelent rendszerszinten következetés és előremutató megoldást.

Tekintettel arra, hogy nemcsak általános jogi, de adójogi szabályozatlanság is övezi a kriptovalutákat, számos kérdés nyitott. Miként minősítené az adóhatóság, ha egy magyar társaság pl. kriptovalutára kívánna árfolyam-különbözetet elszámolni, bitcoinból akarna osztalékot fizetni vagy éppen tőkét emelni? Mennyi a valószínűsége annak, hogy az adóhatóság egy adóellenőrzés során eljut addig, hogy valamely adózó bitcoin-tevékenységgel kapcsolatos gyakorlatát beazonosítsa, ellenőrizze, minősítse, illetve ahhoz jogkövetkezményeket fűzzön?

Ezek már most is valós kérdések, így lehetőleg a szabályozási igénynek engedve rövidesen kialakítható lesz egy minden szereplő számára elfogadható, koherens szabályrendszer a kriptovalutákkal végzett tevékenységeket illetően.

Hogyan működik a bitcoin?

Kevésbé tájékozottaknak azzal érdemes kezdeni a vizsgálódást, hogy a mai napig nem ismert, ki vagy kik dolgozták ki a bitcoin szoftver forráskódját, ki rejtőzik a Satoshi Nakamoto álnév mögött. Nakamoto 2009-ben publikált tanulmányából (Bitcoin white paper) kiderül, hogy míg a “hagyományos” interneten kötött adásvételeknél a bankok vagy más vállalkozások (pl. PayPal) közbeiktatásával történik meg a fizetés, tekintettel arra, hogy a felek megbíznak ezen közvetítőkben, míg egymásban általában nem, addig a bitcoin esetében a fizetés közvetítők nélkül történik. A bitcoin – pontosabban az alapját képező blockchain technológia – forradalmi újítása nem más, mint hogy lehetővé teszi az internetes fizetési tranzakciókból a költséges közvetítők kiiktatását kriptográfia (rejtjelezés, kódolás) segítségével. 

Az eredeti cél tehát egy ún. peer-to-peer elektronikus pénz megalkotása volt, amely lehetőleg biztosítja a készpénz jellemzőit, köztük az anonimitást. A bitcoin kifizetések a tranzakcióhoz csatolt személyes információk nélkül kezdeményezhetőek, de a bitcoin felhasználók ezen kívül biztonsági mentéssel és titkosítással is védhetik magukat. A bitcoin tehát a felhasználó szempontjából egy olyan program, amely egy személyes pénztárcát biztosít, amellyel bármely összeget bármikor át lehet utalni, rendkívül alacsony díjakon, de kizárva az elektronikus tranzakcióknál fennálló többszörös fizetés kockázatát.

Erre ad technológiai megoldást a blockchain (adatblokkok okos láncolata),amely a bitcoin tekintetében úgy működik, mint egy decentralizált nyilvános főkönyv (distributed ledger),mely a felhasználók gépein található meg. Ebben rögzítik az összes feldolgozott tranzakciót, melyek hitelességéről digitális aláírás tanúskodik. A felhasználók gépeinek összessége (az aktuális online kapcsolatok száma ingadozó) a bitcoin rendszert működtető hardver. Bárki feldolgozhatja a tranzakciókat egy specializált hardver számítási kapacitását kihasználva, valamint e szolgáltatásért cserébe bitcoin jutalomban részesülhet (bányászat). A program biztosítja, hogy a bitcoin tranzakciót érintő információ a blokkláncon azonnal, bárki számára, valós időben hozzáférhető, visszaigazolható, használható és visszafordíthatatlan legyen.

A bejegyzés szerzője Kiss Helga, az RSM Hungary senior adómenedzsere. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 


Kapcsolódó cikkek:


NAV: az adózón múlik, megbírságolja-e az adóhatóság
2018. augusztus 17.

Augusztustól az adózó magatartásán múlik, kap-e bírságot a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) az elmulasztott, késedelmes vagy hibás online számlaadat-szolgáltatás miatt; ha minden tőle telhetőt megtett az adatszolgáltatás teljesítése érdekében, akár mentesülhet is a szankció alól - hívta fel a figyelmet az adóhatóság pénteken.

Varga: az online számlázással jelentősen csökkenhet az adóelkerülés
2018. augusztus 17.

Varga: az online számlázással jelentősen csökkenhet az adóelkerülés

Augusztus 14-ig mintegy 7,5 millió számla érkezett az adóhivatalhoz, és több mint 272 ezren regisztráltak az online számlarendszerbe. Az új szisztémával az egyszerűsítés és az adminisztrációcsökkentés mellett eredményesebbé válhat a csalások felderítése is, jelentősen - akár tíz százalék alá is - csökkenhet az adóelkerülés mértéke - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.

Étolajat és kristálycukrot foglalt le a NAV
2018. augusztus 16.

Száz tonna étolajat és 48 tonna kristálycukrot foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mert egy élelmiszer-kereskedő cég úgy próbálta kijátszani az uniós áfaszabályokat, hogy hamis adatokkal rögzítette a szállítmányt - közölte a NAV csütörtökön.

Másra alapozná az adóztatást az Economist
2018. augusztus 16.

A tulajdon, az öröklés és a bérleti díjak erősebb adóztatását javasolja az Economist; a szerző a cégek helyett a befektetők adóztatását javasolja – írja a Napi.hu.

Megszűnt a magánszemélyek 75 százalékos különadója
2018. augusztus 16.

Július 26-tól megszűnt a magánszemélyek 75 százalékos különadója, amelyet már a 2018. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre sem kell alkalmazni – közölte tájékoztatójában az adóhatóság.