Kenőolaj-forgalmazóknak segít a NAV

Szerző: Ado Online
Dátum: 2014. április 4.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 2014. január 01-jétől bevezette a kenőolaj fogalmát. A hatályba lépéstől eltelt idő alatt nagy számban érkeztek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz a módosult jogszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatban beadványok. A következőkben a leggyakrabban előforduló, szélesebb felhasználói kört érintő kérdéseket és az azokra adott válaszokat olvashatja.


Mi minősül kenőolajnak?

A Jöt. 62/A. § (1) bekezdése határozza meg a kenőolaj fogalmát, mely szerint a 2710 19 81, 2710 19 83, 2710 19 87, 2710 19 91, 2710 19 93, 2710 19 99, 3403 19 10, 3403 19 91 és 3403 19 99 vámtarifaszámok alatti ásványolaj minősül kenőolajnak kiszereléstől függetlenül.

Fontos tudnivaló azonban, hogy a jelenlegi árubesorolás szerinti vámtarifaszámot a Jöt. értelmében a kenőolaj tekintetében a 2002. január 01-jén hatályos külön PM rendeletben kihirdetett áruazonosító számok határozzák meg.

Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés

Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét.

Rendelje meg most! Ára mindössze 2990 Ft+ 5% áfa

Amennyiben a gazdálkodó a nyilvántartásaiban nem a kenőolajra meghatározott, 2002. január 01-jén hatályos vámtarifaszámot alkalmazza, úgy első lépésben ennek átváltását kell elvégezni – a Jöt-ben megjelölt vámtarifaszámok alkalmazásáról szóló 13/2004. (III. 25.) PM rendelet figyelembevételével – a fenti időállapotnak megfelelően, majd ennek ismeretében kell eldönteni, hogy a szóban forgó termékkel végzett tevékenység engedélykötelesnek minősül-e.

Mit nevezünk jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységnek a kenőolaj tekintetében?

A Jöt. értelmében kenőolajjal kereskedni, kenőolajat exportálni, importálni, a Közösségen belüli forgalomban értékesíteni vagy onnan beszerezni csak a vámhatóság által kiadott engedély birtokában lehet.

A jövedéki engedély kiadásának feltétele, meghatározott összegben jövedéki biztosíték nyújtása, illetve telephelyenként legalább 50 nm alapterületű, szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárhelyiség megléte.

Amennyiben a jövedéki engedélyes kereskedő tevékenységét kizárólag kenőolajjal folytatja, úgy könnyítésként 5 millió forint jövedéki biztosítékot kell nyújtania. Nem vonatkozik a könnyítés azokra a gazdálkodókra, akik kenőolajon kívül más ásványolaj termékkel, illetve egyéb jövedéki termékkel is végeznek tevékenységet, előbbi esetben a jövedéki biztosíték összege 120 millió forint, utóbbi esetben 142 millió forint.

A jövedéki biztosíték készpénzben vagy pénzügyi biztosíték formájában (ilyen pl. a bankgarancia, vagy biztosítói kötelezvény) adható.

Készpénzben nyújtott jövedéki biztosítéknak minősül a vámhatóság által megadott jövedéki biztosíték számlára, jövedéki biztosíték céljára történő átutalás. A készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs. Pénzügyi biztosítéknak az Európai Unió tagállamában, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia és a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény (biztosítói kötelezvény)  minősül. Pénzügyi biztosítékként a visszavonhatatlan vagy a kizárólag olyan visszavonható pénzügyi biztosíték fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét a vámhatóság jóváhagyásához is köti.

A jövedéki engedélyes kereskedőnek a beszerzéseiről és értékesítéséről, valamint a napi zárókészletéről folyamatosan mennyiségi nyilvántartást (jövedéki nyilvántartás) kell vezetnie, ezen kívül a belföldön értékesített jövedéki termékekről vevőnyilvántartást, a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő e tevékenységéről külön is köteles nyilvántartást vezetni.

Fontos megemlíteni, hogy jövedéki engedélyes tevékenységnek minősül a kenőolaj bértárolása is.

