Kell-e adózni a Vaterán eladott sezlony után?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az internetes kereskedelem terjedésével egyre többen értékesítik ingó vagyontárgyaikat a különböző kereskedési felületeken, amelyhez azonban adózási teendők is kapcsolódhatnak. A Kúria jogegységi döntése igazolta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárásának jogszerűségét az ingóértékesítések ellenőrzése területén. A szabálytalanul adózó üzletszerűen értékesítők önellenőrzéssel javíthatják a hibát.
Az ingó vagyontárgyak értékesítése után fizetendő adó megállapítása során lényeges annak eldöntése, hogy az értékesítés gazdasági tevékenységnek tekinthető-e vagy sem. Gazdasági tevékenységről akkor beszélhetünk, ha valaki rendszeresen, tartósan, illetve üzletszerű jelleggel folytatja a tevékenységét.
A háztartásban feleslegessé vált, eredetileg saját használatra vásárolt vagy ajándékba kapott, örökölt vagyontárgyak alkalomszerű értékesítésekor nem beszélhetünk gazdasági tevékenységről. Ilyen esetben a NAV-hoz sem kell bejelentkezni és a bevételt is csak akkor kell bevallani, ha az éves szinten meghaladta a 600 000 forintot.
Ha meghaladta, abból le lehet vonni az igazolt költségeket, többek között a vagyontárgy megszerzésére fordított összeget, az átruházással kapcsolatos kiadásokat, és az így keletkező jövedelem után kell adót fizetni.
Amennyiben a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, a bevétel 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni.
Fontos, hogy nem kell az adót megfizetni és bevallani akkor sem, ha a jövedelem nem haladja meg a 200 000 forintot. Ha ennél több jövedelmet szerez a magánszemély, akkor is csak a 200 000 forint feletti rész után kell 16 százalék személyi jövedelemadót fizetni.
Az adókötelezettség szempontjából más elbírálás alá esik, ha gazdasági tevékenység keretében értékesítenek ingó vagyontárgyakat. Ebben az esetben már be kell jelentkezni a NAV-hoz, adószámot kell kérni és ezzel egyidejűleg az általános forgalmi adó alanyiságáról is nyilatkozni kell. Amennyiben az értékesítés ellenértéke várhatóan nem éri el a 6 000 000 forintot, alanyi adómentességet is lehet választani, és ekkor nem kell áfát fizetni.
A tevékenységből származó jövedelmet ebben az esetben is a nem üzletszerű ingóértékesítésre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani, azaz a bevételt nem kell bevallani, ha nem haladja meg a 600 000 forintot.
A jövedelem ugyanakkor az összevont adóalap részeként, önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik, a 200 000 forintos mentesítő szabályt nem lehet alkalmazni. A jövedelem után – a személyi jövedelemadó mellett – 27 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.
A Kúria közelmúltban meghozott jogegységi döntése alapján a 2012. január 1. előtt üzletszerűen végzett ingóértékesítések után akkor is az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a magánszemély bejelentkezési kötelezettségét elmulasztotta.
A szabálytalanul adózók önellenőrzéssel tudják korrigálni a hibát, ennek érdekében a NAV az érintett körben 2014. május 1-jéig nem indít új ellenőrzéseket.
| Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés |
|
Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét.
Rendelje meg most! Ára mindössze 2990 Ft+ 5% áfa
|
Fontos tudni, hogy ha valaki a saját maga által készített termékeket értékesíti, az minden esetben önálló tevékenységnek minősül és a 600 000 forintos mentességi határ egyáltalán nem alkalmazható.
Ugyancsak eltérő szabályok vonatkoznak a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag (fémhulladék) értékesítéséből származó bevételre is.
