Kérdések és válaszok a számlakiállításról 2017-ben – 6. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 A számlaadási kötelezettség és a megfelelő adattartalmú számla kiállítása az Áfa törvény egyik központi kérdésköre, melyet nemcsak a könyvelőknek, hanem a vállalkozóknak is részleteiben szükséges ismernie. Cikksorozatunkban végignézzük a legfontosabb előírásokat a számla kiállítással kapcsolatban a 2017-es szabályok alapján.

1. Mikor állítható ki nyugta?

Áfával számítottan 900 ezer forintos értékhatár alatt mentesül a számlaadási kötelezettség alól az adóalany, ha a terméket megvásárló, a szolgáltatást igénybevevő olyan nem adóalany személy (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket), aki/amely az ügylet ellenértékét – a teljesítés napjáig – készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, vagy pénzhelyettesítő eszközzel megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri.

Ugyancsak mentesül a számlaadási kötelezettség alól a belföldi adófizetési kötelezettségét egyablakos rendszeren keresztül teljesítő adóalany azon távolról is nyújtható szolgáltatása tekintetében, amelynek az igénybevevője a számla kibocsátását nem kéri. Ezekben az esetekben az adóalany köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugtát kibocsátani. Nyugta helyett az adóalany számlát is kibocsáthat.

2. Hogyan állítható ki nyugta?

A nyugta lehet papír alapú vagy elektronikus. Kizárólag magyar nyelven állítható ki. A nyomdai úton előállított nyugtának illetve a számítógéppel előállított nyugtának (ide nem értve a pénztárgéppel, taxaméterrel előállított nyugtát) az Áfa tv. előírásai mellett a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet előírásainak kell megfelelnie.

Jogszabályi előírás határozza meg azokat az eseteket, amelyekben az adóalany köteles a nyugtaadási kötelezettséget pénztárgép alkalmazásával teljesíteni.

Amennyiben az adóalany akár jogszabályi kötelezettség alapján, akár saját választása alapján pénztárgép alkalmazásával tesz eleget a nyugtaadási kötelezettségének, az Áfa tv. rendelkezései mellett a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendeletben foglaltakra kell figyelemmel lennie.

2015. január 1-jétől a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítéséhez online adatkapcsolatra képes pénztárgép alkalmazandó, függetlenül attól, hogy az adóalany a pénztárgépet a saját döntése vagy jogszabályi kötelezettség alapján alkalmazza.

Amennyiben az adóalany taxaméter alkalmazásával tesz eleget nyugtaadási kötelezettségének, az Áfa tv. rendelkezései mellett a taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről szóló 49/2013. (XI. 15.) NGM rendeletben foglaltakra kell figyelemmel lennie.

 

3. Mely esetekben mentesül az adóalany a nyugtaadási kötelezettség alól?

A nyugtaadási kötelezettsége alól az adóalany egyedi engedély alapján nem mentesíthető, nyugtaadási kötelezettség alól csak törvényi előírás alapján lehet mentesülni.

Törvényi előírás alapján mentesül a nyugtaadási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha

– sajtóterméket értékesít;

– a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt;

– kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesíti a termék értékesítését, a szolgáltatás nyújtását.

4. Mit kell tudni a pénztárgép, taxaméter kötelező alkalmazásáról?

Nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:

a) a gyógyszertárak,

b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR 08

1. a 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási,

2. a 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi,

3. a 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási,

4. a 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi,

5. 49.32 szerinti taxis személyszállítási,

6. az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási),

7. az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási),

8. 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási,

9. a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési,

10. 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti,

11. 93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag táncteremi, diszkó működtetési,

12. a 95.1-95.2 szerinti javítási,

13. 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási,

14. 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és

15. 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási

tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:

ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,

bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,

bc) az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,

bd) a termelői borkimérés,

be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,

c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR 08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek, a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.

Az adóhatóság a nyugtaadásra kötelezett számára nem adhat felmentést a pénztárgép kötelező alkalmazása alól. [A 2013. március 20-ág hatályos előírás alapján, a pénztárgép kötelező alkalmazása alól az adóhatóság által adott, 2013. március 19-én érvényben lévő felmentések csak 2014. december 31-ig voltak érvényesek.]

A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany – jogszabály szerint – rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére, amely adatokat az állami adó- és vámhatóság kizárólag az adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.

 

Jogszabály előírhatja, hogy a nyugta-kibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítására szolgáló pénztárgép működését az állami adóhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelje. Ebben az esetben az adatszolgáltatás – jogszabály szerint – az állami adóhatóság általi közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható. A közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alól az állami adóhatóság – az elektronikus hírközlő hálózat hiányára tekintettel – jogszabály szerint, kérelemre egyedi mentesítést adhat. Az egyedi mentesítés iránti kérelem elbírálása során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként működik közre az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében.

[A pénztárgép alkalmazással összefüggésben további hasznos információk találhatók a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján az Adó rovaton belül az Online Pénztárgépek Friss című részben.]

5. Milyen adatokat tartalmazzon a nyugta?

A nyugtának legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

• a nyugta kibocsátásának kelte;

• a nyugta sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja;

• a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint a neve és címe;

• a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.109

Abban az esetben, ha a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosít, akkor a nyugta kibocsátásának kelte helyett elegendő azt az időpontot illetve időszakot feltüntetni, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető.

Cikksorozatunkat folytatjuk. Az első rész itt, a második rész itt, a harmadik rész itt, a negyedik rész itt, az ötödik rész pedig itt olvasható.

 

Forrás és további információk: 18. számú információs füzet (www.nav.gov.hu)

 

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.

---