Készpénzfizetéssel a jövedéki engedélyes kereskedő nem szerezhet be és nem értékesíthet, a nem jövedéki engedélyes kereskedő pedig nem szerezhet be kenőolajat. Ezek a szabályok az átutalás mellett a rugalmasabb bankkártyás fizetést is lehetővé teszik.

Milyen rendelkezések vonatkoznak a kenőolajjal jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó raktárhelyiségére?

A jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységre szóló jövedéki engedély feltétele, hogy a kérelmező kenőolaj esetében telephelyenként legalább 50 m2 alapterületű, szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárhelyiséggel is kell rendelkeznie. A raktárhelyiség lehet saját tulajdon, illetve bérlemény is, mindkét esetben a jogszerű használatot igazolni kell a vámhatóság felé az engedélyezési eljárás során.

Hogyan végezheti tevékenységét, aki 2013. december 31-ig nem nyújtotta be az engedély kiadása iránti kérelmét?

Az a személy, aki a kenőolajjal folytatott jövedéki engedélyes kereskedelmi, export- és importtevékenység engedélyezése iránti kérelmét 2013. december 31-ig benyújtotta, az engedélyezni kért tevékenységet 2013. december 31-ét követően a kérelemről történő döntésig végezheti.

Azon gazdálkodók, akik 2013. december 31-e után nyújtottak be engedély iránti kérelmet, 2014. január 1-jét követően csak a jövedéki engedély megszerzését követően végezhetik az említett tevékenységet/tevékenységeket.

Kenőolaj forgalmazójának közösségi, illetve belföldi kereskedelemben kell-e egyszerűsített kísérő okmányt kiállítania?

Kenőolajok közösségen belüli forgalmazáskor, így tagállamba történő kiszállításkor közösségi kereskedői tevékenységet végzőnek EKO-t nem kell kiállítania.

Belföldön jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet folytató számára sem írja elő a Jöt. EKO kiállítását, belföldi szállítás, értékesítés esetén a jövedéki engedélyes kereskedőnek elegendő a számla és szállítólevél kiállítása.

Az új előírások be nem tartása esetén milyen szankciókra lehet számítani?

Az a gazdálkodó szervezet, aki rendelkezik jövedéki engedéllyel, viszont a Jöt-ben meghatározott nyilvántartást nem vezeti, nyilvántartás-vezetési kötelezettségét valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, vagy abban az adatokat az előírásoktól eltérően vagy eltérő rendszerességgel rögzíti, úgy 600 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

A Jöt-ben és a végrehajtási rendeleteiben előírt egyéb kötelezettség megsértése, elmulasztása miatt a gazdálkodó szervezet, 300 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható (jelenleg ide tartozik az is, aki jövedéki engedélyköteles tevékenységét engedély nélkül végzi).

Mi minősül nem jövedéki engedélyes tevékenységnek a kenőolajok vonatkozásában?

A nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység a kenőolajnak végső fogyasztók részére történő értékesítését (kiskereskedelmi tevékenység) foglalja magába.

Fontos megemlíteni, hogy a nem jövedéki engedélyes kereskedőre a Jöt. határoz meg előírásokat, például kenőolajat – többek között – adóraktárból, jövedéki engedélyes kereskedőtől és importálótól szerezhet be. A nem jövedéki engedélyes kereskedő köteles a beszerzett, az értékesített és a készleten lévő jövedéki termék eredetét, származását hitelt érdemlően igazolni.

A kiskereskedelmi tevékenység a gazdálkodó székhelye szerint illetékes jegyzőhöz történt bejelentés alapján folytatható.

Milyen előírások vonatkoznak az autószerelő műhelyek tevékenységére?

Amennyiben az autószerelő műhelyben a szervizszolgáltatás mellett, attól elkülönítetten kenőolaj értékesítés is folyik és az a számlázásban is elkülönül, abban az esetben nem jövedéki engedélyes kereskedelemnek minősül a tevékenység.

Céginfo.hu – az üzleti információ

Ha szeretne részletesebb információhoz jutni meglévő vagy leendő üzleti partnereiről, üzleti érdekeltségeikről, pénzügyi helyzetükről, akkor látogasson el a ceginfo.hu oldalra!

