Kérdés: innovációs járulék kötelezettség 2012-2014.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elmúlt években többször jelentős mértékben változott az innovációs járulékfizetésre kötelezett adóalanyok köre. Mire szükséges figyelniük a vállalkozásoknak?


Kérdés

Egy gazdasági társaság (Kft., melynek üzleti éve megegyezik a naptári évvel) KKV törvény szerint megfelelően összevont mutatószámai a következőképpen alakultak:

  • 2011. év (és az azt megelőző évek): a 3.§. (2) bekezdésben foglalt mutatószámok mindegyike az ott megjelölt határérték alatti,
  • 2012. év: a 3.§. (2) bekezdésben foglalt mutatószámok közül csak a létszám adat határérték feletti,
  • 2013. év: a 3.§. (2) bekezdésben foglalt mutatószámok közül csak a létszám adat határérték feletti.

A fentiek alapján a 2014. évi innovációs járulék kötelezettség azt a gazdasági társaságot érinti, amely az üzleti év első napján (2014.01.01-én) nem minősül kis- vagy mikrovállalkozásnak.

Kellett-e a társaságnak innovációs járulékot fizetnie a 2014-es adóévre vonatkozóan?

Válasz:

A 2014.12.31-én hatályos 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról rendelkezései szerint:

3. § (1) E törvény hatálya alá tartozik – a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság. 

(2) Nem tartozik e törvény hatálya alá a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság, továbbá a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., továbbá a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság.

 (4) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásánál az üzleti év első napján fennálló állapot az irányadó.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

A 2014.12.31-én hatályos 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról (KKV törvény) rendelkezései szerint:

3. § (1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek 

  • a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és 
  • b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. 

(2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek 

  • a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és 
  • b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. 

5. § (1) A 3. §-ban megjelölt mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni.

(3) Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a 3. §-ban meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól. 

2014.01.01-én az utolsó rendelkezésre álló beszámoló a 2012. évi beszámoló, mert a 2013. évi beszámolónak az elkészítési határideje 2014. május 31-e.

A 2012. évi (és azt megelőző) beszámolók alapján véleményem szerint (lásd KKV törvény 5.§. (3) bekezdés) még nem veszíti el a vizsgált gazdasági társaság a kisvállalkozói minősítését, és ennek megfelelően 2014.01.01-én még kisvállalkozásnak minősül, azaz nem tartozott az innovációs járulék törvény hatálya alá, és ez által nem kellett innovációs járulékot fizetnie. 

Válaszadó: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.

2024. április 18.

Kapcsolt vállalkozások közötti ingyenes juttatások a társasági adóban

Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a Tao-törvény különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. Elmerülünk a részletekben.