A saját igényei alapján kiválasztott előfizetési modulokat itt rendelheti meg

A kenőolaj szolgáltatás nyújtás keretében történő felhasználása nem minősül nem jövedéki engedélyes tevékenységnek, függetlenül attól, hogy a számlán javításhoz, szervizhez felhasznált anyagok között értékkel szerepel.

Ezen felül a vállalkozásokra, végső felhasználókra is vonatkozik az az általános érvényű szabály, hogy a (jövedéki) termék eredetét, származását igazolni kell tudni, amit a NAV rendszeresen ellenőriz.

Van különleges előírás a kenőolaj értékesítése során kiállított számla adattartalmára?

Különleges előírás nincs a kenőolaj értékesítése során, azonban a jövedéki szabályozás a jövedéki engedélyes kereskedő részére előírja, hogy jövedéki terméket kizárólag olyan számla kibocsátásával értékesíthet, amely az az általános forgalmi adóról szóló 2007. CXXVII. törvény (áfatörvény) meghatározott adatokon kívül tartalmazza a jövedéki termék vámtarifaszámát, a jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki engedélye számát, a vevő adóigazgatási azonosító számát. 

A nem jövedéki engedélyes kereskedőnek a számlát az áfatörvényben foglalt adattartalommal kell kiállítani, azonban bizonyos esetben a „továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas” záradékot kell feltüntetnie. A záradékot a nem jövedéki engedélyes kereskedő abban az esetben tünteti fel a számlán vagy egyszerűsített számlán az áfatörvény szerinti adattartalmon túl, amennyiben a Jöt-ben meghatározott kereskedelmi mennyiséget elérő mennyiségű jövedéki terméket értékesít és a vevő azt kéri.

Kenőolaj kereskedelmi mennyiségét a Jöt. jelenleg nem határozza meg, így a számlán a hivatkozott záradék feltüntetése nem kötelező.

Van kiszerelési korlátozás a kenőolajok tekintetében?

A Jöt. értelmében a kenőolaj kiszerelési egységtől függetlenül jövedéki terméknek minősül, azok beszerzésére, forgalmazására a Jöt. kiszerelési korlátozást nem ír elő sem a jövedéki engedélyes kereskedő, sem a nem jövedéki engedélyes kereskedő részére.

Fontos azonban megemlíteni, hogy kenőolaj más tagállamból más tagállamba vagy harmadik országba irányuló, belföldön áthaladó ömlesztetten történő szállítását a terméket szállító személy továbbra is köteles a vámhatóságnak legkésőbb a szállítást megelőző napon bejelenteni. Ömlesztett szállításnak az ásványolajtermék közúti tankautóban, vasúti tartálykocsiban, tartályhajóban, tankkonténerben vagy 210 liternél nagyobb űrtartalmú kiszerelésben való szállítása minősül.

Kenőolajok interneten történő kereskedelmét milyen módon befolyásolja a hatályba lépett szabályozás?

Kenőolajok internetes kereskedelemére más jövedéki termékekkel azonos módon vonatkoznak az általános szabályok, attól függően, hogy jövedéki engedély birtokában továbbforgalmazók vagy nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében végső fogyasztók részére értékesítik a kenőolajat. Ilyen általános szabályok többek között az engedélyek kiadásának feltételei, a beszerzési forrásokra vonatkozó szabályok, a tagállammal, harmadik országgal folytatott kereskedelem tekintetében alkalmazandó rendelkezések, nem jövedéki engedélyes kereskedő esetében az üzlethelyiség megléte.

Amennyiben az ügyfél saját tulajdonaként viszi a kenőanyagot és kéri annak szervizben történő betöltését, vagy amikor a flottakezelő cég saját beszerzéseként biztosítja a kenőanyagot és azt a szervizmunkát elvégző cég tölti be a gépkocsiba, akkor milyen kimutatást célszerű vezetnie a szerviznek a kenőanyagok felhasználásáról, származásáról?

Ebben a konstrukcióban a szervizek kizárólag szolgáltatást nyújtanak, ezért az ilyen tevékenység nem tekinthető jövedéki engedélyes, illetve nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységnek.

Jövedéki szempontból nem szükséges a felhasználással összefüggésben kimutatás és nyilvántartás vezetése. Általános szabályként a jövedéki termék származását, illetve birtokban tartásának jogszerűségét kell tudni igazolni.

Fontos tudnivaló, hogy a kenőolaj környezetvédelmi termékdíj köteles termék is, így forgalmazását a NAV kiemelten ellenőrzi.

Kell-e jövedéki engedély abban az esetben, ha a gazdálkodó tagállamból szerzi be a kenőolajat, amit aztán saját maga fel is használ?

Kenőolaj más tagállamból gazdasági célú beszerzéséhez közösségi kereskedelmi tevékenység végzésére jogosító jövedéki engedély szükséges, függetlenül attól, hogy nem közvetlen értékesítés, hanem saját felhasználás a behozatal célja.

Kenőolajnak közvetlenül a gyártótól történő vásárlása esetén, tekintettel arra, hogy a gyártás nem minősül jövedéki engedélyes tevékenységnek, az így beszerzett kenőolajat a nyilvántartásban milyen jogcímen kell szerepeltetni?

A jövedéki engedélyes kereskedőnek jövedéki nyilvántartást kell vezetnie. Tekintettel arra, hogy a Jöt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet 22. számú melléklete szerinti nyilvántartás egy zárt rendszert képez, ahol a havi nyitókészletből kiindulva, a készletnövekedések és a készletcsökkenések elszámolása után kell eljutni a zárókészlethez, a gyártótól beszerzett kenőolajat a jövedéki engedélyesnek készletnövekedésként kell a nyilvántartásaiban szerepeltetnie.

Meg kell jegyezni, hogy azoknak a belföldi gyártóknak, akik továbbforgalmazók felé végeznek értékesítést, szintén kell jövedéki engedéllyel rendelkezniük. A fenti logika mentén a kenőolaj előállítást és továbbforgalmazást végző jövedéki engedélyes kereskedőnek minden, a kenőolaj készletét érintő eseményt is fel kell tüntetnie jövedéki nyilvántartásában. Így az előállított kenőolaj mennyiséget készletnövekedésként, a más termék előállításához történő kenőolaj felhasználást pedig készletcsökkenésként kell szerepeltetni.

Jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki engedélyestől vásárol kenőanyagot belföldön, majd annak egy részét változatlan formában, azonnal külföldre szállíttatja. Kell-e a vásárolt árunak előbb fizikailag a saját jövedéki engedélyes raktárba érkeznie és csak onnan szállíthatjuk, vagy szállítathatjuk vevőinknek belföldre, közösségbe esetleg harmadik országba?

A fenti tevékenység végzésének nem feltétele a kenőolajnak a jövedéki engedélyes telephelyére történő beszállítása, függetlenül attól, hogy a termék belföldre, tagállamba vagy harmadik országba kerül továbbértékesítésre.

Kell-e jövedéki engedély abban az esetben, ha kenőolajat gép, berendezés részeként értékesítenek?

Amennyiben a gazdálkodó önállóan kenőolajat továbbforgalmazók részére nem értékesít, tagállamból vagy harmadik országból nem hoz be, vagy oda nem visz ki, hanem azt kizárólag gép, berendezés (pl. transzformátor, szivattyú) részeként értékesíti, akkor az értékesítéshez kapcsolódóan nincs szükség jövedéki engedélyre.


Kapcsolódó cikkek:


Az iszlám gazdasági alapelvei (2. rész)
2021. február 26.

A Korán szúráiból az iszlám hittudósok olyan alapelveket vezettek le, amelyek a gazdasági tevékenységre, az állami működés gazdasági oldalára, illetve a muszlim ember pénzzel, gazdálkodással való helyes viselkedésére vonatkoznak. Ezeknek az alapelveknek a betartása a hívő muszlim számára kötelező előírás.

NAV: online minden egyszerűbb
2021. február 25.

NAV: online minden egyszerűbb

A NAV saját fejlesztésű online nyomtatványkitöltőjére hívta fel a figyelmet a honlapján közzétett közleményében.